Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-82
833 A nemzetgyűlés 82. ülése 1946. < mégpedig' áz erénynek és a bölcseségnek gyakorlását — azonban teljesen átengedik másoknak,« ! A nemesség a kiváltságok egész sorát jelentette; kiváltságokat,, amelyek nemcsak erkölcsi, hanem elsősorban '»anyagi előnyt biztosítottak birtoklóik számára. A gazdaságilag legmélyebbre csiiszott bocskoros nemes is konokul ragaszkodott nemességéhez. De ez nem. is csoda., A - nemesek / viseltek minden terhet, a nemeseké volt minden kiváltság. ' A tőkés termelési rend általánossá válásával a nem nemesi származású plutokrácia- yal szemben nem volt túlságosan kényes a főnemesség, legalábbis neon volt olyam kényes, mint a t> [ utókráciához nem tartozó nem nemesi réteg. A közös népnyúzásra szívesen szövetkeztek, 'családi kapcsolatokba léptek az egyébként lenézett párv^n ükkel. N -'gyíokó-^ seink -szívesen látottak lettek,ia születési arisztokrácia soraiban is. A XIX. és XX r században a nagy+okések egész /sora nyert bárói» kér .sőbb grófi címet. * , , De hpgvan állunk ezeknek à kiváltságos osztályoknak hazafi* sságávaH ^Nagyon erőse^ fél szokták sorakoztatni védelmükre haza fiasságükat. Kossuth Lajos . írja feljegyzéseiben (ólvssa): »Tőlem az arisetokrp^q kevés kivétellel félrehúzódott, legnagyobbrésze à hanvag tétlenségbe, egy része meg épp az ellenséghez.« \ . • • De ezen nincs semmi csodálkozni való . akkor, ha tüdi^k, bpgy Rákóczi foi-rad^^á- ' nak leverése után kik. kanták magvar főnemességet és kik kaptak magyar birtokokat. Rákóczi r7D3-bfm küldi , Brezán várából, Lembergmellől első kiáltványát »az egyházi és világi • nemes és nemtelen iéraz IDH P-Vároknak«. . A kiáltvány többé nem csali a rési szabadságok és jussok nemesi követeléseit hangoztatja,, '"hárem fegyverbe szólít a »kenteid"»ül b^ta^mfaiiíkodó. Doreió^tató,. sióikat- kenyerünket elvevő császáriak ellen édes hazánk és hemzeHVnk mellet 4 "«. Hórvp-n^kigr tnvtnH' m\g a mozgalom a y parasztfelkelés jellegéből kivetkőzött, de részint Rákóczi intézkedései és az udvar magatartása következtében, részint kényszerűségből mind nagyobb tömegekben f csatlakozott maga a nemesség, a birtokos osztály is. A történelemből tudjuk» hogy a felkelés összeomlott. Az udvar letesz a magvar rendek-^ erőszakos megtörésének gondolatáról és maga is kész a kompromisszumra/A belső önállóság helyett azonban a legtökéletesebb terror lesz úrrá A német miniszterek, katolikus főpapok és labanc főpapok lihegtek a bosszútól és a győzelmet kíméletlenüj ki akar T ták aknázni. Jutalmat kívántak hűségükért, vagy 1 :« a magyar ügy elárul ás áért. A szatmári, békét semmibe véve, megindították a^birtokfoglalást és'vallásüldözést, élükön Eszterházy ' Pál herceggel a gyűlölt agg nádorral és gróf - Illésházy Miklóssal, a főkancellárral. Az udvar a felszabadított részeket és az egész országot a saját súlyos pénzügyi és b'zonytalan politikai helyzetének megerősítésére a legkíméletlenebbül igyekszik kiaknázni. Töméntelen 'adósságai a fel«z,a,bsrdult területek és a felkelők elkobzott birtokaival igyekszik törleszteni és birtokok adományozásával új és feltétlen hű főnemességet, hoz létre. Nézzük ezti a főnemességet A-Brennereknek, Traútsonoknak, Çaraf fa örököseinek, az Althanoknhk, a Sickingeneknek és a StahremXEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ TV. ivi december hdi7-én, kedden: 834 bergeknek, esászár-j tiszteknek, hadiszállítóknak^ hitelezőknek bőven osztogatják a rebellis ország óriási területeit, Rákóczi és Bercsényi elkobzott javait. Majdnem egész Békés, Zará^íd és Csongrád vármegyét, Gyulát. Békést, Szeghalmot. Öcsödöt, Csabát, Dobozt, Kőrösladányt, Gyomát» Vésztőt, Ó-rosházát,jsit.b -t báró Harruckern hadiszállítónak adják. Ungvár, Munkács, Diósgyőr és Szentmiklós pedig báró Altenberg birtoka lesz. A magyar urak közül Pálffy János, Károlyi Sándor, Illésházy, az Endrődyek és Eszterházyak szerezUek új' és hatalmas birtokokat. Ezután érthető, ha 1849ben Kossuth- arról panaszkod k, hogy az arisztokrácia ' egy része meg éppen az ellenséghez húzódott. De ugyanilyen- ajándékozással találkozunk az 1848—49. évii szabadságharc leverése Után is, A magyar i történelem leggyűlöltebb alakja, Haynau József magyar nemességet , kap, és mintegy 1855-ben kelt hitbizományalapító levélből kitűnik, a Szatmár vármegyébe bekebelezett Kísgéci és kisszekeresi birtokokból végrendelet'leg hitbizomány alapítását hagyományozza, amit utódai meg is cselekszenek. A, »Jtiaynau családi név fénye fenntartása és avégből is, hogy utódai maik folytonos ösztöint adjon ^követésére«. VaUjuk he, igen t. Nemzetgyűlés* hogy utódiai ezt ta példát valóban szépen követték is. (Ügy van! a kommunistapárt o 1 dalán.)í Az utóbbi kétszáz évben az árulás Jűdáspéuzeképpen osztogatták a nemesi címeiket és rangokat. (Dénes István (pk): így van!) Még égy kérdést a főnemességgel kapcsolatban.. Arról a bizonyos áldozatvállalásról, amelyre szintén szoktak ' hivatkozni, biUigiasiV suk meg báró Eötvös ^Józsefet, aki az 1843. évi országgyűlésen Báes megye főispánjának ebeket mondotta (olvassa): »Az előttem szólott 3ács megye igen érdeme« rőispánjá mondád hogy valahányszor a méltóságos főrendek körében nemestársiai jogának védelmére szólal fel, különös lelkesedést érez keblében és kötelességének érzi nemestársai jo'giait^ védelmezni. Mi ia jogokat illeti, minden ké'ségen 'kívül azt nem fogja senki tagadni, hogy a magyar;.' nemességek jogai vannak. Vannak és pedig ; — -felfogásom - szerint — felette sok jogai. De ha méltóságod azt mondotta, hogy ta nemességnek vámnak különös kötelességei, ezt .tagadom, mert mi köte- , lesséjge- van. a nemességnek. Subsidium^ De hasonlítsuk ezt össze azon tömérdek adóval) meil yet fizetnek és .hasonlítsuk össze a felkelést, azon" nemes vért, mely a csatamezőn elfolyt, aizon nemtelenek vérével, mely a" hazáért szinte ott ömlött el. A magyar nemességnek vannak jogai, de kötelességei egy ál 1 a," Iában vévé nincsenek mérve azon jogokhoz és éppen azért vagy emelni keH a kötelességeket, va^y emelni kell a jogokat.« így vélekedett egy arisztokraitta az airisz\ tokrácia kötelességteljesítésérŐl. , i A miniszteri indokolás els',9 , része jazt mondja, hogy az emberek származás szerinti megkülönböztetése az egyenlőség alapján álló demokratikus -állami ] és társadalmi, berendez-.kédessel össze nem férhet, ezért, az\ ilyen megkülönböztetésnek, bár az túlnyomórészében csak megkülönböztető címekben jelentkezik, eLkeill tűnnie az ország demokratikus jog-v rendjéből*.... Teljesen egyetértek az indoko-' lássál, de mint bevezetőmben mondottam, a címek és rangok egyesekben bizonyos vágyá53
