Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-68

£tè À nemzetgyűlés 68. ülése 19ÎÛ. egy igen sötét ügyről van szó. Azéríb nevezem ezt isötét ügynek, mert úgyszólván egy éven keresztül nem sikerült megtudni, bogy mii van ezzel a krumpliszállítási üggyel, vagyis mi van a BURGOSzszal ÄS mi van azokkal, alkiik a BURGOSz-t irányították és vezették. (Pásztor Tamás (kg): Szlovákiába szöktek! — Nagy Vince (msz): Miért engedték ki őket?) 1945-ben a BURGOSz azzal a céllal alakult, hogy majd szállításokat eszközöl, mert hiszen az ell'átatlaiipág akkor volt a legnagyobb. A vármegyékben voltak különböző szervei, amelyek a kötéseket megcsinálták az egyszerű emberekkel. Krumpli nem volt, csak az országnak azon a részén, ahol krumplitermeLés volt, tehát ahol nem volt krumpli termés, ott az emberek kaptak az alkálimon — mert neim volt sem elegendő kenyér, sem krumpli — hogy a krumplit' beszerezzék. Annak rendje és módja szerint megcsinálták a vásárlásokat» a kötéseket, egyik az egyik .megbízottal, másik a másikkal. Szolnokon is volt ilyen megbízott, aki a kötést eszközölte. Őket — úgymond — felelősség nem is terheli a szó szoros értelmében, azért, mert ők eleget tettek kötelességüknek mindenféle tekintetben. Néhány adatot majd fel fogok olvasni, mert van itt ugyan egy halom, de en nem vagyok fiskális, paraszt vagyok, nem túlságosan értek a paragrafusokhoz, azért majd megpróbálok egyet-mást kihalászni a sok közül. Kisújszállás megkötötte a szerződést a szolnoki céggel 300 métermázsa krumplira. Ez nem azt jelenti, hogy csak 300 métermázsa volt az egész kötés Szolnok vármegyében, hanem párezer métermázsa, közelebbről két és fél ezer métermázsa volt. Az első értesítés azt mondja (olvasm): »Megnyugtatjuk mai "kötésünkkel, mely szerint eladtunk önöknek, illetve ellátatlanok részére 300 métermázsa étkezési burgonyát, a kisújszállási leszállításkor érvényben lévő hivatalos áron. Ma személyesen bejelentjük Önöknek, hogy az eddig fennálló 16 pengős vételár feljebb emelkedett...« Utazásom köziben az úton hallottam, hogy 3 pengővel emelkedett, de végeredményben, amikor leutaztam, 23 pengő volt az ára. És itt kéri a cég, hogy fizessük utána a hiányzó összeget, mert különben a krumplit nem tudja szállítani. Nem. volt tehát mit tenni, fogtuk magunkat és a pénzt rögtön utána fizettük. Van egy csomó jegyzés, amelyről mindről megkapuk az elismervényt, hogy igenis lefizettük a vételárnak úgy az előbbi részét, mint az utóbbit. Egyszer 570.000 pengőt, másodszor 240.000-et, harmadszor 184.142 pengőt, negyedszer 3578 pengőt. Pontosan eleget teltünk tehát a kérelemnek, a pénzt továbbítottuk,, de a krumpli az idők multával sem'érkezett' meg. Mi szorítottuk a szolnoki céget, hogy mi van, szállítsák a krumplit. •> Itt van azután egy másik válasz, amelyet a szolnokiak írnak (olvassa): »Már régen kötelességünknek éreztük, hogy a burgonyaügyben írjunk, helyesebben már régen le kellett volna szállítani ezt a két vágón burgonyát. Sajnos, a Burgonyakereskedők Országos Szervezeténél történt nagy visszaélések miatt, melyek minden bizonnyal Önök el ott sem ismeretlenek, amiért a nevezett hivatal vezetői és szállítóinak nagy része le van zárva, mind a mai napig a leszállítás még a szolnoki tételekre sem történt. Ebben az ügyben hetenkint kétszer-háromszor járunk Pesten. Folyó- hó 10-én írásban kapott felvilágosításunk szerint az új burgonyakormánybiztos rendelkezése folytán, mivel nagy tételek lettek kiutalva...« évi október hó 23-án, szerdáíí. 60 Szóval akkor meg azzal ütötték el, hogy a nagy tételeket kell először leszállítani, az apróbbakat nem lehet, csak külön kiutalással. Ennek is utánajártunk, de természetes dolog, hogy nem történt ebből semmi sem. Krumpli nem volt nálunk egy deka sem. Szaladgáltunk — ahogy mondani szokták — Ponciustól Pilátusig, de krumpli csak nem lett. Kénytelenek voltunk a pert megindítani, mert természetesen minket azok a kisemberek,, akik Írattak 50 kg krumplit, vagy írattak egy mázsát, vagy annyit, amennyire szükséerük lett volna, folyton sarkaltak, mi pedig a céget. Mi történt? Felolvasok itt egypár jegyzőkönyvi kivonatot, amely már a bíróságtól származik. Azt mondja a keresetlevél (olvassa): »A Burgonyakereskedők Országos Szervezete alperesnek 1945. év szeptember és október hónapokban a Burgonyahivatal által eszközölt burgonyakiutalásunk folytán kifizettünk 5,207.200 pengőt, 2475 q burgonya ellenértéke fejében. Alperes arra kötelezte magát, hogy a burgonyaniennyiséget rendelkezésünkre nyomban leszállítja. 132 q-t leszállított, míg ezek szerint 2343 q-t mind a mai napig nem szállította le többszöri felhívásunk ellenére. Minthogy alperes teljesítési kötelezettségének felhívásunk ellenére eleget nem tett. F/l alatt mellékelt meghatalmazással igazolt ügyvédünk útján ellene...« Szóval bepereltük az illetőket. A perben a BURGOSz hivatkozott arra, hogy perképessége nincs, és így a legmesszebbmenőén arra törekedett, hogy kibújjék a felelősség terhe alól. Itt van azután egy .másik irat, amely sokkal érdekesebb, egy kivonat a bíróság jegyzőkönyvéből (olvassa): »1946 április 8-án tartott tárgyalás jegyzőkönyvéből: Alperes (BURGOSz) elismeri, hogy van saját pénztára és számvevősége és hivatkozik arra, hogy szüksége van erre az adminisztráció elvégzésénél. Így, ezek útján intézi saját tisztviselői fizetéseit. Bejelenti, hogy kormányintézkedés folytán a BURGOSz felszámolás laüaitt áll, jelenleg arra nézve, hogy a felperes által befizetett pénznek mi volt a további sorsa, illetve, hogy a felperesnek a,' még le nem szállítoítt burgonyát ki tartozott volna szállítani, információ hiányában nyilatkozni nem tud.« Nem tudom, kiitől akartak információt szerezni, ha ők nem tudtak róla. (Tovább olvassa): »Arra nézve, hogy a szervezet tisztviselőit ki vette fel és azoknak kik mondtak fel, nyilatkozni nem kíván ...« Tehát egyszerűen nem mondták meg, hogy a tisztviselőket ki vette fel és ki mondott fel nekik, tehát egy nem létező valakinek tekintették, ami nagyon érdekes dolog. (Tovább olvassa): » . •. mert szerinte a kérdés nem függ össze evvel a perrel. A BURGOSz felszámolására vonatkozó intézkedés egy belső rendelkezés volt éppúgy, minit ahogy a BÚRGOSz-nak az életbehívásán kívül, így további szervezését, sfcb. a már hivatkozott rendeleten kívül más, további rendélet nem szabályozza.« Tehát nem akar kisikerülni, hogy mi van a BURGOSz-szál és ki szervezne meg, nem akar ura' akadni semminek sem. Van itt még egy másik kivonat. Annyira mégis sikerült mennünk,, hogy egy tisztviselőt megkerítettünk, aki — úgymond —a BURGOSz akkori ügyeit jól ismerte. Gondoltuk, ma majd a bíróságon ez meg fogja mondani az igazat, de ekkor sem történt különösebb dolog. Aäft