Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-87

1001 A nemzetgyűlés 87. ülése 1947. évi január hó 23-án, csütörtökön. 1002 koltan, hanem nyiltan közölje vélem azokat, a konkrétumokiat, amelyek alapján 'célzásait megtette. > ' • ' • ' Nyilvánvaló, bogy az interpelláló képviselőnőnek ilyen konkrétumok vannak a birtokában, meri nem tételezhető' fel, hogy komoly alap nélkül, komoly előzetes vizsgálat nélkül rendkívül súlyos gyanúsításoknak tett ki nem ' egy-két, embert, hanem az állam egyik fontos kormányzati szervét, amely, mint ilyen, erkölcsi testület is. Meg kell vallanom, hogy én még nem ismerhetem, a minisztérium tisztviselőkarát annyira, hogy a vádakkal kapcsolatban minden vizsgálat nélkül, állást tudnék foglalni. Egy et^ azonban meg kell állapítanom. Az interpelláló képviselőnő által előhozott vádak rendkívül súlyosak s az interpelláció elhangzása óta várom, hogy névsort, és konkrét bejelentéseket kapjak tőle.^Névsorít és nem neveket említettem, mert egy, egész erkölcsi testületet ért a súlyos -gyanúsítás, amire alapot nem egy vagy két tisztviselő, hanem sok tisztviselő kifogásolható magatartása adhat. A magyar demokrácia érdekében is fel kell kérnem ezért interpelláló képviselőtársamat, hogy adatait hozza tudomásomra, hogv kérlelhetetlen szierorral Tárhassak el. Ment ha ilyenadata az interpellál ónak nem volna, akkor meg kell állapítanom, ho£ry interpellációja a magyár demokrácia érdekeit nem szolgálta- . Kérem a t. Házat, .hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék, ' ' „ Budapest, 1947. évi január ho &an. dr. Bross > János s. k.« , , . ,„w -, , Elnök: Hajdú Ernőne képviselőtársunkat a viszonválasz joga megilleti. Hajdu Ernőné (szd): T. Nemzetgyűlés! A közellátásügyi miniszter úr nagyon helyesen két részre bontotta interpellációm anyagát es egyenkint sorolta fel azokat á kérdéseket, amelyekről szóltam. ,4, i Az első kérdés a burgonya kérdése, amelyben a miniszter úr elismerte több tárgyi kifogásom helyességét, így többek között a burgolyáüak földdel és Jtrágyával való kevertséget, valamint azt is, hogy nagyon sok olyan burgonyát hoztak fel a

v fővárosiba augtísztu&ö'an és szeptemberben, amely a téli tárolás célját nem szolgálta- . , , • • < \ T. Nemzetgyűlés! Ezekben a kérdésekben valóban i nagyon nehéz, i állást Sfoglalni most, amikor tudjuk, hogy a stabilizáció ideje után különböző gzempontök merültek fel, azonban állásfoglalásunk mégis aa kell hogy legyen. hogy olyan fontos-szervnek, mint a közellátásügyi minisztérium, igenis tervszerűséget kell belevinnie a - közellátásügy kérdéseibe. Amikoj nagyon jól tudta azt, hogy a felhozattál augusztusban és szeptemberben olyan mérvű Volt, hogy a piac elárasztása követikeatében nagy burgonyahegyek álltak a különböző vásárcsarnokok mellett, akkor gondolnia kellett volna ar_ra, hogy ez meg fogja magát bosszulni, mert hiszen ha augusztusban és szeptemberben túlsók árú jelentkezik, akkor nyilvánvaló, hogy decemberben és januárban túl kevés árú fog ezzel szemben jelentkezni. Ami a hagyma kérdését illeti, erre vonatkozóan szintén meg kell állapítanom, a miniszter úr elismerte, hogy az árak felszabadítása első alkalommal nem vezetett eredményre; a hagyma árát két hónapon belül több, mint tízszeresére emelték fel és ezzel a spekuláció célját szolgálták. Ami a baromfikérdést illeti, vitatható, hogy valóban mi okozta az 50 ímázsa baromfi megromlását. Tévedtem valamivel a dátumban,' mert én azt mondottam, hogy a minisztérium augusztusban emelte fel az árakat, a miniszter ur pedig válaszaiban azt mondja, hogy szeptember lén; nem ár felemelés töntént akkor, hanem a minisztérium* szeptember 1-én állapította meg a baromfi árát Ez végeredményben mindegy, a mánisztérium szeptember, 1-én magasabb áron állapította meg a baromfi árát. mint az augusztusban , szabadforgalomban v volt. . * A zsemlesütés kérdésében a miniszter úr pontosan arra válaszolt, amit én interpellációmban kérdeztem, csakhogynem konkretizálta a választ. Én is azt mondottam, hogv először két pék kapott engedélyt, a zsemlesütésre, azután az ipartestület kívánságára tizenhárom- A miniszter úr elismeri, hogy a pékek azért forszirozták a zsemlesütést, mert többet kerestek, rajta, mint a kenyérsütésnél. Én azonban azt kérdeztem interpellációmban, hogy milyen szempontok szerint jelölték ki először a "két péket^ majd a tizenhármat ki választotta ki őket és milyen alapon. A miniszter úr válaszában éppen azt mondotta, hogy ez a. zsemlesütés jobb üzletnek bizonyult, mint a kenyérsütés. A szójakonzerv kérdésében, én ne<m> , azt mondottam, hogy ingyen kellett volna szétosztani, hanem csak ,ázt mondottam, hogy a felelős minisztériumi tisztviselőnek el kellett volna olvasnia azt, hogy mi van a szójakonzervben és aszerint olesóbba.n -"kellett volna megállapítani az árát, mint ahogyan a minisztérium tette. így lényegében ezekben a kérdésekben — a szakkérdések tekintetében — a miniszter i úr , egyetértett az interpellációval és ezért ezekre adott válaszát tudomásul veszem, szívesen el ^is fogadom. » Ami már most az egész kérdés politikai ré-.< szét és a MÉSz-nél való tárolás kérdését illeti r

— mert ez szorosan összefügg a kérdéssel T~.

; úgy látszik, à miniszter urat tévesen informálták ebben a kérdésben. A kezeim között levő iratok szerint 1946. május 27-én a Községi Élelmiszerüzem arról értesíti először is a Gazdasági Főtanácsot, másodszor a minisztériumot, hogy az UNKRA-száilítmány teljesen ingyenes tárolását ajánlja- fel, csupán a készkiadásait, " — tehát a betárolás és"a raktározás és a személyzet fizetését —kérte a minisztériumtól A miniszter úr azt mondotta, hogy a főváros egy kocsiszínben való tárolását ajánlotta fel ennek a szállítmánynak, ezzel szemben meg kell állapítanom, hogy egy kiválóan, nagyon jól berendezett, betonozott,^ máskor is, a felszabadulás óta is tárolás céljaira használt garázst ajánlott fel a székesfőváros, amely garázs *100 vagon befogadására a kalmas, mégpedig f azoknak az áruknak tárolására, amelyek hűtést nem igényelnek.. Azoknak az áruknak a tárolására, amelyek hűtést igényelnek, felajánlotta a két vágóhidnalkt — a seritésvagóbidnalc és marhavágóhídnak — összesen hat hűtőházát, amelyekben szintén 100 vagon árut tárolhat. , A miniszter úr válaszában azt mondotta, hogy az államkincstárt minél kisebb költségnek kell terhelnie. ^Én ugyanezt mondottam, ugyanezen a véleményen vagyok ma is. A miniszter úr válaszában azt is mondotta, hogy az augusztus* 10-i levél szerint mázsánkint és • havonikint 6.58 forintot számított a főváros,