Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-82

833 A nemzetgyűlés 82. ülése 1946. < mégpedig' áz erénynek és a bölcseségnek gyakorlását — azonban teljesen átengedik másoknak,« ! A nemesség a kiváltságok egész sorát je­lentette; kiváltságokat,, amelyek nemcsak er­kölcsi, hanem elsősorban '»anyagi előnyt bizto­sítottak birtoklóik számára. A gazdaságilag legmélyebbre csiiszott bocskoros nemes is ko­nokul ragaszkodott nemességéhez. De ez nem. is csoda., A - nemesek / viseltek minden terhet, a nemeseké volt minden kiváltság. ' A tőkés termelési rend általánossá válá­sával a nem nemesi származású plutokrácia­- yal szemben nem volt túlságosan kényes a főnemesség, legalábbis neon volt olyam ké­nyes, mint a t> [ utókráciához nem tartozó nem nemesi réteg. A közös népnyúzásra szívesen szövetkeztek, 'családi kapcsolatokba léptek az egyébként lenézett párv^n ükkel. N -'gyíokó-^ seink -szívesen látottak lettek,ia születési arisz­tokrácia soraiban is. A XIX. és XX r század­ban a nagy+okések egész /sora nyert bárói» kér .sőbb grófi címet. * , , De hpgvan állunk ezeknek à kiváltságos osztályoknak hazafi* sságávaH ^Nagyon erő­se^ fél szokták sorakoztatni védelmükre ha­za fiasságükat. Kossuth Lajos . írja feljegyzé­seiben (ólvssa): »Tőlem az arisetokrp^q ke­vés kivétellel félrehúzódott, legnagyobbrésze à hanvag tétlenségbe, egy része meg épp az ellenséghez.« \ . • • De ezen nincs semmi csodálkozni való . akkor, ha tüdi^k, bpgy Rákóczi foi-rad^^á- ' nak leverése után kik. kanták magvar főne­mességet és kik kaptak magyar birtokokat. Rákóczi r7D3-bfm küldi , Brezán várából, Lembergmellől első kiáltványát »az egyházi és világi • nemes és nemtelen iéraz IDH P-Várok­nak«. . A kiáltvány többé nem csali a rési sza­badságok és jussok nemesi követeléseit han­goztatja,, '"hárem fegyverbe szólít a »kenteid"»ül b^ta^mfaiiíkodó. Doreió^tató,. sióikat- kenyerünket elvevő császáriak ellen édes hazánk és hem­zeHVnk mellet 4 "«. Hórvp-n^kigr tnvtnH' m\g a mozgalom a y parasztfelkelés jellegéből kivet­kőzött, de részint Rákóczi intézkedései és az udvar magatartása következtében, részint kényszerűségből mind nagyobb tömegekben f csatlakozott maga a nemesség, a birtokos osz­tály is. A történelemből tudjuk» hogy a fel­kelés összeomlott. Az udvar letesz a magvar rendek-^ erőszakos megtörésének gondolatáról és maga is kész a kompromisszumra/A belső önállóság helyett azonban a legtökéletesebb terror lesz úrrá A német miniszterek, kato­likus főpapok és labanc főpapok lihegtek a bosszútól és a győzelmet kíméletlenüj ki akar T ták aknázni. Jutalmat kívántak hűségükért, vagy 1 :« a magyar ügy elárul ás áért. A szatmári, békét semmibe véve, megindították a^birtok­foglalást és'vallásüldözést, élükön Eszterházy ' Pál herceggel a gyűlölt agg nádorral és gróf - Illésházy Miklóssal, a főkancellárral. Az ud­var a felszabadított részeket és az egész országot a saját súlyos pénzügyi és b'zony­talan politikai helyzetének megerősítésére a legkíméletlenebbül igyekszik kiaknázni. Tö­méntelen 'adósságai a fel«z,a,bsrdult területek és a felkelők elkobzott birtokaival igyekszik tör­leszteni és birtokok adományozásával új és fel­tétlen hű főnemességet, hoz létre. Nézzük ezti a főnemességet A-Brennerek­nek, Traútsonoknak, Çaraf fa örököseinek, az Althanoknhk, a Sickingeneknek és a Stahrem­XEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ TV. ivi december hdi7-én, kedden: 834 bergeknek, esászár-j tiszteknek, hadiszállítók­nak^ hitelezőknek bőven osztogatják a rebellis ország óriási területeit, Rákóczi és Bercsényi elkobzott javait. Majdnem egész Békés, Zará^íd és Csongrád vármegyét, Gyulát. Békést, Szeg­halmot. Öcsödöt, Csabát, Dobozt, Kőrös­ladányt, Gyomát» Vésztőt, Ó-rosházát,jsit.b -t báró Harruckern hadiszállítónak adják. Ungvár, Munkács, Diósgyőr és Szentmiklós pedig báró Altenberg birtoka lesz. A magyar urak közül Pálffy János, Károlyi Sándor, Illésházy, az Endrődyek és Eszterházyak szerezUek új' és hatalmas birtokokat. Ezután érthető, ha 1849­ben Kossuth- arról panaszkod k, hogy az arisztokrácia ' egy része meg éppen az ellen­séghez húzódott. De ugyanilyen- ajándékozással találko­zunk az 1848—49. évii szabadságharc leverése Után is, A magyar i történelem leggyűlöltebb alakja, Haynau József magyar nemességet , kap, és mintegy 1855-ben kelt hitbizomány­alapító levélből kitűnik, a Szatmár vár­megyébe bekebelezett Kísgéci és kisszekeresi birtokokból végrendelet'leg hitbizomány alapí­tását hagyományozza, amit utódai meg is cselekszenek. A, »Jtiaynau családi név fénye fenntartása és avégből is, hogy utódai maik folytonos ösztöint adjon ^követésére«. VaUjuk he, igen t. Nemzet­gyűlés* hogy utódiai ezt ta példát valóban szé­pen követték is. (Ügy van! a kommunistapárt o 1 dalán.)í Az utóbbi kétszáz évben az árulás Jűdáspéuzeképpen osztogatták a nemesi címe­iket és rangokat. (Dénes István (pk): így van!) Még égy kérdést a főnemességgel kapcso­latban.. Arról a bizonyos áldozatvállalásról, amelyre szintén szoktak ' hivatkozni, biUigiasiV suk meg báró Eötvös ^Józsefet, aki az 1843. évi országgyűlésen Báes megye főispánjának ebeket mondotta (olvassa): »Az előttem szó­lott 3ács megye igen érdeme« rőispánjá mondád hogy valahányszor a méltóságos fő­rendek körében nemestársiai jogának védel­mére szólal fel, különös lelkesedést érez keb­lében és kötelességének érzi nemestársai jo­'giait^ védelmezni. Mi ia jogokat illeti, minden ké'ségen 'kívül azt nem fogja senki tagadni, hogy a magyar;.' nemességek jogai vannak. Vannak és pedig ; — -felfogásom - szerint — felette sok jogai. De ha méltóságod azt mondotta, hogy ta nemességnek vámnak külö­nös kötelességei, ezt .tagadom, mert mi köte- , lesséjge- van. a nemességnek. Subsidium^ De hasonlítsuk ezt össze azon tömérdek adóval) meil yet fizetnek és .hasonlítsuk össze a felke­lést, azon" nemes vért, mely a csatamezőn el­folyt, aizon nemtelenek vérével, mely a" ha­záért szinte ott ömlött el. A magyar nemes­ségnek vannak jogai, de kötelességei egy ál 1 a," Iában vévé nincsenek mérve azon jogokhoz és éppen azért vagy emelni keH a kötelessége­ket, va^y emelni kell a jogokat.« így vélekedett egy arisztokraitta az airisz­\ tokrácia kötelességteljesítésérŐl. , i A miniszteri indokolás els',9 , része jazt mondja, hogy az emberek származás szerinti megkülönböztetése az egyenlőség alapján álló demokratikus -állami ] és társadalmi, berendez­-.kédessel össze nem férhet, ezért, az\ ilyen meg­különböztetésnek, bár az túlnyomórészében csak megkülönböztető címekben jelentkezik, eLkeill tűnnie az ország demokratikus jog-v rendjéből*.... Teljesen egyetértek az indoko-' lássál, de mint bevezetőmben mondottam, a címek és rangok egyesekben bizonyos vágyá­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom