Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-69
147 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. évi október hó 2á-én, csütörtökön. 148 nyilvánvalóan következik, hogy a 21 holdon felüli gazdák a kizsákmányolók. (Kádár János (kp): Maga szerint, de nem szerintünk! — Szélig Imre (szel): Nem paragrafus ez, ne csűrjeesavarja! — Folytonos nagy zaj. — Egy hang a kommunistapártról: Azt hiszi, vannak még olyan áldozatok, akik hisznek magának?) T. képviselőtársaim, miután a kömmunástapárt a kis- és középpar asztok alatt az 5—20 holdasokat érti, így folytatja tovább a Programm" (olvassa): »A kisgazdapárt a jobboldallal a középparasztságot a kulákság mögé igyekszik felsorakoztatni ...«, tehát az 5—10 holdasokat a jobboldal iparkodik felsorakoztatni a 21 holdon felüliek háta mögé. Ez világos beszéd. (Kádár János (kp): Nevetséges!) (Tovább olvassa): »A kisgazdapártban két egymással ellentétes érdekű paraszti réteg foglal helyet: a falusi burzsoázia, a kulákság, a zsíros parasztság és a dolgozó parasztság.« (Zaj.) Aki tud közgazdaságilag gondolkozni, azt nem ejtheti tévedésbe a kommunistapártnak'ez a pontos terminológiája és precíz meghatározása. Mi tudjuk, hogy nem az 50—100 holdas parasztokban és nem az 5 holdas parasztokban van a hiba, hanem egyebütt: a monopóliumokban, ezért szeretném, ha a kommuiiistapárt mint vezető pártja a parlamentnek — én mint egyedülálló ember nem tehetem meg ezt — előjönne egy olyan programmal, amely a földmonopóliumot elkobozza >a köz javára, szeretném, ha ezt a törvényjavaslatot hozná, nejmi pedig iái magyarságot osztaná meg. (Piro» László (kp): Néaziei át ,aiz egész kongresszusi anyagot, meglátja, mi a véleménye a fcommuxustapártínak a monopóliumokról! — Felkiáltások a kommunistapárton: És a kartelekről is!) Ez a rész tartozott erre az álláspontra. Sajnos azonban a független kisgazdapárt politikai bizottságiai nem vetít© észre ezt a kontrasztot és azt a támadási amely éppen ebből ellene következik és ezért azután a politikai bizottság, amely 1946 október 2-án tartotta ülését, a következő álláspontot foglalta el (olvassa): »A kommunistapárt kongresszusa által elfogadott: Programm alapot nyújt arra, hogy a pártok között a koalíció' zavartalanul fenntartható és folytatható legyen.« A konimunistapárt programmjának 99 százaléka, valóban ilyen és egyedül alkalmas arra. hogy a koalíció folytatható legyen, legyen szabad azonban figyelmüketv felhívnom erre a körülményre, amely meg 1 akarja bontani_ a parasztság .sorait. Ügy gondolom, a nolitikni bizottság nem gondolt arra, hogy ebben a kérdésben egyetért a kommunistapárttail. (Egy gúnyos hana a szociáldemokratapártról: Ennyi kisgazda! És* nem) vették észre! — Szélig Imre (sad): Ennyi fórt aidunk! — Zaj.) A második nagyjelentőségű megnyilatkozása a szociáldemokratapártaiiaik és a párt vezetőjének, Szakasits Árpádnak volt, (Szélig Imre (szd): Most jövünk mi! — Derültség.) aki igen fontos beszédet mondott. (Szélig Imre (szd): Ez a második fogás! Melléfogás!) Igen értékes beszédet mondott s a legértékesebb beszédének egy mondata (Szélig Imre (szd): Csak ne. dicsérje! — Derültség a szociáldemokratapárton. ~ Egy hang a kisgazdapártról: Ráfér!) amikor azt mondotta, hogy a jövedelefmmegoszlást tegyük a magyar politika központi kér- " désévé. Ha a miniszterelnökhelyettes úr ezt a helyes megállapítását kiegészítette volna azzal, hogy a jövedelemmegoszlás és a tehermegoszlás kérdését tegyük a magyar politikai élet gerincévé és központjává akkor tökéletesen igaza lett volna, (Szélig Imre (szd):. A teherviselésről nem besizélit a miniszterelnökhelyettes úr ebben a beszédében?! Tessék elolvasni az egészet! Most csak az egyik részét olvasta el annak, amit mondott!) Halász Alfréd képviselő úr is beszélt erről, hiszen az önök programmjábau benne van. T. képviselőtársaim, idestova majdnem: két éve ülünk itt együtt, de osak folyton beszélnek róla. De miért nem jönnek elő egy helyes jövedelemmegoszlási törvényjavaslattal? (Szélig Imre (szd): Maga nem szavazná meg!) T. képviselőtársam, én nem hogy megszavaznám teljes szívvel, de azért már 25 esztendőn keresztül küzdöttem és követeltem. (Orbán László (kp) : Ha egy nagy tőkés tyúkszemére lépünk, rögtön telesírják az egész világot, hogy nincs szabadság! — Zaj. M—, Eg(y hang a kommunistapártrót: Akkor potyognak a, könnyeik!) Méltóztatnak tehát látni, hogy kitűnő allamférfiaink megállapítják az orvosszert, amellyel segíteni lehetne Magyarország társadalmi bajain, megállapítják, hogy a központi probléma a munka megraiblásának a m&ggátlása, de egyetlenegy törvén•"•iavaslattal ezek kiküszöbölésére nem jöttek ide elénk. Nagyon szeretném már egyszer, ha tisztelt államférfiáink nem beszélnének annyit, hianem leülnének irodájukban odahaza és megfogalmaznának egy törvényjavaslatot, am°V az igazságos jövedelemmegoszlás és az igazságos tehenmegoszlás kérdéseit intézményesen lenne hivatva biztosítani és idejönnének vele a nemzetgyűlés elé. Mert kint a falvakban, a városokban és a párthelyiségekiben beszélni és beszélni, de nem cselekedni semmit: ez ugyanaz, mint amit a régi világban tettek. (Egy hang a kommunistapárton: Ez iaz ön mentalitása! — Közbeszólás a kommunistapártból: Önök cselekedtek eddig 1 ?) Én nem vagyok kormányon, mint Önök! (Felkiáltások a kommunistapárton: Ez igaz! — Pászthory István (mlste): Csak ez igaz?! — Zaj.) Kérjenek fel, ho^y vállaljak miniszteri tárcát: négy nap alatt meglesz minden. (Derültség-) Tegyünk egy próbát! (Közbeszólás a kommunistapártból: Még csak ez a csapás hiányzik a magyar népnek!) Nekem csak egy jogom van itt ebben a parlamentben: becsületesen segíteni akarván a demokrácia előrehaladásán, felhívom a figyelmet *rra hogy hol vannak mulasztások, hibák, rnit kell csinálniÉn nem ellenzékieskedésből beszédek ii f t, mert önökkel 99.5 százalékban egyetértek, de mieg kell mondanom, hogy igenis, sok a beszéd, de kevés a cselekedet. (Egg hanq a kommunistapártról: ITgy látszik, ezt saját magáról tudja!) A harmadik megnyilatkozás Nagy. Ferenc miniszterelnök úré volt, aki három helyOn nyi Iatkozott meg: Kecskemétéin, Békésen és legutóbb Budapesten. Amiket a rniinisztere^ök úr elmondott és kifejtett, azokat a magyar nep nagy többsége helyesli és elfogadja. Azonban engedje meg nekem a kisgazdapárt és engedje meg a miniszterelnök úr. hogy röviden rámutassak arra, hol van a hiba aa ő munkájában is és mit kell cselekedni, ami gyomban el fogja oszlatni azt az ellentétet, amely a koalíciós pántok között ma uralkodik. Nagy Ferenc miniszterelnök űr ^leszögezte, hogy a Független Kisgazdapárt mint többségi párt ia> magántulajdon, az egyéni tevékenység os az egyéni gazdálkodás elVi álláspontján áll.
