Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

133 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. évi október hó 24-én, csütörtökön. 134 szociáldemokratapárt és a kommunistapárt \ oldaláról: Nem látjuk! Ugyan hol?) mert a magyar népben hallatlan vitalitás él, amely erőt vesz' a csüggedésen és fáradságon. Fel kelj építeni a megkezdett művet. Baráti viszonyt kell fenntartani és azt meg­erősíteni nagy északi szomszédunkkal, a Szov­jetunióval politikai, gazdasági és kulturális vonalon. Ezt diktálja az ország érdeke is, azon­kívül, hogy a viszonyok is ezt teszik szüksé­gessé- Jószomszédi kapcsolatokat kell ldéin­teni a környező államokkal, különösen pedig a dunamenti népekkel. És baráti kapcsolatokra kell törekednünk a nyugati államok felé is. Kicsiny országnak mindenkivel békességben kell élnie, ha élni akar. Befelé is rengeteg dolgunk van. Be kell fejeznünk a földreformot. Támogatni, védeni kell az újgazdákat, hogy dolgozni tudjanak. Végre telekkönyvileg is tulajdonukba kell adni azt a földet, amelyet a földreform során kaptak. A magyar munkás és a paraszt az or­szág leghűségesebb, legragaszkodóbb rétege. Nincsenek külföldi tőkeérdekeltségei, nincse­nek holdingjai sem, csak dolgozó erős keze, •munkabírása vau. Nekünk teihát itt miagyur földön kell élni és itt is akarjuk megtalálni megélne f ésünket és boldogulásunkat. Minden idegszálunkkal. ragaszkodunk az ország felvi­rágoztatásához és fenntartás ; nélkül minden dolgozó ki is veszi részét ebből a munkából. Minden erőnket beleadjuk Magyarország' taipra­állításának nagy munkájába, de azt akar­juk, hogy a munka eredménye a dolgozóké és ne ,a> heréké, a kizsákmányo-óké, a spekulán­soké legyen. (Helyeslés a Ház minden oldalán. — Babody János (kg): Jól beszél, csak a való­ságban is így legyen!) A dicstelenül kimuM' fasisztarendszer vér­özönbe, gyalázatba és pusztulásba vitte az or­szágot és annak népét. Reánk maradt a talp­raállítás feladata. A magyar dolgozók a fel­szabadulás után fizetés nélkül, éhesen, rongyo­san, fázva takarították el a romokat, körmeik­kel kaparták ki az üszkös romok alól a szer­számokat, a gépeket, az üzemek és gyárak fel­szerelését. Uj életet fakasztottak a romokon, de nem azért, hogy gazdiasági és politikai elnyomóik újból nyakukba vessék a jármot. Mi örömmel dolgozunk és áldozunk egy új demokratikus Magyarországért, de szabadok akarunk lenni, politikai, társadalmi és gazdasági téren egy­aránt. Építeni akarjuk a boldogabb magyar jövendőt, de véglegesen és intézményesen lik­vidálni kell a múlt reakciós rendszerét. Ennek érdekében vállaljuk a népszerűtlen, de szük­séges feladatokat is. Mi, a munkások képviselői, propagáljuk a • munkafegyelmet, a többtermelést, az átmeneti lemondást jogos igényekről. De munkánk ered­ményén ne a kiváltságosok, a tőkések gyara­podjanak, hanem a dolgozó nép. Le kell szál­lítani a haszonkulcsot és le kell törni az uzsoraárakat. Megengedhetetlen, hogy egyesek csökkentett termelés mellett is olyan hasznot akarjanak zsebrevágni, mint a konjunkturális időkben ez lehetséges volt. Arányosítani kell az árakat és a béreket. Meg kell szüntetni a kirivó ellentéteket jövedelemben és életnívó­ban. Ne lehessenek dőzsölő herék akkor, ami­kor emberek tízezrei éheznek és rongyoskod­nak. Ne legvenek havi 120 forintos magán- es köztisztviselők, 36 forintos heti fizetéses mun­kások mellett 10—15.000 forintos vezérigazgatói és egyéb iövedelmek. (Zaj a Ház »minden wldOc ián.) Én azt a 4900 forintot is magasnak talá­lom, amelyet most állapítottak meg maximum­ként. És én kérdem Nagy Vince képviselőtársa­mat, hogy hol vanniaki azok az aránytalanul magas munkabérek, melyekről beszélt. A 120 forintos tisztviselői fizetés, a) 30—40 forintos munkabér arányttalanul magasi Ezt nem lehet józan megitéléssel mondani, ezt csak tuda;tos félremagyarázással, vagy a tények nem isme­retében állíthatja vialaiki­À munkásság heroikusan csökkenti le a maga igényeit és dolgozik. (Pászthory István (msz): Nem a munkásságról van szó! — Jus­tus Pál (szd):. Hát kiről? — Zaj a szociálde­mokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Ne mondja senki a magyar parlamentben, hogy a magyar munkásnak • aránytalanul magas a fizetése. (Justus Pál (szd): Elég szégyen! Meg­jegyzik maguknak a magyar munkások!) Követeljük a javak igazságos elosztását élelmiszerben és iparcikkekben. A közellátás legyen aktívabb. Nem szabad _ megtörténnie annak, hogy míg a piacokon nincsen tojás, a likőrgyárakban ^tojásos likőrt gyártanak el­vonva a betegektől és gyermekektől ezt a fon­tos tápszert. Nagy Vince képviselő úr beszélt a marxista pártok 'kereskedelemellenes maga­tartásáról. Marxistia-napot rendezeti A kép­viselő úr ugyan nem illetékes a marxizmus. magyarázatára, de joggal nem állíthatja senki, hogy ami rossz ma, azért a felelősség a marxizmust terheli és azt a marxista, pártok csinálták. A ; koalícióban tudvalevőleg nem­csak marxista pártok vannak, tehát ha a koalí­ciós kormányzásban hibák történnek, akkor nem a marxista pártokat lehet ezért felelős­ségre vonni. (Pászthory István (msa): A prim­hegedűt ők játsszák! — Egy hang a kommu« nistapárt oldaláról: Maguk meg a kontrát/j Arról beszélt a ' képviselő úr, hogy kereske­delemellenes tendencia nyilvánul meg a marxista pártok részéről. Nem a kereskede­lemmel szemben viseltetünk mi ellenséges magatartással, hanem a helyzetükkel vissza­élő kereskedőkkel szemben, a feketézőkkel, a láncolókkal és árdrágítókkal szemben. Budapesten nincs hagyma, hetek óta. keni lehet hagymát kapni és kiderül, hogy Makón ott rothad ,a hagyma sok vagonszámra és nem tudott feljutni Budapestre a nagykereskedői spekuláció miatt. Ezért ki felelős? (Egy hang Ù ftisiga'zda­párton: A vasúit nem biztosítja a kocsikat és nincs pénz!) Es akkor kereskedelemellenes az a magatartás, amellyel mi követeljük, hogy a termelőtől a fogyasztóhoz minél rövidebben jusson el az áru? (Helyeslés a szoeiáldemo­kratapárt soraiban. — Közbeszólás a- kommu­nistapárton: Nem szabad félremagyarázni!) Igenis ellenségei vagyunk az árukapcso­lásnak, amikor valamely kereskedő csak akkor akar egy ritka árut eladni, ha ^valaki vásárol mellé másikat is, amelyen bőségesen tud ke­resni. (Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Hiányzik az erélyes intézkedés!) Igenis eré­lyesen üldözzük az olyan kereskedői magatar­tást, amely a múlt napokban is a razziákon kitűnt, hogy most a tél küsizöbén, amikor nem lehet egy méter flanellt kapni, nem lehet kicsi gyermekeknek ruhát kapni, akkor rak­tárban rejtegetik kereskedők a textilárut, a flanellt (Felkiáltások a szabadságpárt sorai­ban: Hol a gazdasági rendőrségi) és nem (tud (hozzájutni a közönség, mert elrejtik az árut, • várják a jobb körülményeket, hogy kéz .alatt I adhassák el az árút. 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom