Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
865 \A nemzetgyűlés 83. ülése-1946. évi december hó 18-án, szerdán.866 földek 70 százalékán" megkezdődték vágy befejezcfdtek a műszaki munkálatok. T. Nemzetgyűlés! Egyedül a földigénylő bizottságok t jó munkájával magyarázható. bogy • ' miért , voltak ezek a népi szervek a reakció ^ támadásainak és vádaskodásainak állandó céltáblái. A rendőrség mellett demokráciánknak nem volt még \olyan szerve, amely ellen a reakció^ olyan gyűlölettel fordult volna, mint a földigénylő, 'bizottságok elleni 1 . Számunkra, «magyar demokraták: számára azonban a földigénylő bizottság jól végzett munkája példa és útmutatás, a jövőben, is arra, hogy a\ demokrácia minden' nagy és kis, kérdését kizárólag az érdekelt néptömegek részvételével, aktiv mozgósításával tudjuk megoldani.. Annak * ellenére, t. Nemzetgyűlés, hogy a földigénylő bizottságok ilyen kimagasló munkát végeztek, most mi. magyar kommunisták is elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a ! földigénylő bizottságok feloszoljanak. Ezt x az elhatározásunkat két főszempont indokolja. Az egyik az, hogyha földreformot Valóban gyorsan befejezzük, sa reakciónak ne adjunk további lehetőséget'a 'földkérdésben uralkodó helyzet további nyugtalanítására. Fontos a műszaki munkálatok gyors elvégzése és.a kiosztott birtokok telekkönyvezése, s ennek 'érdekében a / , tanácsi ügykezelés helyett, amely természeté• nél fogva lassú és vontatott, az egyes ügyintézés lényegesen gyorsabb eszközéhez kell folya' modni. De fontos ennek a törvényjavaslatnak a<tető alá hozatala gazdaságpolitikai szempontból is- A mezőgazdaságban'a (nyugodt és biztonságos termelés feltételeit és ezen tűi: a korszerű mezőgazdasági termelésre való áttérést lehetetlen megvalósítani addig, amíg vitás és mérgező anyagok nyugtalanítják a parasztság tömegeit. A törvényjavaslatnak nagy érdeme, hogy a múlt tapasztalatai alapján figyelembe veszi, hogy %földreform befejezése szempontjából változatlanul, szükség vaim/a nép-éberségére, ellenőrzésére, s /ha kéli, cselekvő részvételére. A javaslat 3. -§-ánák. (2) 'bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hivatali szervek a juttatási javaslatot és a felhasználási tervet a nemzeti bizottság és az új birtokosok . és földhözjut tátották' országos szövetségének • helyig szervezete előzetes, meghallgatásával készítik ' el Annyival is inkább üdvözölnöm kell a javaslatnak ezt a rendelkezését, mert mimt tudjuk, az új birtokosokat még ma is nagyon sok sere leni érí,_ a törvényeket, ahol csak -lehelj az ő hátrányukra' hajtják • végre, s a volt földbirtokosoktól az utóbbi időben a perek egész lavináját kapják, a volt a földbirtokosok, a reakciós ügyvédek és bírák összefogása egyedül Dél-Eest megyében "i (Pászthory István (mm): Miket ki nem találnak!) myolcezer/új birtokos ellen indított rohamot és. jól tudjuk, milyen bizonytalanságot s a termelésben milyen kiesést jelent, ha az új birtokosokat a bírák elé viló rdézgetéssel izgatják. Ezt a súlyos helyzetet mérlegelve, helyesen mondja ki'a . törvényjavaslat 8. Va, hpgy ^á volt tulajdonosok vagy más,-személyek részeről támasztott, a földreform lebonyolításával összefüggő bármely gógviszonyból ered/í követelést a juttatottakkaí, vagy az államkincstárral szemben a jelen törvény hatálybalépésének nar»játtáj M minw/témrni rejíílal\keaé**éLg Ifiről NEMZETGYŰLÉST XAPT.Ó IV. úton érvényesíteni mem lehet, a már folyamatban levő pereüEfet *és az ilyeji követelések ..behajtása iránt elrendelt végrehajtási eljárást fel kell függeszteni. E 'fenyegető veszélyek elhárítására a törvényjavaslat világos rendelkezései mellett továbbra is az'érdekelt paraszt-, ' ságnak kell vigyáznia s a memzeti bizottságom kon, főleg pedig az új birtokosok és földközi juttatottak országos szövetségén keresztül *rre meg is van a lehetőség. A földigénylő bizottságok feloszlatása után az új bktokosok és 1 . földhöz juttatottak országos szövetségére, a 650.000 új birtokos tömegszervezetére vár az, a feladat, hogy a most földhöz juttatottak gazda- . sági érdekeit pártállásra való tekintet nélkül megvédje minden, támadással szemben, s az . új gazdáknak a parasztság többi rétegeihez viszonyítva, hátrányos helyzetét "minél előbb megszüntesse, , őrködjék és, dolgozzék azon, K hogy a boldog parasztság és a virágzó mezőgazdáság programját minél gyorsabban meg-.,. valósíthassuk.t y T. Nemzetgyűlés! A földreform befejezésével azonban az erős, egészséges kisparaszti földtulajdonon alapuló korszerű, virágzó mezőgaz- , dasági \ termelés megteremtésétől még messze vagv/unk. Elengedhetetlenül szükséged, hogy a , kormány a törvény életbeléptetése után )a- legmesszebbmenő támogatásban részesítse az új birtokosokat. (Pászthory István (msz): Adjanak nekik vetőmagot!) Szükséges, hogy az ály latállomány, a mezőgazdasági felszerelés «és a hitelnyújtás kérdésében a kormány .ínindé'n tőle telhető támogatást megadjon a 650.000 új birtokosnak. A cél az, t Nemzetgyűlés, hogy . a magyar ^parasztságnak ez a rétege gazdasá^ ^gilag minél gyorsabban megerősödjék és alz országnak valóban erős, egészséges, gazdag kisbirtokos, rétegét alkothassa. Abban a reményben, hogy a kormány már az új költségvetésben is megtalálja az erre szükséges fedezetet, a törvényjavaslatot még egyszer örömmel üdvözlöm és pártom, a Magyar Kommunista Párt nevében általánosságban elfogadom. (Taps a kommuMstapárton.) , ' Elnök: Szólásra következük a kijelölt szónokok közül? v Vörös Vince jegyző: Kállai Sándor! Kállai Sándor (szd): T. ^emzeitigyulés! . À , törvényjavaslat, amely á földreform befejezése / érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szól, megszünteti a községi földigénylő bizottságokat és feloszlatja őket^ elvégzett munkájúik után, nem azért, mert rosszul végezték munkájukat, hanem mert általánosságban befejezték \ ezek a népi szervek azt a nagy feladatot, mely- /lyel 1945-ben a J3Ö0-as Rendelettel mégbíztuk őkfet, Nem mondom, hogy ezek a községi föld- . igénylő bizottságok nem követtek el hibákat. > • Előttem szólott képviselőtársaim is elismerték, hogy követtek el kisebb hibákat, annyit azonban nem követtek él', mint amennyit kint az országban rájuk fognak azok az urak, akiknek földjét szétosztották. Hogy az 1945/46. gazdasági i évben annyi földet megmunkáltak, abban oroszlánrészük van ezeknek a községi földigénylő bizottságoknak. Oroszlánrészük van azért, mert .ha ezek a községi földigénylő bizottságok, ezek az egyszerű paraszt, munkás emberek nem álltak volna oda,~a\ elszaladd földbirtokosok földjeinek megművelésére, akkor <ennek az országnak ittmaradt munkássága nagy nélkülözések elé nézett volna. Té<madások leginkább a^ elmenekült ftHd- ,
