Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-69
1 19 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946 Nagy Vince (msz): Tehát, t. Nemzetgyűlés, ha meg lehetne takarítani a fogyasztók javára azt a nagykereskedői hasznot, amelyet ilyen módon a kormány utasítására ki kell kapcsolni ^ a gyártól a kiskereskedőhöz való áru'júttat ássál, akkor azt mondanám, hogy ez észszerű intézkedés. De mi történte A kormány felhatalmazta és arra utasította a gyárakat, hogy a kiskereskedőknek, akik közvetlenül tőlük vásárolnak, ugyanolyan áron adják el az árut, mintha a nagykereskedőtől vennék, tehát ilyenmódon a nagykereskedőknek járó legális tízegynéhány százalékot a gyár megtarthatja sajátmagának. Ezzel a nagykereskedőellenes intézkedéssel tehát a kormány semmiféle megtakarítást és árleszállítást nem akar a 'fogyasztó javára biztosítani. Ellenben egymásra uszítják a kiskereskedelmet és a nagykereskedelmet. (Pászthory István (msz): Ez a politika!) Pedig, mélyen t. uraim, miért kell tönkretenni azt a nagykereskedelmet és a gyáripart rávenni arra, hogy régi évtizedes, sőt évszázados nagykereskedő cégektől elvonja az árujuttatást, mert nem tudj cl fi 20 százalékot elosztani köztük, miért kell tönkretenni ilyen módon azokat a becsületes és szolid nagykereskedői cégeket, (Mozgás a kom,munistapárton.) engedni tőkéiket felmorzsolódni? Ha eljön az az óhajtott idő. amikor megnyílnak • a határok és bekövetkezik taz export és import lehetősége, amiből a nemzetgazdaságnak és a nemzeti jövedelemnek nagy haszna kell, hogy legyen — és ezt óhajtva várjuk — akkorára már tönkrement megint egy szép marxista elgondolás szerint a nagykereskedelem ás, és maradnak azojt a spekulánsok, akik esetleg jó összeköttetéssel rendelkezve — »le a régi tőkével és le a régi tőkésosztállyal, éljenek az új tőkések!« jelszavával — beférkőznek a régiek helvére és akkor, amint volt BURGOSz és volt West-Orient, jönnek majd az új nagy export és import cégek, csak azért, hogy más régri becsületes, korrekt cégeknek a, hulláin ők habzsolják tele magukat gyanús jövedelmekkel. (Ternay István (msz): Nem is gyanús!) T. Nemzetgyűlés! Marxista elgondolás szerint tehát valóban ki akarják irtani a nagy- és kiskereskedelmet is. (Buchinger Manó (szd): Mi köze ennek a marxizmushoz.?) Miairxista. koncepció volt a pénz megdestruálása is, amit — rá kell mutatnom — holnap végigvisznek a többi kategórián is. (Farkas Mihály (kp): Maga a marxizmushoz nem ért! Mit magyarázza azt, amihez nem ért? — Egy hang a szabadságpárt oldaláról: Marx sem így képzelte el a tőke tönkretevését! — Buchinger Manó (szd): Ez nem marxista elgondolás!) Nagyon örülök, ha olyan régi szociáldemokrata, mini mélyen tisztelt Buchinger képviselőtársam — helyesen — tiltakozik, hogy ez nem igazi marxista elgondolás. Végtelenül örülni fogok, ha illetékes helyen, a két marxista párt vezetőinél tiltakozni fog az ilyen vonalvezetés ellen és megmondja, hogy ez nemcsak a Nagy Vince által elmondott kistőkés individualista gazdálkodás ellen van, hanem ez nem is koncepciózus marxista, elgondolás. (Közbeszólások a szociáldemokratapárton: Nem hát! — Buchinger Manó (szd): Hát azért csodálkozom!) Nekem nincs jogom marxista nézőszög- • bői kifogásolni a dolgot, én; ezt polgári szempontból, individualista nézőszögből, kifogásolom- (Helyeslés és taps a szabadságpárton.) évi október hó 24-én, csütörtökön; Í2Ö De mélyen t. uraim — nagyon halad az óra előre — hia ki atoairja kapcsolni egy koncepciózus elgondolás a gyári termelés' és a fogyasztók ikiözül a nagy- és kiskereskedelmet és gyors vagy rövid 1 kihalásra ítéli őket, mi fog következni, hogyan fog_ eljutni az áru a fogyasztóhoz? Akikor nem juthat el másként az áru a fogyasztóhoz, — és ebben azt hiszem, mégis téved az én jóhiszemű Buchinger barátom — mint állami (kollektív intézmények, kollektív állami boltok) révén- Hadd mondjam el egy most, az utóhbi hetekben Belgrádból hazajött magyar ismer Ős öin tapasztalatát. Azt mondja, hogy Belgrádban már előrébb van a kommunista, kollektív irányban való gazdasági berendezkedés, mint nálunk. Més: nincsenek annyira, mint Munkácson és Beregszászon, amelyeket végleg hozzáesiatoltialk a kommunista Oroszországhoz, mert Munkácson és Beregszászion csak kollektív boltok vannak, ubacs magánkereskedelem, míg Belgrád egy átmeneti típus, 'de már közelebb áll a teljes kolleFíftívizáláshoíz, minit ani. Azt mondja ez az ismerősöm hogy ott a főutcákon és ia. mellékutcákban egymás mellett vian egy-egy kollektív, állami bolt és egy .magántulajdonosnak saját boltja, azután megint egy_ állami bolt, megint egy saiját önálló üzlet. És amikor ez az önálló kereskedő kiteszi a maga portékáját, egy bizonyos cikket — mondjuk — 10 dinárért és megjelöli a kirakatban az árat. akkor a szomszéd, kollektív boltban megjelenik az áru 8 vagy 7 dinárért kiírva. Erre a szegény boltos megijed és hamar kiteszi másnap a cédulát,, hogy ő is 7 dinárért adjia, erre a kollektív boltban, kiteszik 5 dinárért és ígv megy ez a dömpingolás az állami árukkal, úgyhogy a végén már régen a termelési költségen alul vannak az árak. (Pászthory István (msz) gúnyosam,: így védik a kiskereskedelmet!) így teszik tönkre la magán vállalkozást. a magánkereskedelmeit, erre irányul az a koncepció nálunk is, amelvre rámutattam- • (Zaj. — Pászthory István (msz 1 !: És az adózók fizetik meg!) T. Nemzetgyűlés! Ezek a gazdasági indokok azok, amelyek gazdasági 'szempontból nem adnak okot arra -hogy én és pártom hizlalómmal legyünk a kormány iránt, mert mondom, azt látjuk, hogy kissrazdiapárti vezetés alatt jigyan, de eery kollektív elgondolás alapján meery a gazdasági rendszer. (Szabó Imre (kp) a kisgazdapárt és a szabadságpárt felé m.utatva: De azért együtt szavaznak! Felkiáltások a szabadságpárton: Ilyenben nem ! ) Egymás meghallgatása mellett f ogok mindi ff szavazni, akármennyivel kérik is önök beszédidejük mesrhosszabbítását. (Szabó Imre (kp): Majd meglátjuk!) De nemcsak gazdasági, hanem politikai «wmpontok is indokolják a kormány iránti bizalmatlanságunkat., amely miatt nem vágyunk abban- a helyzetben, hosrv megszavazhassuk ezt a felhatalmazást. Politikai, de ré^b^n .prazdia^ág-i intézkedés volt a B-lista is (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Lehetetten erről legalább néhány mondattal me>? nem emlélkezni. (Drózdy Győző (msz) : A világ legnagyobb botránya! 'Soha ilyen nem volt méer a világon!) Itt szintén szembeállítom a két rendszert. Fa R B-listázást tisztán csak a két marxista párt kiküldöttei végezték volna, akkor sem tartanám észszerűnek, akkor sem tartjainám egészen indokoltnak és erkölcsí*?nelfc, hogy kiirtsanak a magyar élethez szűk-
