Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

117 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. évi október hó 2á-én, csütörtökön. 118 ellenére a földeket elfoglalt emiberekié legyen a föld, akkor azt is kimondotta a törvény, hogy megtérítést kaphatnak a voílt birtokosok. Csere­birtokot, tehát földben valló megtérítést azon­ban csak a paraszti származású kétkezi mu­kások kaphatnak, akár 50, akár 100 hold föld­jük is volt; a nem paraszti származású, nem kétkezi munkások azonban már csak pénzbeli vagy kötvénybeli kártérítést kaphatnak. (Pászthory István (msz): Adópengőben! -­Gúnyos derültség a szabadságpárt soraiban.) Hogy hoL mikor és kitől: erre azt hiszem, Veres Péter sem tudna megfelelni. Ez volt az ingatlantőkére mért pörölycsa­pás. Hogy a nagybirtokosok és a 100 holdon felüli birtokosok elvesztették a földjüket, azért én nem sir ok és azt országnak sem kell sírnia. mert végre a parasztok kezébe, illő tulajdoniba jutott a föld. De, hogy azután ez a itőke ellene s irányzat, amely az ingótoké elten irányult, az inga'tlamtőke ellen is ment, mutatja, hngy a kisgazdapárttal együtt a marxislta pártok ezt a törvényt megszavazták» pedig az a 100 holdas birtok és a 20—100 hold közötti úgynevezett kö­zépbirtok — mert immár az új Magyarorszá­gon ezák tekintélyes kö'zépbirlfcokoknak számí­tanak, ha nem nagybirtoknak — ezek igenis magának .a gazdálkodásnak és a tőkés inddvi­dualisztikus rendszernek is biztos pillérei let­tek volna. Tehát jött őrájuk is a fejszecsapás. Azután ott van az ingatlantőkének a másik kategóriája, a házvagyon. Hogy a háztulajdo­nok» eltekintve a bomba- és egyéb háborús ká­roktól, mennyire ruinálódtak, azt tudjuk. Ak­kor jött a kormányzat és egészen folyó évi augusztus l-ig a háztulajdonos még adópengő­ben vagy sima pengőben sem kapott egy olyan összeget, hogy abból leutazhatott volna Mono­rig vagy Soroksárig Budapestről. De végre el j jött a forintban való kalkuláció és ia forintban való bérmeghatározás. Itt azután egyszerre az ellenkező végletbe csapott a kormány s a lak­béreket és boltbéreiket egyszerre olyan magas szinten állapították meg, hogy ezeket sem a boltos, az iparos, sem pedig a. magánháztar­tás nem nagyon bírja ki. De mi haszna van belőle magának a háztulajdonnak, amikor a háztulajdonos megint nagyobbrészt csak pénz­beszedője az államinak, mert ennek a magas boltbénnek és lakbérnek nagy részét az állam viszi el adóba. A tőkének egyéb formációi • ellen is fel­emelte és felemeli fejszéjét a marxista-szellemű kormányzat, (Buchinger Manó (szd): Marxista szellemű'? Ne mulassunk?) mert a kormányzat­nak gesztiéi . ezt a szellemet mutatják, (Mozgás a szociáldemokrata- és a kommunista­párton.) Itt van a gyáripar, amely keresztül­ment a háború pusztításain' tőkeveszteségek­kel, anyagbeszerzési nehézségekkel, eléggé magas munkaibérekkei és a nagy közterhekkel küzdi. (Zaj a kommunista- és a szociáldemo­kratapárton. — Egy hang a kommunista­pártról gúnyosan: Szegény gyáripar!) Az árakat kell leszorítani, hogy a munkás is meg tudijon élni tényleg a béréből. (Piros László (kp): Hogyan lehet magas a munka­bér 1 !) Mindjárt rámutatok arra, hogy meny­nyire nemi konzekvens és nem közérdekű intéz­kedéseket tesznek. Nem a munkások, nemi a fo­gyasztók érdekeit szolgálja a kormány. Most Imegindult egy kereskedelemellenes hadjárat, megindult a propaganda-hadjárat is, • amelyben azt mondják, hogy a gyári termelés és a fogyasztók közül ki kell irtani, ki kell zárni magát a kereskedelmet. (Losonczy Géza (kp): Az egykezet!) A nagykereskedelmiét és a kiskereskedelmiét kell kizárni, mert mint mondják, így fogjuk tudni olcsóbbítani apor­tékát magát. Nem egyszerre akarják ezt megtenni, hanem lassan ölő anérget akarnak beadni; nem egyszerre ölik meg a nagykeres­kedelmiét és a kiskereskedelmet. Hal lehet, uszítsuk őket egymás ellen: a kiskereskedelem lássa, hogy tulajdonképpen a nagykereskede­lem az ő ellensége, a nagykereskedőnek pedig azt mondják, hogy miért szabadítják rá a gyártól való közvetlen vásárlásra a kiskeres­kedelmet, amely eddig nála vásárolt. Mit tesz a kormány 1 ? Amig a gyártól eddig a rendes kereskedelmi úzus szerint, amely egész Nyugat-Európában be van vezetve, a nagykereskedő vásárolt, a nagykereskedőtől pedig vásárolt a kiskereskedő, addig most azt mondja a kormány: a gyáros a maga termelt árujának csak 20 százalékát adhatja ^el^nagy­kereskedőnek és a kiskereskedők résteérei 40 százalékot kell adnia. Tehát már a kormány intézkedéséből bekapcsolják a gyár emlőire közvetlenül a kiskereskedelmet. Ha ebből az következett volna, hogy azoknál a portékáknál, t. képviselő uraim, amelyeket a kiskereskede­lem a gyári termelésnek 40 százaléka erejéig közvetlenül vesz meg a gyártól, most már anegtakarrtanók a tizenegynéhány százalék nagykereskedői hasznot és akkor azokat a cikkeket annyival kevesebbért veheti és ad­hatja a kiskereskedő a fogyasztónak, jó. De nem így történt. A kormány bölcsesége ,azt mondja: te gyáros, azt a tizegynéhány száza­lékot ... Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. (Mozßas és zaj a szabadságpárton. I— Dénes Istövái* (pk): A leg­érdekesebb részlet! Halljuk!) Nagy Vinee .(mez); Tisztelettel kérek fél­óra meghosszabbítást. (Mozgás és zaj ' a kommunistapárton és a, szociáldemokmtapár­ton.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Fel­kiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, akik hozzájárulnak, szívesíkedjenek feláHani. (Meg­történik. — Felkiáltások a szabadságpártról f a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt felé: Szólásszabadság! — A felállással szava­zók közül többen helyet foglalnak.) Tessékl állva maradni, meg kell számlálni a szava­zókat. (Nagy Vince (msz) — az ülve maradó kommunista ás szomáW&mokrutu. képviselek, felé: Köszönöm a nobilitást! — Gúnyos éljenzés a szabadságpárt soraibam,. — Nagy Vince (msz): A konzekvenciák levonására már nem kíváncsiak! — Pászthory István (msz): Tanulhatnak a beszédből, de nem szívesen hallgatják! — Juhász István (szd): Hát ebben igaza van! — Vásáry József (msa): Ezzel el lehet dicsekedni a külföld előtt! — Dénes Ist­ván (pk): Ez még nem fordult elő a'magyar parlamentben, hogy meghosszabbítást ne ad­tak volna meg! — Pászthory István (msz): Szólj igazat, betörik a fejed! — Ternay István (msz): Szólj igazat, nem kapsz meghosszabbí­tást. — Zaj a kommunista- és a szociáldemo­kratapárt soraiban.) Szíveskedjenek azok a képviselő urak felállni-, akik nem járulnak hozzá a meghosz­szabbításhoz. (Megtörténik.) Kisebbség. (Taps a szabadságpárt oldalán. — Telrmay István (msz): Győzött a szólásszabadság!) A nemzetgyűlés a meghosszabbítást 90 szó­val 37 ellenében megadta. (Éljenzés a, szabad­ságpárt soraiban) 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom