Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-86

949 A nemzetgyűlés 86. ülése 1947 külpolitikai és belpolitikai vomalat építettek ki. Földalatti sajtótevékenységet folytattak, hírszer­ző alakulattal rendelkeztek, röpcédulákat készí­tettek, részben maguk a Hetes Bizottság tagjai, részben pedig a Hetes Bizottság által megbí­zott egyéneik. A Hetes Bizottság minden törek­vése az volt, hogy azokat az egyéneket, akiket ők politikailag megbízhatóknak tartottak, lehe­tőség szerint bizonyos kulespoziciókba helyez­zenek el és minél több helyen szerepeltessék embereiket, ahol bármilyen formában elősegít­hetik az ő céljaikat. Megállapítható a Hetes Biozttság munká­jából az is, hogy általában felsőbb elvként te­kintették azt, hogy az ország [konszolidációját akadályozni kell. Mind a gazdasági, mind a politikai rend végleges kialakulása azért néni vágott céljaik közé, merthiszen azzal azt az ellenfelet, a köztársaságot erősítették voln'a, amelyet ők minden áron megdönteni akartak. Megállapítható az is, hogy a Hetes Bizott­ság főképpen az úgynevezett volt Magyar Kö­zösség tagjai közül akart tagokat szerezni. A Magyar Közösség kvázi vízmedence volt, amely­ből ők állandóan meríteni igyekeztek. A Ma­gyar Közösség egy régebbi rezsim alatt kelet­kezett illegitim alalkulat volt, amely minden­esetre a Horthy-rendszer imádatával jellemez­hető, kétségtelen azonban, hogy mind német­ellenes, mind fasisztaellenes színezete is volt. Ez a Magyar Közösség a felszabadulás után látszólag megszűnt, elvesztette gyakorlati cél­ját. A Hetes Bizottság ezt a Magyar Közössé­get ismét feltámasztani igyekezett és a Magyar Közösség volt tagjait arra próbálták rábírni, hogy a Magyar Közösségnek ebben az újabb alakulatában vegyenek részt, amelynek teljesen megmaradt a Horthy imádata, egyéb színezeté­ben azonban természetesen a változott körül­mények szerint is megváltozott. A Hetes Bizott­ság arról is gondoskodott, hogy szükség ese­tén, ha az általuk megalakítandó ellenkormány tagjai felfedeztetnének és menekülniök kellene, a menekülés módozatai is lehetővé váljanak. Ezért tervbevették a budaörsi repülőtérnek adott pillanatban való elfoglalását, hogy így esetleges exponált embereik menekülését lehe­tővé tegyék. Megállapítottuk, hogy ennek a Hetes Bi­zottságnak Saláta Kálmán nemzetgyűlési kép­viselő aktív vezető tagja volt. (Felkiáltások a szociáldemokrata- és q kommunistapárt olda­lán: Gyalázat!) Harminc-harmincöt ülést tar­tottak és Saláta Kálmán ezeken az üléseken egy-két kivétellel, majdnem mindenkor meg­jelent. A másik képviselő, akinek szerepléséről itt döntenünk kell, Jaczlkó Pál, aki szintén igen élénk szerepett • vitt az összeesküvés munkájá­ban. Az iratokból kétségtelen megállapítható, hogy a Hetes Bizottság parancsait Jaczkó Pál több esetben végrehajtotta. Jaczkó Pál volt az, akire a Hetes Bizottság az általuk igényelhető titkos karhatalmi alakulattal kapcsolatban számított. A Hetes Bizottság! tárgyalásaiból meg­állapítható, hogy Jaczkó Pál valami titkos karhatalmi alakulat felett rendelkezett, amely­lyel a budaörsi repülőteret is meg lakartálk szállni. Jaczkó személyesen tárgyalt egy Pün­kösthy László nevű volt vezérkari századossal, akit állítólag az egyik hatalom küldött át hoz­zánk bizonyos összeesküvőkkel való kapcsola­tok felvétele végett; ezzel Jaczkó Pál hosszú időn keresztül önállóan tárgyalt, majd amikor évi január hó 21-én, kedden. 950 ez eltávozott, akkor Jaczkó utánament Ausztriába és a Hetes Bizottság megbízásából lenyomozta azt, vájjon az illető személyi meg­bízhatósága megfelel-e, vájjon nem egy agent provocateur-rel áll-e szemben. Ezenkívül meg­állapítható volt, hogy Jaczkó Szentgotthárd íközelében egy cseimpészállomást létesített, amelynek feladata az volt, hogy az általuk ve­szélyeztetettnek látott embereiket adott idő­ben Szentgotthárdon keresztül, bizonyos isme­retségek igénybevételével, m határon átszök­tesse. Ez a tényállás, t. Ház, amelyet röviden is­mertetni bátor voltam, a hozzánk megküldött iratokból megállapítható. Kihallgatták a Hetes Bizottság tagjait, kihallgatták általában azokat a^ személyeket, akik ebben az ügyben már két­séget kizárólag szerepet vállaltak és ezen val­lomásokból — egyedül is, részben pedig a val­lomások összevetésével — az általam ismerte­tett tényállás kétségtelenül bizonyítottnak te­kinthető, iannál is inkább, mert a beismerő val­lomások, amelyeket egyes gyanúsítottak tesz­nek, önmagukat terhelő vallomások, amelyek tehát nem igyekeznek a felelősséget másokra áthárítani. Mindezek alapján, t. Nemzetgyűlés, a men­telmi bizottság megállapította, hogy a Saláta Kálmán nemzetgyűlési képviselő által elköve­tett bűncselekmény az 1946:VII. te. 1. § (1) be­kezdésébe ütköző, a demokratikus államremd és demokratikus köztársaság ellen irányuló bűntett, Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselő fenti tevékenysége pedig az 1946: VII. te. 1. § (2) bekezdésébe ütköző, a magyar államrend és demokratikus köztársaság megdöntésére irá­nyuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének tényálladéki elemeit látszik (kime­ríteni. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselők személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, a bizottság egy­hangú határozattal javasolja a t Nemzetgyű­lésnek, hogy Saláta Kálmán és Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogát — nevezettek előzetes letartóztatását is magában foglaló hatállyal — függessze fel. (Élénk he­lyeslés.) Elnök: Szólásra következik Sulyok Dezsó képviselő úr. . , Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság előadójának javaslatát a magam és pártom nevében változtatás nélkül elfogadom. (Nagy Vince (msz): Ugy van! — Helyeslés a koalíciós pártok soraiban.) Elfoga­dom azért, mert kétségtelen, hogy az előadó úr által ismertetett tényállás kimeríti az 1946:VII. tc.-be ütköző bűntett tény álladókat és kétség­telen iaíz is, hogy az elkövetett bűntett és a ki­kért képviselők személye közötti összefüggés fennáll, zaklatás esete nem forog fenn, tehát a nemzetgyűlésnek a két képviselő menteimi jo­gát fel kell függesztenie. Pártom nevében elítélem és megbélyegzem azt a sötét bűncselekményt, amelyre ez a két képviselő a többi, hasonló szellemben gondol­kozó társával együtt fellkészüllt és vállalkozott. Pártunk, mint ennek a nemzetgyűlésnek egyetlen nagyobb ellenzéki pártja, sok tekin­tetben szembenáll a koalíciós kormányzással, nagyon sok bírálni és javítanivalót találunk demokráciánk rendszerében, elvi felfogásunk 60*

Next

/
Oldalképek
Tartalom