Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
913 v A nemzetgyűlés 8jî. ül$se 1916. mosdani rendkívüli ftaíhiány mellett tő mellett adhatnák el ia fa jelentékeny részét, iahqgyan a vállalkozók adják el, ha az erdőgazdálkodás is ugyanezt a gazdálkodást akarná folytatni. Van lazután még egy nagyon jelentékeny 'haj ezení a téren, laimit Bairlay Ér via úr nagyon' helyesen kifejt. Magyarország .f »szükségleté-nek csak 10—12 százalékát tudjuk saját erdeinkből fedezni- Az • állam kivitelű és behozatali mér legének^ keretébein a fabehozatalunk :HWo-át> tehát nagyon jelentékeny tételt tett ki. Eppem ezért általános gazdálkodási és financiális helyzetük szehipomtjából rendkívüli fontos lenne, hogy azt a kevés fát, amelyet mégis Ki tudunk termelni az országban, uiegfelieliő értékre növeljük, Vagyis ne iiyersíakenl hozzuk forgalomba, hanem feldolgozott állapotban. Amint Biairlay Ervin úr mondja, ha a fát feldolgoznának, például à tűzifát — az ő javas- . v lata szerint — farosfelennezeMsé, akikor ennek ai kivitelé útján meg lehetne í szereznünk azt ä valutát, amelynek segítségével fabehoziatalunkat fedezni tudnánk. Mindezek a szemponto~k természetesein egyáltalán nem valósíthatók meg'akkor, ha la, fakitermelést vállalatba adják, hiszen a vállalkozó azt teszi a fával, amit akar. Éppen ezért' a legegyszerűbb módon értékesíti, hiszen az ő számára nem szempont la feldolgozás. • A feldolgozást az állami erdőgazdálkodásnak < kellene és lehetne foganatosítania égy általános tervgazdálkodási keretében. x , Mindezek szerint egyrészt a konkrét financiális szempont, 'másrészt a tervgazdálkodás nemzetgazdasági 'Szempontja is a legnagyobb mértékben ellene szól annak, hogy a kitér-' melés olyan ' módon történjék, ahogyan történik. .- /', ' De ha az okát keressük annak, hogy miért van ez így, megtaláljuk abban, hogy -erdésze- *» tünk, erdeink kezelése, az erdőgazdálkodás ugyanazoknak az uraiknak a kezében van, akik Barlay Erviln úr megállapítása szerint tíz esztendőn keresztül, a legmegböesáthatatlanabb rablógazdálkodást folytatták az erdőkben, sot -ezen túlmenően az új „telepítésekről, tehát az< erdők felújításáról sem gondoskodtak Ehhez a gárdához csatlakozik azután a különböző -urtadalma/k erdészeinek kara akik — hogy nagyon enyhén fejezzem R\ magam -nem nagyon lelkesednek a 'demokrácia rend, jéért. Ez az'egész társaság most természetesen ugyanazt a politikát, ugyanazt a rendszert folytatja amelyet tíz évvel ezelőtt elkezdett: -a kitermelést nagy kényelmesen kiadják a vállalkozóknak úgy, hogy a vállalkozók közül kikeresik a nekik kedves embereket, azokat nemzeti ajándékokhoz juttatják és az erdők "kezelésiével, gondozásával megbízott személyzet ma is ugyanazt teszi,,mint'az elmúlt tíz esztendőben, vagyis még arról sem gondoskodiik, hogy" a kiirtott erdők helyébe új telepítések történ-^ jenek. , ^ • A katasztrófa, amelyeit Barlay vúr konstatál füzetében, nemhogy megállt volná, hanem foly-" tatódik, mert az erdők felújítása dolgában ma sem történik érdemleges intézkedés» (Vásáry József (msz): Barlaybak Donath kommunista államtitkár a felügyelő államtitkára I) Igen; a felügyelet' bizonyára megvan, de a helyzet laiz, hogy egy ilyen karral szemben, mint 'amilyen az erdészettel megbízott közigazgatási apparátus, a világ legerősebb államtitkára sem lehet elég. erős. (Vásáry József (msz):; Dehogy nemi CsUk 'akarni kell!) mert annak a reakcióig társaságnak a szellemevei szemben (Vásáry József NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IV. \ évjb december hó 18-án, szerdán. 914 \ (msz): Értemül- kell hozzá es-akarni! Meg lehet \ csinálni!) csak a léger élyesebb intézkedésekkel lehetne valamit elérni és — azt biszem —éppen a képviselő úr az első, aki az ilyen erélyes intézkedésekkél szemben -mindig a legerősebb nyomatékkarakarja hangját hallatni. Én senkit nem alkarok' vádolni és gyanúsítani, de konstatáinoim kell, hogy a mai állapotban nagyon aggasztó tünetek vannak, amelyek-, nek intézkedésre kell késztetnliiök a földmivelésügyi minisztériumot, mert ezeknek a tüneteknek a kiküszöbölése általános nemzeti lés nemzetgazdasági,, érdiek., , Ilyén' aggasztó tünet az, hogy 1 nagy kedvezményeket adnak egyes >kiteraielőknek, aikik a legjobb erdőket kapják azonos árak mellett. Előttem fekszik az egyik erdőigazgatóság által kiadott jegyzék a kitermeléssel' megbízott vállalkozókról. Látok köztük olyan termelőket, , ak) : )k óvatosságból erdőtanácsosokat, nyugdíjazott erdészeti tisztviselőket vettek maguk mellé: ezek termelik ki a legjobb erdőket. A másik ilyen aggasztó tünet az, hogy ebben a jegyzékben, de valószínűleg a többi erdő igazgatóiság területén megbízott vállalkozók jegyzékében is egész csomó olyan fakitermelő szerepel, aki s soha nem volt fakitermelő. Amikor ma arra akarunk, ügyelni, hogy még azokat m felülfbíráljuk, lakiknek a, múltban ipar jogosítványuk volt, amikor^ még ezeknek a szálmát is redukálni akarjuk, hogy •': a fölös kereskedői tevékenységgel ne fokozzák: a drágaságot és hogy az ilyen kereskedelem ne legyen a feketekereskedelem tápanyaga, ugyamaíkkor azt látjuk," hogy Í-Z . állami közegek olyan cégeknek adják ki kitermelésre az • eírldőket, amelyek fakitermeléssel soha nem ' foglalkoztak. Olyan egyénekkel találkozunk, akikről nem tudjuk megállapítani» : hogyan jönnek ehhez a, megbizpitáshoz. 'Valószínűleg úgy, hogy .megrendezték a megfelelő összeköttetésieket laiz illetékes erdőigazgatóságokhoz vagy más közegekhez. I De t. Nemzetgyűlés, ugyancsak az aggasztó , tünetek közé kell sorolnom olyan eseteket, amelyeknek egy illusztris példáját akarom felhozni az én vármegyémből» Baranyából. Dél-Bariainyábain, a Dráva mellett fekszik I talán alz országnak legjobb erdősége,^ a gróf Driaskovich-ui-'adaloni erdősége. Azt mondom, hogy bizonyára, a legjobb! erdőség, mert ez &jz erdő vadaskertül szolgál évtizedek, sőt évszázadok óta, a piraskovich gróíok soha, hozzányúlni nem engedtek volna, taz ő fáikhoz, soha egy^ fát ki nem dönthettek. Ott állt tehát az erdő érintetlenül az ő hatalmas fáival. Araikor ellenben a jföldtreform során az erdőknek állami tuiajidonbayételére került a sor, iákkor megjelent egy olyan/ rendelkezés, hogy azokat a szerződéseket, amelyeket előbb ia fakitermelés céljából -kötöttek, az erdőigazgatótóg a régi tulajdonos ok-javára méltányos esetekben respektálja, és- ime egyszerre előkerült egy szerződés, amelyet gróf Draskovich úr előzetesen kötött) annak az erdőnek kitermelésiére, amely erdőből azelőtt' soha» - fát ^ ki ,nem termeltek, és megjelent egy DENDRA nevű rélszvénytársaság, amely most már ezen előzetes., szerződés alapján folytatólagos kitért melésre katpta -meg az ország legjobb erdejét. T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, az erdőigazgatóság egy kicsit túlhiszékenynek bizonyult egy ilyen elődatált szerződés megítélésiében, és hogy ilyen túlhiszékeny volt az erdőigazgatóság, az talián nem is véletlennek a dolga* ép-58 -