Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

149 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. évi október hó 2í-én, csütörtökön. 150 tíz idáig rendben van. Egy polgári pártnak ez a programmja. Igen ám, t. Nemzetgyűlés, csakhogy itt vannak társadalmi hajak és bettegsé-. gek. változatlanul fennáll a munka megrablása, a ; munka kizsákmányolása. Tehát a központi kéi dés az, hogv a t. miniszterelnök úr ezt a társadalmi bajt, amely Örök nyugtalanságra, örök elégedetlenségoce. örök nyomorúságra é$ szenvedésre vezet, ' bogy an akarja az általa leszögezett álláspont alapján kiküszöbölni. Mert szerény nézetein ezerint nem elég azt mondani Magyarország miniszterelniöikének, a többségi párt fejének, hogy: »én a magántulajdon elvi álláspontján, az egyéni tevékenység alapján, az egT éni gazdálkodás alapján állok«, hanoin meg kell mondania*, hogy ezeknek az elveknek figyelembevételével és alapulvételével mi .azaz orvosszer, amellyel a magyar társadalom helyzetét rendbe akarja hozni. Mert ha csaik ezek az állítások állanak előttünk és a magyar nép előtt, akkor egy lépessel sem megyünk előbbre. Meg kell mutatni ezekéit az orvosszereket és ide kell jönni a miniszterelnök urnák a nemzetgyűlés elé törvényjavaslattal, amely kiküszöböli' a társadalmi bajok gyökerét, a munka megrak 1 ásat. Ha ezt nem tudja megfenni a többségi pánti vezére és vezetősége, akkor a mai helyzet megmerevedik és akkor csak törés köve tkeznetik ibe a munkáspártok és a többségi kisgazdapárt között. T. Nemzetgyűlés! A miniszterelnök úrnak egy igen helyes megállapítása, illetőleg programmpontja volt, amelyet legutóbb szögezett le; a karteleket be kel

1 jelenteni és fel kell oszlatni. Figyelmeztetem az igen L miniszterelnök urat töbhségi pártot- is arra, hogy a kantelek niant szövetségek a nagytőkének a produktumai- következményei. A kartelek létrejötte következménye a védővámoknak. amelyek elzárják Magyarország népét, a magyar ipart, a magyar kereskedelmet, a magyar mezőgazdaságot attól, hogy külföldről javak jöjjenek be az országba olcsó áron. Ennek következtében a kartel produktuma a monopóliumnak, a védővám monopóliumának/is a inak a sok egyéh privilégiumnak, monopóliumnak, kiváltságnak, amelyet a nagytőke ma is élvez Magyarországon. Ha tehát su miniszterelnök ár komolyan akarja a karteleket feloszlatni, amire feltétlenül szükség van,

1 mert amint az előbb mutattam reá, igenis rabolják a magyar pa raszitságot és munkásságot, akkor a miniszterelnök úrnak előbbre kell mennie és azt keill mondania, hogy a védővámokat, amelyeknek szüleménye a kartel, leépíti és megszünteti. Akkor, ha ide olcsó külföldi javak jönnek be. nem születhetik és nem létezhetik kart el. önmagától is meg fog szűnni. Helyes volt. hogy a miniszterelnök úr a kantelekre a figyelmet felhívta és azoknak feloszlatás áfa nézve i3tt programmszerű nyilatkozatot. Harmadik igen helyes megállapítása a miniszterelnök úrnak az volt. hogy a tőkét nem lehet állandóan szidni, a tőkét nem lehet bántani, mert ha a tőkét állandóan támadjuk» a külföldi tőke, amelyre a miniszterelnök úr izerint, de a >ommunístapárt terve .zerint ^s szükség van, elkerüli az országot. (Szélig Imre (szd): Ha megbosszántják, akkor (hova megy? Valahol csak elhelyezkedik!) A külföldi tőke? 'JSzé'ig Imre (szd): Igen!) Tudom, hogy két álláspont mérkőzik a nagy világpolitikában ekörül. Az egyik álláspont az. amely azt mondjai, hogy hazánkat távol kell tartani a doll ár demokráciától, távol kell tartani a külföldi kölcsönöktől, merfc azok édes hazánkat gazdasági rabszolgaságba hajtják. Én azt mondom, hoigy a termelésnek három tényezője van: a föld, a tőke és a munka. (Rudas László (kp): Ez a szentháromság? — Egy hang a szabadságpárton: Ez gazdasági tétel!) Eiz a szentháromság. Mint ahogyan föld nélkül nincs termelés', látjuk gyakorlatilag, hogy tőke nélkül nem tud az ország újjáépítési munkája előrehaladni semilyen vonalon. Nincs tőke, amely előlegezze a munkásságnak a munkabérét, ennek következtében leáll a termelés, leáll az újjáépítés és a munkásság, tömegei munkanélküliségben szenvednek és keseregnek. Csehország kapott kölcsönt. Csehország egyik miniszteriális embere azonban elszólta magát, hogy az amerikai kölcsöntőke rabigába, rabszolgaságba dönti Csehországot. Amerika rögtön visszaszívta • a kölcsönt, ami után . a csehszlovák parlament és annak minden' parlamenti pártja rendkívül keservesen tette ezt az egész kérdést megfontolás tárgyává, mert rendkívül súlyosnak érezte e kölcsönnek visszaszívását. Ügy érzem, hoigy azáltal, hogy mi köiltosönt kérünk és külföldi kölcsönért folyamodunk, hazánk gazdaságát még rabszolga

1siágba nem döntjük. Csak egy olyan külföldi kölcsön dönthetné ezt az országot rabszolgaságba, amely f -a ; nemzet javadnak nagyrészét kívánná ellenértékképpen elvenni. Aniía> vigyázzon a kormány, hogy ilyen; kölcsönt ne vegyen fel, azonban a tőkét ne üssük agyon, mert ha agyonütjük a \ tőkét, agyonütjük a termelés egyik tényezőjét. Üssük agyon a tőkének öszszes kiváltságait, összes monopóliumait, amelyeket adókedvezményekben, védővámokban és egyéb adományokban kaiK (Rudas László (kp): És akkor mi marad?) Kérem a munkáspártokat, vizsígálják meg, kik azok a tőkések, akik mint egykezek privilégiumokat, monopóliumokat kapnak a kormánytól. (Mozgás és zaj. — Egy hang a szabadságpárton: Pártok!) Amikor a tőkének, a kapitalizmusnak hatalma megszűnik... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, Dénes István (pk) : ; Minthogy pártom engedélyezve nincs és így meghosszabbítás iránti igényem sincs, ezért tisztelettel bejelentem, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetem, de mivel a rendeleti kormányzásnak nem vagyok híve, ezért a felhatalmazási javaslatot nem szavazóin meg, (Helyeslés a szabadságpárton. — Derültség és zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárton*) Elnök: Ki a következő szónok? Vörös Vince jegyző.' Reicher Endre! Reicher Endre (kg): T. Nemzetgyűlés! A felhatalmazás mindig bizalmat jelent nemcsak a kormány, hanem ama párt iránt-is. amely a kormány mögött áll. Amidőn tehát mi bizalmat szavazunk és adunk a kormánynak, akkor a koalíciós kormánynak, végeredményben ennek a parlamentnek adunk bizalmat. (Némethy Jenő (msz): Talán mégsem!) Ennek a bizalomnak adásához azonban leginkább szüksélgies az, hogy itt bent a parlamenten belül legyen meg az egység és a közös céloknak közös akarása és e célok közös akarással valóraváltásának igyekezete. T. Nemzetgyűlés! Amikor elmúlt fölöttünk ez a szörnyű zivatar, amely elpusztította városainkat és házainkat, azt hittük, hogy ha elpusztultak is az anyagi javak, de megmaradt a lélek és ezen a lelken keresztül egy új, egy 10*