Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

455 "Â nemzetgyűlés 74. ülése ÎÙ4S évi december ko à~'ên, szerdán. 456 a jeleik azt mutatják, már az ősszel több vidéken tapasztalható volt, hogy a parasztság azért is, mert takarmányhiányban szervedtett, azért is, mert nem tudott miből pénzt csinálni, sertés álloimány át áron alul is kínálta eliaidásra. Ez azt mutatja, 'hogy a közellátást talán lehet ugy is biztosítani, ha a parasztságnak legalább azt az egy sertést szabad vágásra engedjük. Kérem a miniszter urat, ha teljes mértékben nem is lehet megszüntetni a beszolgáltatást, legalább annak az egy sertésnek vágását mentse fel a beszolgáltatás (alól. A legszegényebb pártasztcsialáidoknak kedvezünk ezzel, amelyeknek nem áll módjukban két vagy három sertést vágni és nem áll módjukban 150—180 kilós sertést vágni, hanem örülnek, iha 70—80—90 kilós sertést tudnak vágni. Kérem a miniszter urat, hogy klérésemet vegye fontolóra és ha mód van rá, legyen szíves aszerint intézkedni. (Éljenzés a parasztpárton és a kisgazdapárton.) Elnök: A közellátásügyi miniszter úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk! Elénk taps a kisgazdapárton.) Erőss János közellátásügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! Hegyesi János képviselőtársam interpellációjával én az elvek tekintetében' teljes mértékben egyetértek. Meg kell mondanom, én volnék a legboldogabb, ha a beszolgáltatást, i& dézsmát, a különféle címeken teljesített és eszközölt szedéseket inkább tegnap, mint ma beszüntettük volna. Bizonyosan tudom, hogy akkor lesz jó a gazda és a fogyasztó helyzete is, Iha maga m közellátási minisztérium mint intézmény megszűmk. (Szeder Ferenc (szd):- Ügy van!) Mindjárt megszűnik minden közellátási nehézség es szabaddá válik a gazdasági élet és a termelés. Mégis ezt a, beszolgáltatást fasisztaizunak nevezni és a Jurcsek-féle eljárással azonosítani 1946-ban, amikor 1938 és 1939 óta mégiscsak több mint valami. (Szeder Ferenc (szd): Ugy van!) és mégiscsak szörnyen tragikus terheket kell éppen nekünk, a demctkriáciának viselni és amikor egy elemi '•• szükségleteiből kiforgatott és a városi dolgozóknál ai mindennapi kenyér gondjával küzdő, a falusi dolgo; zóknál az utolsó testi ruha hiányával küzdő népességet kell nekünk most a fasisztaízű világ bűneinek következményei alól mentesíteni, — mondom, a begyűjtést vagy a dézsmát most fasisztaázű intézkedésnek tárgyilagos bírálattal aligha lehet nevezni. T. Nemzetgyűlés! A közellátásügyi kormányzat kibocsátotta ez évi június 29-én a 10.750. számú rendeletet, amelybemi elvileg rendelkezett — éspedig a minisztertanács és a Gazdasági Főtanács rendelkezése »alapján — arról, hogy 100 kg-on aluli sertést sem magánsem közfogyasztásra vágni nem szabad, kivéve a kényszervágás esetét. Kétirányú és nem közömbös szempontból történt ez. Nevezetesen az, egyik az volt, hogy lehetőleg megakadályozzuk azt, hogy a jó sertésállományunk céltajjain vágásokkal apadjon, másfelől pedig, hogy a nemzetközi vonalon bennünket terhelő kötelességek kijátszásához céltalan vágási engedélyekkel felelőtlen embereknek ne adjunk segítséget. Elismerem — mert úgy jóvátételi, mint közellátási vonalon ezúttal foglalkoznom kell a kérdéssel — azt a katasztrofális helyzetet, amelyben a takarmány kérdésében, különösen pedig zsírtakarmány kérdésében, hizlaló takarmány kérdésében az ország áll. Én tudom, hogy igen sok esetben kényszerhelyzetben van az apró kisember és ezt a tiltalimat, amely a 100 kilogrammon aluli vágásokra vonatkozik, kénytelen áthágni. Éppen ezért a szociális szempontokból kiindulva, november 14-én ki kellett bocsátani és ki is bocsátottam a 197.372-es körrendeletet a közellátásügyi felügyelőségekihez, lamely könnyített ezen a terhén olyan értelemben, hogy megengedte nekik, hogy a magánfogyasztás címén vágott sertések 10%-^, erejéig a beszolgáltatása kötelezettséget enyhíthessék, s részben vagy egészben el is törölhessék. További rendelkezés is van a körrendeletben éppen a szociális szempontokra tekintettel és pedig az, hogy ennek a 10%-nak a 6% a kizárólag a 100 kg-on aluli vágásokra engedélyezendő. Az alaprendeletben is van egy bizonyos fokú szociális rendelkezés, amikor a rendelet a családtagok számától függően progresszíve szabja meg a bieszolgáltatási kötelezettséget. További szociális intézkedése ezeknek a rendeleteknek, hogy a második és a többszörös vágásoknál progresszíve emelkedik a beszolgáltatás! kötelezettség. Ezek tudatában »azt hiszem, állíthatom, hogy az adott körülimények között a közellátásügyi kormányzat mindent megtett annak biztosítására, ! hogy a szociális szempontok — merném állítani, hogy túl a lehető mértéken — kielégíttessenek. Most kérem a t. Nemzetgyűlést és kérem az interpelláló képviselő urat is, szíveskedjék a kérdés másik oldalát is megnézmi. Ez pedig a közellátás kérdése. Nagybudapesten és a Budapest környéki területeken családtagokkal együtt 1,700.000 ellátatlan lélek van. A vidéken a közellátásra utaltak száma három és félmillió. Méltóztassék beszorozni a zsírfejadagot és méltóztassék kiszámítani, hogy mi az a zsiradékszükségleit, amely a közellátásügyi kormányzatot terheli és amit törikszakad be kell szerezni. Méltóztassék felmérni azt a körülményt, hogy a most hizlalásban lévő sertéseknél ebből a kényszerű beszolgáltatás! zsírmennyiségből 300 vagon zsír az, amelyet a közellátásügyi kormányzatnak a közellátásban részesülők mégis félig-meddig emberséges ellátásánál biztosítani kell. Én tökéletesen ^ismerem, hogy a szegény és kisember, a saját háztartása részére hizlaló kisember, méltán és joggal méltatlankodik a beszolgáltatás ellen, mégis állítom, hogy van a szegénységben és a nyomorúságban is fokozat és bármilyen terhes is ez a beszolgáltatás, megismétlem, mégis csak jobb helyzetben van relatíve az a kisember, aki hizlmllhat, ha egy sertést is, ha nem nagy súlyban is, mint az, aki semmit sem hizlalhat és akinek nincsen honnan adnom és nem tud a kormányzat másként gondoskodni elemi szükséglete fedezéséről, mintha ezeknél a vágásoknál — ha nehezen is és magunk által tudottan is nem 100%-os méltányossággal — hozzányúl a kérdéshez és kéri a beszolgáltatást. T- Nemzetgyűlés! Ez az a szempont ame' + u. i 1 mérniin

k és bármilyen szegény és ráutalt legyen a saját háztartása részére hizlaló kisember, ha a meglévők mellett a most hivatkozott uj rendelet szerint kivételes méltánylást igero esetekben részben, vagy téliesen mentesíthető is a beszolgáltatás alól, nem hiszem, hogy ne volna az a falusi kisember és