Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-87

997 A nemzet&yûlés 87. ülése 1947. vételár és az MSzK által kiutalások alapján továbbadott termények ára között mutatkozó különbségeket is. Erre vonatkozóan közölnöm kell, hagy a termelői és a kereskedői ' árak közö.t fennálló ezen különbség a kötött terményeknek utalvány .melletti forgalmi rendszerében a múltban is megvolt és az-itt adódó különbségek nem állanak okozati összefüggés-ben azzal, hogy a kötött terményforgalmat jelenleg az MSzK "bonyolítja le. A termény •átvételére jogosító utalvány díjában benne foglaltatik a termelői ár és az úgynevezett költségegyenérték. A költségegyenérték több tételből tevődik össze, mint például: a vasúti •fuvar, szekérfuvar, kamat, őrlési díjkiegészítés, MSzK költsége, atb- A költségegyenéMék tételei mázsánként gabonaféléknél az alábbiak szerint alakulnak: árpa 4-90 forint., rozs 9.60 foriinít, búza 15— forint, kukorica 25.10 forint, ebből a költségegyenértékből az MSzK költségei címén a következő tételek szerepelnek: árpánál 1.19 forint, rozsnál 1.19 forint, búzánál 1.50 forint, kukoricánál 1.30 forint, / A köitségegyenérték többi eleme tehát, a' vasúthoz való szekérfuvar, a malomba való vasúti fuvar, a lisztnek a malomból elosztókereskedőhöz való szállításával felmerülő fuvar, az őrlési díj leszállítása folytán szükszéges kiegészítés és 'bizonyos biztonsági tartalék képzése folytán merül fel. Fel kell hívjam a figyelmet arra is, hogy I az egyes költségelemeket külön-külön vizsgálat tárgyává tenni — mint azt az interpelláló képviselő úr tett-e — \ 'ehet, de könnyen téves .eredményekhez vezet, ha annak álapján akar; ják a termelői és fogyasztói ár és a kereskedői haszonmarzs helyességét megállapítani. Egy-egy kiragadott elem vizsgálata során úgylátszik," mintha az magas volna, figyelmen kívül marad azonban ilyenkor más költségelemek alacsony, sőt esetleg veszteséges volta. Ettől eltekintve a képviselő úr kifogásként felhozta, hogy az MSzK kihitelezéseinél öthónapoe kamatot kalkulál még akkor is, amikor öt hónapnál rövidebb időre hitelez ki. Itt egyszerűen arról van '.szó, hogy az MSzK az egész évi forgalmat figyelemhevéve átlag öthónapos kamatokat visel és így a- kihitelezéseknél is ) kénytelen ezeket a kamatokat > számításba venni. Közölhetem egyébként, hogy a. • költségegyenérték, illetőleg annak elemei, valamint az MSzK pénzügyi helyzete állandó vizsgálat tárgyát képezi s mihelyt arra lehetőség nyílik, nem fogok késlekedni a költségegyenérték megfelelő leszállításával» Közlőm továbbá, hogy az MSzK »működése és minden gesztiója két vonalon, — á^ pénzügy és ,a közellátás vonalán is — állandó ellenőrzés alatt áll. Budapest, 1946 november hó 14. Bárányos Károly s*. k. magyar közellátásügyi miniszter.« Elnök: Gyenes Antal képviselőd-urat a viszon válasz joga. megilleti. (Felkiáltások: Nincs jelen.) Kérdem .a -t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úrnak a kor* many nevében az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr válaszra Hajdú Ernőnó képviselőtársunknak a közellátás hiányossága tárgyában , múlt évi december* 11-én előterjesztett interpellációjára. évi január hó 23-án, csütörtökön. 998 Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közellátásügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Képviselőtársam interpellációjában a táir, oámmal kapcsolatos egyes kérdéseket tette szóvá

v de olyan módon, hogy interpellációja egymástól elkülöníthető két részre osztható. Az egyik rész közellátásügyi szakkérdéseket érint, a másjk rész. pedig politikai jellegű. Képviselőtársam elsősorban az úgynevezett burgonyakérdést tette szóvá. Ezzel kapcsolatban három; dolgot emelt ki. Először azt, hogy augusztus végén nagyon sok volt a krumpli, másodszor azt, hogy tárolásra nem alkalmas, j még be nem érett augusztusi krumplit taroltunk és ezért rothadt krumplit osztottunk szét, harmadszor pedig azt, hogy az. MSzK kezében tartja ,a, felhozatalt és földdel, trágyával kevert krumplit hozott fel. Ezekkel• az észrevételekkel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy augusztus hónap folyamán tényleg a, szükséglétét lényesen meghaladó mértékben' került fel Budapestre burgonya és a felhozatalnak ez az erős tempója még szeptember hónapra is átterjedt. A burgonyában nem terveztünk teljesen kötött forgalmat. A gazdálkodó burgonyatermésének csak egy részét köteles beszolgáltatni-, a többletet szabadon forgalomba hozhattai. A szállítás en-' igedélyhez van kötve, de ez a szállítási korlá- , 1 tozás azt a célt szolgálja, hogyha ennek a fontos népélelmezési cikknek piaorakerülésével kapcsolatban nemkívánatos jelenségek, mutatkoznak, akkor a szállítás korlátozásán keresztül ' a burgonya forgalmát a közérdieknek megfelelően irányítani lehessen. 'Képviselőtársam is nagyon jól tudja, hogy 1946. évi augusztus hó 1. napjával kezdődött a demokratikus- Magyarország új gazdasági időszakai az inflációt megszüntető forintkorszak. Egészen terméssétesnek ta

1 álom, hogy hivatali elődöm a gazdásági stabilizáció első szakában "a meginduló burgonyaforgalmat szállítási korlátozással, megakadályozni nem igyekezett. Hiszen akkor még'azt kellett lesni, hogy a stabilizációra a gazdasági élet hogyan reagál 'és milyen jelenségek lesznek, amelyekkel szemben esetleg közérdekből majd intézkedni kell. De tovább megyek. A stabilizáció első korszakában mindentől függetlenül igen kívánatos volt, hogy minél több áru kerüljön piacra, árubőség jelentkezzék, mert egyedül az árubőség lehetett az, ami az emberekben a. stabilizáció síkére iránti bizalmat alátámasztotta. Nem,hiszem, hogy tárgyr&gosan nézve a dolgokat, valamit ezzel kapcsolatban kifogásolni lehetne. Ami kritikára adhat itt okot, az nem az augusztusi és széptemberi bő burgonyafelhozatal, hanem inkább az, hogy novemberben és decemberben avburgonyafelhqzatal ' máa* nem: volt elégségest. A,z 1946. évi aszály nemcsak a kalászosokat, . hanem SL kapásokat is rendkívüli módon megviselte. Előrelátható volt emiatt, hogy, az úgynevezett téli burgonyából , nem lesz olyan, nagy kínálat. A még nem, tárolóképes, burgonyával kapcsolatban .a közönséget, amikor előrevásárlásra buzdítót ák, figyelmeztették, hogy ennek ,a burgonyának a tárolása rendkívüli gondosságot igényel, és csak roxi dl időre tárolható.. A közellátási célra megkezdett téli tárolá*s azonban már csak olyan, burgonyára terjedt ki, amely tárolható volt. À közellátásügy által tárolt burgonya nem romlott meg* a hivatalos megállapítás szerint ; a ^ tárolási vesz63* \