Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-86
947 A nemzetgyűlés 86. ülése zésére 50.000 forint gyorssegélyt szavazott meg. De úgy érezzük, hogy ezeknél a sürgős és pillanatnyilag szükséges intézkedéseknél sokbad jelentősebb/az a törvénye« rendelkezés, amely a bányakapitalizmus kezéből ezt a fontos termelőágat kivette. A magyar demokratikus köztársaság az államosítás keretében egyre erősebb iramban javítja és változtatja meg a bányák biztonsági felszerelés/ét és ellátja a bányákat mindazokkal a munkásvédelmi berendezésekkel, amelyek a dolgozó ember életét a teichnika által adott mai lehetőségekhez képest ezektől ta veszedelmektől megkímélik. A nemzetgyűlés nevében mélységes tisztelettel adózunk az áldozatok erőiekének. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr az országos lajstromon nyert képviselői megbizatásáról lemondott. Az 1945: VIII. te. 77. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre Mihályffy Ernő soron következő pótképviselőt hívtam be. A nemzetgyűlés iái bejelentést tudomásul veiszi. Bemutatom a nemzetgyűlésnek Gerendai János [képviselő úr levelét, amelyben betegségére való hivatkozással háromhónapi szabadság engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni 1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés ia kért szabadságot engedélyezi. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után írásbeli választ fog adni: a miniszterelnök úr Eckhardt Sándor képviselő úrnak múlt évi október hó 23-án és Vásáry József képviselő úrnak múlt évi december hó 4-én; a földmíveüésügyi miniszter úr Széchey Béla képviselő úrnak múlt évi szeptember hó 18-án, Túri István, Hajdú Gyuliai, Vásáry József és Szabó József képviselő uraknak múlt évi október hó 23-án; az igazságügyminiszter úr Czövelkj Jenő képviselő úrnak múlt évi október hó 23-án; a közellátásügyi miniszter úr Gyemes Antal képviselő úrnak múlt évi szeptember hó 18-án és Hajdú Ernőné képviselőtársunknak múlt évi december hó 11-én; a külügyminiszter úr Lénárt Iván képviselő úrnak múlt évi július hó 31-én és végül a pénzügyminiszter úr Szurdi István képviselő úrmak múlt évi augusztus hó 7-én, valamint Vásáry József képviselő úrnak múlt évi augusztus hó 14-én előterjesztett ' interpellációikra. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém benyújtani a Magyar Népi Művelődési Intézet létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását elrendelni és azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a közoktatásügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Ternay István képviselő úr önálló indítványt jegyzett be az indítványkönyvbe. Kérem a jegyző évi január hó 21-én, kedden.* 948 » urat, szíveskedjék a bejegyzett indítvány szövegét felolvasni. . Hegyesi János jegyző (olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, dolgozzon ki törvényjavaslatot, hogy a mozik jövedelmét a hadirokkantaik segélyezésére fordítsák.« (Helyeslés és taps a szabadságpárt soraiban. — Nagy Vince (msz): Reméljük, egyhangúlag fogják elfogadni!) Elnök: Az indítvány indokolásának idejére nézve később fogok a 1 Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. (Nagy Vince (msz): Minél előbb!) T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 115. számú jelentésének tárgyalása Saláta Kálmán és Jaczkó Páii nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Dulin Jenő előadó urat illeti a szó. Dulin Jenő (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti népfőügyészség 312/1947. szám alatt Saláta Kálmán és Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte előzetes letartóztatást is magában foglaló hatállyal, mert a budapesti népbíróság megkeresése szerint nevezett képviselők ellen népellemes bűntett miatt eljárás tétetett folyamatba. • Mielőtt a mentelmi bizottság javaslatát előterjeszteném, röviden ismertetetm a tényállást, amelyet az iratokból állapítottunk! meg. Kétségtelen, hogy egy bomlott agyú és a lelkiismeretesség szikrájával vsem rendelkező csoport akkor, amikor az ország még nem tért magához aléltságából és akkor, amikor mindenki ^ megfeszíti minden erejét és idegszálat az építő munkában, bűnös földalatti szervezkedésbe kezdett, laotnelynek kétségtelen célja a magyar köztársaság megdöntése volt. Ez az összeesküvő csoport egy úgynevezett Hetes Bizottságot alkotott, amely Hetes Bizottság irányította az összeesküvők: munkáját, megállapította pontosan a célját. Egy elaborátumot dolgoztak ki, amelyből értesülhettünk arróL hogy &:z összeesküvők lényegében mit akartak elérni ebben az országban. A lényeg az, hogy az összeesküvők álláspontja szerint Magyarországon 1944 március 19-én a jogfolytonosság formailag megszakadt* 1944 október 15-én pedig á jogfolytonosság véglegesen eltűnt az országból, úgyhogy azóta egy úgynevezett közjogi vacuum állapotában vagyunk. Ez lényegében annyit jelent, hogy az összeesküvők álláspontja" szerint mindaz, ami 1944 október 15-e óta ebben az országban történt, érvénytelen, jogilag nem létező, tehát a jogfolytonosság szerintük nem állt vissza sem az ideiglenes nemzetgyűlés, sem a végleges nemzetgyűlés megalakításával s érvénytelenek mindazeik! a törvények, amelyeiket a nemzetgyűlés hozott, érvénytelenek mindazok a rendeletek, amelyeiket a kormány hozott, érvénytelen tehát egész köztársasági államformánk és mindazok a reformok, amelyeket a nemzetgyűlés m magyar nép érdekében szükségesne(k , látott létesítani. Ez a Hetes Bizottság ellenkormány megalakításának gondolatával is foglalkozott. Hogy hatékonyabb legyen a működése, egy katonai szervezetet is épített ki, amelynek külön fővezérsége is alakult. Ennelk! fővezére Veress Lajos megszökött vezérezredes volt. A Hetes Bizottság körülbelül 30—35 formális ülést tartott. Ezeken az üléseken foglalkoztak a politikai helyzettel, bizonyos
