Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
Sil A nemzetgyűlés 83. ülése 1946. a szó.' (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, ia nemzetgyűlés az interpellációt törli. (Tárkány Szűcs Ferenc (kg): Én" el tudnám imiondalTi, de ha ő jegyezte be!. — Derültség. — Vásáry József (msz): Ugy latszákba képviselő úr belátta, hogy nincs értelme az interpellációknak.) Következik Hajdu Gyula képviselő-úr interpellációja a földmívelésügyi í miniszterhez az állami erdők kitermelésében uralkodó "Vl'SS'Z ÊLSságok tárgyában. Kérem' a jegyző urat szíveskedj ék az interpelláció szövegét felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »A 100 holdnál nagyobb kiterjedésű erdők állami tulajdoniba mentek -át, ellenben ezek kitermelése olyan módszer szerin-t ítiöriénik, lamely, semmiképpen sem, egyeztethető össze az államosítás céljával. A kitermelés nem isqját kezelésben történik, hanem mj'lnden .ész szerűséggel és kereskedelmi gyakorlattal ellentétben versenytárgyalás nélkül^ adják el az álló fát, egységes áron, tekintet nélkül aiz erdő helyzetére éis fuvarozási viszonyaira, tetszésszeirint vállalkozóknak, gyakran olyanoknak, laikik soha kitermeléssel nem foglaíkóztaík. Az államnak jutó tőár és a vállalkozó részére megállapított tőmelletti ár közötti különbözet által 'tűrhetetlenül magas nyereséget érnek el a vállalkozók, befektetés és minden ^kockázat, sőt jóformán minden tevékenység nélkül. Kérdem ezért a -földmívelésügyi mimnszter urait, hajlandó-e liíntézkelni, hogy a fakitermelélsti az erre hivatott' állami közegek saját szervezetük által végeztessék és hogy olyan árakat állapíttasson meg, melyek mellett az állam magasabb bevételihez, a favásárló közönség pedig olcsóbb fához jusson.« ' i t EInçfk: Hajdú Gyula képviselő -..urát illeti -.a szó* Hajdu Gyula (kp): T- Nemzetgyűlés! Az üzemek államosítása, illetőleg állami ^ezelésbe vétele kettős feladatot van hivatva teljesíteni. Egyrészt ia^ cél az, hogy ezen üzemek tervszerű" kihasználását és az üzemeknek j afr összgazdálkoidlásba való tervszerű beillesztését biztosítjuk, al másik cél pedig egyszerűen pénzügyi cél, nevezetesen az állami bevételek fokozása. Az államul kezelésbe, illetőleg, állami tulajdonba ment üzemek közül az'egyik leg jelen tékenyebib az erdőgazdálkodás. Hogy az erdőgazdálkodás terén'a tervszerű gazdálkodást mit kivan, erre vonatkozólag egy kis füzet, amelyet azt hiszem, a nenizetgyűliés münden tag ja ^égkapott, mert magam :is néhány nappal ezelőtt megkaptam, felvilágosítást ad. Ezt a füzietet Barlay Ervin úr, a magyar állami erdőgazdasági üzemek - ügyvezető igazgatója adta ki, illetőleg írta, és ebben a^íüzetr ben nagyom világosán és azt hiszem, egészen kiilváló szakszerűséggel megvlülágítjax azt, hogy aiz okszerű erdőgazdálkodásnak milyennek kell lennie. Megvilágítja azt, hogy Magyarországon aiz erdőgazdálkodás /egyenesen katasztrofális helyzetiben vajn és milyen katasztrofális hely zetbé hozta főleg aiz a rablógazdálkodás, 'amelyet az erdők terén 1930 óta rendszeresén követnek. Az áliatmii erdőgazdálkodási üzemek vezetője tehát kitűnően látja, hogy az erdőgazdálkodásnak milyennek , kell ' lennie és mi -sjtt iá teendő. *' > y T.. Nemzetgyűlés! Ennek ellenére laa erdőgazdasági üzem, sajnos, a gyakorlatban nem követi azokat az eüveket, amelyeket ügyvezetőigazgató jiai ebben s a brosüiriájában leifektetett. Az állami erdőgazdálkodás keretébe tartozik évi december hó 18-án, szerdán. ' 912 körülbelül másfélmillió katasztrális Jïoldnyi erdőterület. Ennek kitermelését azonban az álllam nem maga' végzi, illetőleg túlnyomó , részben i nem maga végzi, hanem egyszieirűeiv vállalkozóknak kiadja fakitermelés szempontjából. A •• kitternieléstrie ki jelölt válalkozók azonban neon úgy . kapják meg : ezt a vállalatot, miiint a noirtaialis gazdasági életben, normális kereskedelmi fogalmak szerint megkapniuk kellene, bogy tehát árlejtést, versenytárgyalást hirdjetnétnek ki és a legtöbbet ígérő kapíjta; meg; nem, ^hanem az erdőgazdálkodás kijelöli az egyes, fák tőárát, míégpediig furcsái uniódon, tekintet nélkül arra, íbogy »a:z erdő vasút x meillett vam-e-vagy a vasúttól távol'fekszik, hogy a fővárosi közeliében van-e., vagy "a fővárostól 200 kiiloiriiéter távolságban; bogy vezet-tT r kövezett út alz erdőn keresztül vagy dülőutafeon, begyszakadék'Oikban, vaigy hegycsúcsokon van az ia kitermieilés.: ezeknek û szempontoknak ^.teljes mellőzésével egységes tőáirat.állapít meg. ,Ennek következménye természetesén az, hjogy tág tere nyílik — hogy enyhén fejezzem ki magamat — a prioltekdiónak" (Vásáry .István .(msz):VA panamának!), mert természetesen a vállalkozónak nagyon 'nem mindegy -az, hogy melyik erdőt kiaipja meg ugyanazon árak mellett. (Gróh József (pk) : Ezért\nem való az erdő az államnak!) így történik meg- tehát, hogy a váltakozók közül a kedvenceik valóságos nemzeti íajándékot kapnak (Egy hatéj a szabadságpárt oldalán: Szokás .szerint!), inert hiszen nyilvánvaló, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények között kitermelhető' erdő is megéri azt az áirat^ laanelyet kijelöltek, mert különben nem akadna rá vállalkozó. '- -A Mjivel van vállalkozó erre an legkedvezőtlenebb körülmények között kiitermelhető erdőre is, ebből következik, hogy minden kedivezlőbb körülményekkel rendelkező erdőben miéig a kedvezőtlen erdőt kiitermelő vállalkozó hasznát fokozó külön extra-haszon is van, amelyet —mint mondom — nemzeti ajándékként-kapnak meg-latzok, akiket ai erdőigazga- ' tóság erre .megfelelőképpen- kijelöl. Itt tehát tág- tere: van a protekciónak (Gróh József (pk): És lesz mindig!), ra*- személyes összeköttetéseknek. Ami pedig még ennél is nagyobb baj, financiális szempontból * az árakat olyképpen állapították meg, ami am állam büdzséje . szempontjából •rendkíyül hátrányos.' Kijelölték például azt, hogy a másodosztályú, tölgy szerfának — a legtöbb erdőnek tudniillik ez-a fája, azért .említem ezt küjlönösen — a. tőária köbmé'terepkint 43 forint, ugyanannak tő melletti ára pedig 65 forint. Ez annyit jelent, bogy a vállalkozó az álló fáért fizet 43 forintot, de mihelyt azt a fát ki-. vágtak, 65 forintot; kap érte. Mivel pedig az ország minden részén követett gyakorlat «sze,rint a falu lakói, akik a kivágást végzik, á kivágásért köbméterenikint 3.5—4 forintot kapnák^ és mivel ezentúl a szociális terheken és / egyéb nem jelentékeny kiadásokon felül a vállalkozóknak semmi más terhe nincs, nyilvánvaló, hogy a vállalkozó minden kockázat és *— ' majdnem í ff y mondhatnám — minden »munkaibefektetés nélkül köbméterenkint 15—20 forintot keresd \ Érthetetlen, "bogy ezt miért engedik meg, Mszeni az erdőigtazgatóság, az erdőközegek éppen úgy elvégezhetnék ' ezt sarfát házikezelésben, mint a vállalkozó. Mint a vállalkozó, éppen- " úgy megbízhatnák a falu Jakóit ők is, ós a \\
