Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

131 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. lőssége tudatában alárendeli pántérdekeit az ország: érdiekéinek, de országos érdek aíliatt a magyar nép, a. magyar dolgozók egyetemes érdekét érti. (Úgy van! Ügy van! a szociáldemokratavárton.) Ezt elvárjuk minden becsületes magyar politikai párttól, különösen pedig a koalíciós pártoktól. Tudjuk, hogy ima szükség van a koalícióra. Vállaljuk annak mindem terihét és kockázatát, de nem minden áron, hanem csupán egy egészséges határiig. Nem illik felelős kormánypárti politikusoknak a hordóról demagóg ellenzéki támadásokat folytatna. a kalácsból <a mazsolát maguknak kiigényelni és ai kalács égett sarkáért másokat felelőssé tenni. Most újabb fázisához ért a íkoalíció. A baloldali blokkinak a kisgazdapárt részéről adott választ, amelyben a koalíciós fegyelem megtartása mellett szegezte le magát, örömmel fogadjuk és ha ez átmegy a gyakorlatba, akkor a koalíciós kormányzat valóban egészséges körülmények közé fog jutná. Mi vállaljuk iá magunk felelősségét, de nem vállaljuk a (másokét A magyar dolgozók súlyos áldozatokat vállaltak az ország újjáépítése érdekében és ezeket az áldozatokat viselik is (Közbeszólások a kisgazdapárion: Elsősorban a parasztok!), d© nem tűrhetjük, hogy amíg a magyar nép a terhek súlya alatt görnyed, addig egy siserahad arra készüli jön, hogy iismét bilincsbe verje politikailag és gazdaságilag. Mi építjük, akiarjuk a demokráciát, de nem az ostobák, a vakok demor kráciáját. amely engedi, hogy a demokrácia fonalából hurkoljanak kötelet a demokrácia száméira. (Ügy van! a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Demokráciát a demokratáknak, de nem a demokrácia ellenségeinek! (Úgy van! Ügy van! a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt soraiban.) Szívleljük meg ezt az igazságot és eszerint alkossuk meg az új választójogi törvényt. Mi együtt akarunk dolgozni elsősorban a munkás • testvérpárttal, a kommunista pártfal, amellyel együtt óriási erőfeszítéseket tettünk az elmúlt húsz hónap alatt az ország talpraállításta érdiekében. De eigyütt akarunk doflígozm a kisgazdapárttal is, amellyel 1942-ben. majd 1944-ben kötöttünk vér szövetséget a szabad magyar jövő kiharcolására, de csak azokkaJl, akik ma is azokat az eszményeket vallják, mint annak idején, akiknek hittünk, akiket becsületes fegyvertársaknak ismerhettünk meg. (Helyeslés és taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) És szívesen látjuk magunk mellett a parasztpártot is, a szegény parasztok pártját. Valljuk, hogy szükség van a munkásság, a parasztság és a progresszív gondolkozású értelmiség össze fogás ára, minden jóakaratú dolgozó közreműködésére, ha ki akarunk jutni a szakadékból, amelybe a horogr kereszt tébolyult gonosztevői, a nyilas hazaárulók és nem utolsó sorbían a cinikus, lelkiismeretlen (magyar reakció taszították ezt a szerencsétlen országot. De harcolni fogunk a politikai hamiskártyások ellen is, a mások bőrén élősködő spekulánsok ellen és azok ellen a lapulva dolgozók ellen, akik a sötét háttérből irányítják azt a becstelen bérenchadat, amelynek segítségével az ifjú demokráciát szeretnék ledöfni, hogy visszafordítsák az idők kerekét. (Közbeszólás a kisgazdapárton: A kisgazdapárt is harcol ez ellen! —Jusltusi Pál (s;zd) gúnyod :n: A tények mutaíiják ! — Felkiáltások a kisgazdapárton: Harcolunk ellene! — Justus Pál (szd) : Mi nem fogjuk akadályozni!) évi október hó 24-én, csütörtökön. 132 A több évtizedes lelki kútmérgezés nemvolit hatástalan. Mélyenszántó, gyökeres nevelőmunkára van szükség, hogy a gyűlölet helyébe a szeredetet, az önzés helyébe az áldozatkészséget és a közösségi érzést plántálhassuk a lelkekbe. Ennek a nevelő munkának még csak a kontúrjait sem láthatjuk eddig, pedig ezt a nevelő munkát végig kell vinni az elemi iskolától az egyetemig. Ehhez pedig megfelelő pedagógiai szellemre van szükség, amihez viszont alkalmas pedagógusok kellenek. Ezen a téren eddig alig történt valami. Még mindig a régi,

! áporodott levegő honol a tantermekben, még mindig a sziruppal és beléndekkel szaturált tankönyveket használják az iskolákban. Hogyan akarunk itt, ilyen módon egészséges, jó köaszellemet kialakítani? Ki kell

1 rostálni a pedagógusok közül azokat, akiket nem lehet megjavítani, mert lelkük mélyén telítve vannak azzal a reakciós fasiszta szellemmel, amely a múltban is megmérgezte az ifjúság lelkét. Modern felfogású és képzettségű tanítók és tanárok kezére kell bízni az ifjúság nevelését, de adjunk nekik rendes fizetést, biztosítsunk számukra elfogiadható életszínvonalat, mert éhező és nyomorgó emberektől nem várhatjuk, hogy türelemmel, szeretettel, hivatásérzettel végezzék azt a nevelő munkát, amely a legfőbb alapja egy szebb, boldogabb magyar jövendőnek. (Bácsalmási József (kg): Nagyon helyes!) A demokrácia is nevelés dolga. A kormány tehát az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljen az iskolának. Jó pedaigógusoikat, > jo és ingyenes tankönyveket és tanszereket, ingyenes oktatást adjanak a jövő reménységének, az ifjúságnak. Nem elég hangoztatni, hogy a régi feudális-fasiszta rendszert Ma-* gyarországon a demokrácia váltotta fel.. Megfelelő cselekedetek hiányában ezt nem hiszik el a. külföldön a jóhiszeműek! sem, a rosszakaratúak pedig ellenségesen álllítbiatják be a magyar viszonyokat. Ezt érezhettük a párisi békekonferencián is, ahol (Egy hang a szociáldemokratapárt oldaláról: Különösen, ha mesterségesen táplálják!) — igen, ha mesterségesen táplálják Magyar-ország határain belüli is — mondom, ahol míg a magyair delegáció reménytelen hlarcot folytatott a magyar igazságért, _addiig külföldön ugyancsak magyar nevek aláírásával olyan híreket közöltek, amelyek aláásták a magyar demokrácia hitelét!, (Pászthory István (msz): Csak a lapjaikat kell elolvasni!) Nem elég hangozhatni, hanem cselekedetekkefc is bizonyítani kell, hogy valóban demokrácia van Magyarországon és a régi fasiszta rendszer eltűnt. Parisban igen keményen, ridegen kezeltek bennünket. Tudtuk, hogy ott az érdekek és nem az érzelmek érvényesülnek. Mégis fájdalmasan érint bennünket, hogy a fiatal magyar demokrácia dolgozóinak minden heroikus erőfeszítése sem tudott méltányosabb, igazságosabb* feltételeket elérni. Tudomásul kell vennünk, hogy a régi rendszer bűneiért nekünk kell vezekelnünk, a számlát nekünk kell megfizetnünk, mert meg kell fizetnünk. Embertelenül zord az ítélet, amelyet megfogalmaztak, bár még nem hirdették ki. Mégsem szabad két «égbe-. esnünk. Felemelt fővel, összeszorított fogakkal és fáradhatatlan szorgalommal kell hozzáfognunk, az ország társadalmi és gazdasági reorganizációjának munkájához, (Pászthory István (msz) : Ezt teßszük! — Közbeszólások a