Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-87

/ 1003 Á nemzetgyűlés 87. ülése 1947. ezzel szemben megállapítom, hogy a kezeim között lévő, szeptember 10-én kelt hivatalos levél szerint'a főváros felajánlotta "1 75 forintért a (betárolásit, ami nagyon nagy különbség. Felajánlotta ezt a ^költségeik pontos kalkulálásával, azoknak ia bizonyos költs éheknek a pontos kalkulálásával, amelyeiket a főváros akkor globálisan, mint készkiadásokat jelzett. Felajánlotta 1.75 forint r átlagköltséggel és még az iparvágány költségeit sem számította fel. T. Nemzetgyűlés! Amikor ezelket ia kifogásaimat megtettem, természetesen nem hívhat-, tara fel a miniszter úr figyelmét konkrét pana-' r- m'ákra vagy visszaélésekre. Airra kértem őt, ezzel az üggyel kapcsolatban vizsgálja ki, kinek az érdeke fű>Ődött ahhoz, hogy H ívCKüSz-ireíl tárolják be az UNKRA élelmiiszerkészleteket és nem a Községi Élelmiszerüzemnél, a főváros sokkal olcsóbb díjtételei alapján. i Hogy a miniszter úr tőlem. névsort kér a minisztériumálbain lévő' realkioiós 'tisztviselőkről, ez engem annyiban lep meg* mert a miniszr tériumi 'tisztviselők fnévteorá,t Összehasonlítva/ a minisztérium régi tisztviselőinek névsorával, — amin/t ezt interpellációmban is megmondottam — azSt látjuk, ( fyogy a tisztviselőik legnagyobb hányada végigszolgálta az összes minisztériumot, nagyon sok közülük akkor is került be, éppen azért, mert ezt a minisztériumot 1942-ben szervezték meg. Egyáltalán neun va ószínű 'tehát, hogy az akkor ott alkalmazotttisztviselőket a baloldali elemek soraiból válogatták volna összej Egy-teét^ ilyen nagyon kirívó, konkrét példával a miniszter úrnak valóbán tudók iszol* gálni és h'a igényt ta<rt rá, akkor nagyon szívesen meg- is teszem. Neon hinném azonban, hogy a miniszter úrnak az a megjegyzése, miszerint felszólalásom nem' szolgálta a demokrácia érdekeit, egészen helytálló volna. Fel fogom tárni a miniszter úrnak az egész helyzetet és nagyon fogom kérni, vizsgálja ki ezt a kérdést, hogy miért kap'ta pieg a MESz magasabb költségek ellenében a tárolást, mint a főváros. , ,

K ' A. miniszter, úr válaszát egyébkent tudomásul veszem,. (Helyeslés és taps a szociáldemohr at avart oldalán.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést^ méltóztatnajkne a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra ^ adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a válásztt tudomásul vette. Következik a külügyminiszter úr válasza Lénárt Iván j képviselő úrnak a SZEB által engedélyezett külképviseleteink felállítása, körül tapasztalható indokolatlan késedelemes az ebből eredő gazdasági és politikai' hátrányok ' tárgyában múlt évi július hó 31-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a külügyminiszter úr válaszát felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): T. Nemzetgyűlés! Lénárt Iván képviselő /ár július hó' 31-én intézett hozzám interpellációt külképviseleteink felállítása körüli »mulasztások« ' tárgyában. Ai interpelláció elmondásakor Parisban tartózkodtam a békekonferencián és így arra csak visszatérésem, után áll módomban válaszolni. Az elmondás óta eltelt idő alatt már felvettük a, diplomáciai kap-^ csőlátókat Svájccal, Törökországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal és Jlollandiával; a Jugoszláviával és Bulgáriával való kapcson lataink felvétele folyamatban van. Ezek a teévi január }ió 23-án, csütörtökön. 1004 nyék már magukban véve isi elegendő cáfolatul szolgálnak - Lénárt képviselőtársam által kifogásolt, diplomáciai kapcsolatainknak a külál'lamokkal való felvétele terén történt állítólagos mulasztásokra nézve. Mégis szeretném külön is hangsúlyozni, hogy a külügyi kormányzat részéről mindent elkövettünk és mindent elkövetünk ma is, hogy diplomáciai kapcsolatainkat mind több és több állammal vegyük fel és pedig minél gyorsabb ütemben. Viszont ,a kapcsolatok felvétele megfelelő formákhoz van kötve, amelyek betartása bizonyos időt vett igénybe. Mindenekelőtt minden esetben meg kell szereznünk az itteni Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyét ,a kapcsolatoknak bármely küláilammal való felvételére. Olyan országokban, mint pl. Bulgária és Románia, ezenkívül még az ottani SZEB hozzájárulása, is szükséges. Csak ezen engedélyek beszerzése után fordulhat < a ' magyar kormány, rendesen valamely már működő külképviseleti hatósága közvetítésével, az ../illetékes ország kormányához», kérve a hozzájárulását magyar ügyvivő, vagy követ kinevezéséhez. A külképviselet ^felállítására csak, ezen hozzájárulás beérkezése után kerülhet sor. t Mindezen lépések megtétele természetesen bizonyos idpt vesz igénybe, amelyet elkerülni nem lehet, A külügyi kormányzat viszont ezen lépéseket pontosan betartotta és éppen ennek i köszönhető, hogy ma a nagyhatalmakon kívül a szomezédállamok és a többi európai hatalmak legnagyobb részével is • már felvettük a diplomáciai kapcsolatokat, vagy azoknak felvétele már folyamatban van. Gyöngyösi si. k.« . Elnök: Lénárt Iván képviselő urat a viszont-, ' yáiasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem 'a -t. Nemzetgyűlést, méltóztat-/ nak-e a külügyminiszter úrnak az interpelláeióra adctt válaszát tudomásul venni? (îgenï) A memze+gyulés a választ tudomásul veszi! '1 Következik a pénzüaryminiszter úr válasza Szurdi István képviselő úrnak a magyar magánvállalatok külföldre szállított vagyonának és kilopott szabadalmának tárgyában múlt évi augusztusi hó 7-én . a kormányhoz előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző puât, szíveskedjék ^ pénzügyminiszter úr válaszát felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): f A kormány még a képviselő úr interpellációja^ előtt tudomást szerzett arról, ho#y egyes magánvállalatoknak a külföldre hurcolt javaik elidegenítése áll szándékában. • Ennek megakadályozása érdekébeji a kormány már annak idején sürgős és-megfelelő intézkedéseket tett a 7.620/1946. M. E. sz. rendelettel. Ez a rendelet ugyanis a már korábban hatályba lépett devizajogi rendelkezéseket kiegészíti olyképpen, hogy aiz 1944. évi januáí hó 1. napja, után a németek lés a nyilasok által elhurcolt magyar javakat is csupán a pénzügyminiszter, illetve a Mag?/ar Nemzeti Bank engedélyével szabad elidegeníteni. Ennek a rendelkezésnek kijátszása, vagy i megszegése súlyos büntetést von maga után. A most említett rendeleten kívül a magyar kormány adott esetekben egyéb* célravezető eszközöket is igénybevesz, nemcsak az elidegenítési, hanem minden olyan.(így pl. az elhurcolt jiavaknak bérbeadására irányuló) törekvés megakadályozására is, amely a magyar érdekek szempontjából esetleg sérelmes helyzetet teremthetne. Valahányszor ilyarányú törekvés jutott tudomására a magyar kormánynak, az