Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
4&3 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi (Igen!) A nemzetgyűlés .a halasztást imiegadöa. Következik Hegyesi Jarnos képviselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszter úrhoz a zsírbeszolgáltatás megszüntetése tárgyában. Kérem <a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Futó József jegyző (olvassa); »A beszolgáltatás rendkívüli, szinte elviselhetetlen terheket ró a parasztságra, aani miatt igen sok a panasz országszerte. De az összes beszolgálttatási kötelezettségiek között a múltból itt maradt, nagyon isi fasíisztaízű, antiszociális zsírbeszöíLgálltatáiS) váltja ki a legnagyobb elkeseredést. A nagy takamiányhiánv miatt a parasztság igen nagy része nincsen abban a helyzetben, hogy teljesen kihízott, érett sertést tudjon levágni. így ha a jelenleg, érvényben lévő zisírbeszoígáltatáiSi rendeletnek eleget tesz és a szegényebb paraszt a 80—90—100 kilograimimios sertés 1 ntán is leadja a, zsírt, a saját ellátására alig marad valami. De ugyanakkor résziben ai takarmányhiány miatt, részben azért, mert nem tud másból pénzt csinálni, kényteilien a parasztság sertését sokszor még áron alul is áruba bocsátani. Tehát a közellátást szabad 1vásárlásisal is lehet biztosítani. Ezenkívül 1 az egyes városok, üzemek bérhizlalás útján tmiár amúgyis biztosították zsiradékszükségletüket. Meggyőződésünk az is, hogy mint ahogy minden megkötöittiség, úgy ez a beszolgáltatás is gátolja, lerontja a parasztság kedvét a jószágnev éléstől. Régi igazság, hogy nyomtató dónak nem szokták a száját bekötni. Ahhoz, hogy a parasztság kedvvel és ambícióval tudjon termelni és minél többet termelni, szabadságra van szüksége, vagyis meg kell hagyni annyi jogot a számára, hogy amit termiéi, abból a saját és családja, szükségletét megtarthassa. Éppen ezért a parasztság nevében a leghatározottabban kérjük, hogy a zsírbeszolgáltatást a közellátásügyi miniLsztériuhi a lehető legsürgősebben törölje.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegyesi János (pp): T. Nemzetgyűlés! Már 1943-ban cikket írtam az egyik lapban az akkori Jurosek-féle zsírbeszolgáltatási ellen és meg is fájdult tőle a fejem, mert — hogyan, hogyan nem, máig sem tudom — ezt a cikket a moszkvai rádió magyarnyelvű adásában szószerint beolvasták. Én mit sem tudtam róla- Futó Dezső képviselőtársam ab. • ban az időben Szeghalmon katonáskodott, ő hallotta a moszkvai rádiót és este átkerékpározott hozzám Füzesigyarmatra, figyelmeztetni, hogy vigyázzak, mert valószínűleg, következménye lesz a dolognak. Hát lett is. Nem srészletezeni, azt a; kis hercehurcát kibírtam úgy, mint mások, de az lett a következménye, — ami fájdalimasabb volt — hogy jóidéig nem írhattam, mert a cenzúra nagyon figyelemmel kísérte az írásaimat. T. Nemzetgyűlés! Azóta sok idő eltefl.lt , sokminden történt. Jónéhány súlyos esztendő telt ell s a győzedelmes Vörös Hadsereg a német hadsereget kiverte Magyarországból, a fasisztarendszer megbukott s a demokrácia váltotta fel, a parasztságnak földiét osztottunk, választójogot adtunk, gyűléseinken és írásainkban szabadságot hirdetünk a számukra, felszabadulásit, de ez a rosszemlékű z&íríbeszol- j gláflltatás ma is itt van és keseríti a parasztság életét. december hó 4-én, szerdán. 454 Nagyon jóft tudom, hogy kivételes idők kivételes rendelkezéseket kívánnak. Nagyon jól tudjuk, hogy sok mindent nem lehet ma meg csinálni úgy, ahogyan azt a demokrácia szeli] eme megkövetelné, A parasztság is annak ellenére, hogy tudja ezt, eléggé mérisékfetesen viseli a sorsát, hiszen; tagadhatatlan, hogy a sok beszolgáltatást, a dézsma- -és egyéb zaklatásokat olyan békességes türelemmel viseli. hogy igyekszik szinte erejét túlhaladóan ia eleget tenni a rendeilkezéseknek. Ha azonban megvizsgáljuk ezt a zsírbeszoUgáltatást, látDuk, hogy ez mégis csak igazságtalan és mélyen sérti a parasztság önérzetét Mert hiszen miiről van itt szó? Valóban igaz az a közmondás, amelyet interpellációm szövegébe ^bevettem, hogy a nyomtató lónak nem szöikták a száját bekötni, de itt már ez a rendelet még ezen is túlmegy, mert nemcsak beköti ia pa~ raeztok száját, hanem belenyúl a szegény parasztok szájába és kiveszi belőle -a saját részére szükséges zsírozót is. Ha egy szegénysorsú parasztember egy kis malacoeskát tud hizlalni magának, bizony, ha többedmagávaJl van, ez a saját és családja szükségletét sem fedezi, de a rendelet értelmében le kell neki belőle adnia. Amit pedig most fogok elmondani, azt fenntartássá! hozom, elő, mert csak a tegnapi napon hallottam s még nem győződtem meg a valóságáról, de úgy hallóim, hogy ha valaki most egy .hízót akar vágni, a saját jószágát, a saját szükséglete részére, ez ^esetben iis járlatot kell váltania, ami 8 forintba kerül és a vágási engedélyért külön 3 forintot kell fizetnie. Mindezek a dolgok bizony súlyos terhet rónak a parasztságra. Néhány hónappal ezelőtt Bárányos akkori közellátásügyi miniszter úr egy szűkebbkörű beszélgetés alkalmával sajátmiaga kijelentette azt, hogy legszívesebben megszüntetné a zsirbesziolgáltatást, mert meggyőződése, hogy ha ia parasztság szabadon vághatna, szabadon termelhetne és a salát szükségletét szabadon meghagyhatná magának, nagyobb ambícióval nevelné a maga. állatait, nagyobb ambícióval hizlalna. Én magáin állítom, hogy a sok megkötöttség, a különféle beszolgáltatás, dézsma, stb, a parasztság kedvét a termelői munkától elveszi. Egy ideig megy ez a dalog, de már kezdik unni. Több jel van erre. Aki az ország egyes vidékeit járja, az tudja, vannak itt panaszt képviselőtársaim, ők nagyon jól tudják, hogy parasztságunkat nagy mértékben elkedvetleníti az, hogy nincs gazdasági szabadsága. (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapáton.) Hiába hirdetünk szabadságot a számára, ha gazdaságilag meg van kötve és ha a maga verejtékes munkája által előállított és megtermelt javakból a saját szükségletéire nincs joga meghagyni a családjiai megélhetésére szükséges jószágot vagy terményt, akkor úgy érzi, hogy nincs szabadsága. (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) Nagyon örülök és elismerésemet fejezem ki a közellátásügyi miniszter úrnak, hogy itt van és nem az üres bársonyszéknek mondom el interpellációmat. (Taps \a\ kisgazdapárton és a szabadságpárton. — Felkiáltások: Éljen Eross János! — Taps.) Bízom abban, hogy a közellátásügyi miniszter úr is látja ezeket a dolgokat és ezért arra kérem, hogy ezeket a megkötöttségeket fokozatosan szüntesse meg. Tudom nagyon jól, hogy nem lehet hübelebalázs módjára.mindent szabadjára engedni, de 29*