Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
*öl A nemzetgyűlés 74. Ülése 1946 évi 40 fillérbe, egyéb községekben pedig- 12 forintba kerül De más módom is terhelik a fogyasztókozomseget az áraimszolgáltatással kapcsolatban. A tömibarakmál, amelyek évszakomként vannak megszabva,, Budapesten 6 kilovatt ára 4.80 forint, ugyanez az í áram, amelyet a Phöbuís szállít, 7.20 forintba kerül. Tíz kiHovatt áraim; amely Budapesten 8 forintba kerül, vidéken a PhÖbusmál és a leámyvállllalatokinál 11.70 forintba kerül. Budapesten 15 kilovatt áram 12 forintba, vidékem 18 forintba kerül. A tröszt és leányvállalatai gondoskodtak arról, hogy őket eemályen oldalról károsodás ne érje. Ezért hia valaki úgy talál meghalni, hogy nem egyemllttti kd számláját a vállalattal az elfogyasztótt áramért, akkor a hozzátartozók fizetik, tehát nem az, aki elfogyasztotta;, hanem a hozzátartozók tartoznak ezt az árat megfizetni. Az iparügyi minisztérium annakidején háromszoros szorzószámot állapított meg az áramszolgáltatásnál. Ezt kii játszva, igen gyiakram magasabb áraikat számítanák. A mostani időszakban sem maradt a tröszt védeleim nélkül. Az Ár- és Anyaghivatal sietett a segítségükre és 35% os felár felszámítását engedélyezte. De más módon is módja van a trösztnek, a leányvállalatnak a fogyasztókat terhelni. Igen érdekes módot találtak ki, ez az órahasználati díj. A hosszúéletű fogyasztó háromszoirnégysser is megfizeti az óra előállítási költségét és ez nem mentesíti a továíbíbfizetéstől. Fizetnie kell 'mindaddig, míg használja az áramot Egy és ugyanazon óra, amely a lakás számára számítja, méri az áramot, havonta 2.11 forintba kerül, ugyanez, ha üzlet részére méri az áramot, 4.23 forint, az üzemi áramot mérő óra pedig 10.56 forintba kerül havonta. Ez olyan megterhelés, amely egészen egyszerűen az áraimfogyasztó közönséget a leányvállalatok adófizetőjévé teszi. A tröszt különböző területeken a helyiségekkel, a községekkel különböző módon kötött szerződéseket. Pesterzsébeten, ahol a Budapestvidéki. Villamos Művek részvényeinek 39.4-e a város tulajdonában volt, a város azokat 750.000 pengőért adta el. (Tessik Pál (kg) : Dehogy! Három és félmillióiért!) Öt-hat _ millió gengő értékű részvényt vásárolt így vissza a údapestvidéki. Ugyanekkor kötelezve volt arra, hogy havonta 140.000 kilowattóra áramot szállítson a községnek. (Tessik Pál (kg): Ez iglaz!) Mégis különösen a községperemein; de magában a belterületen is sötétség uralkodik és a másfél esztendős időszak ellenére még mindig nincs helyreállítva a közvilágítás. A korai sötétség az iskolából hazatérő gyerekeket veszélyezteti, ugyanakkor az éjjeli 'munkájából hazatérő munkásság közbiztonságát is károsan befolyásolja. A korrupció is módot talált arra, hogy ezen a területen megkísérelje megközelíteni azokat, akik szót emeltek a tröszt magas árai ellen. Csepelem; Kispesten, de főleg a Királyerdőben még majdnem teljes egészében sötétek az utcák. A felszólalóknak:, akik követelték, hogy az áramdíjakat lejjebb szállítsák; és hogy a közvilágítás végre rendibejöjjön, 60-—70%-os árengedményt helyeztek kilátásba, Másutt, például Dunaharasztim, ahol a szociáldemokrat apart és a kommunistapárt együttesen harcot indítottak a magas áramdíjak ellen és az óraidíjak eltöltéséért, a tröszt úgy büntette meg a két pártot, hogy helyiségüktől íecember hó 4-én, skerdán. 45^ az 50%-os kedvezményt megvonta. Azokon a területeken, ahova a vízművek nem juttatják el a vizet és a kutakból villanymotorok segítségével termelik a háztartáshoz szükséges vízmennyiséget, a fogyasztónak havonta 20—30 forintjába kerül az a vízmennyiség, amely a tisztálkodásra és ivásra szükséges. Ez rendkívül magas ár és az ilyen árak feltétlenül mérséklésre szorulnak. A kispesti villamosiművefc Pestszentlőrincen azért, mert a házigazdák csengőt alkalmaznak, külön 1 forint 58 fillérrel büntetik a csengők alkalmazóit. (Lévay Zoltán (msz); iEto mindenütt így van! Ez általános! Ingyen nem .lehet csengőt használni!) Békásmegyeren a tröszt leányvállalata 1921-ben szerződést kötött egészen 1981-ig. A szerződés szerint a vállalkozó községi adót nem fizet. Elég kedvező feltételek mellett szállíthatja tehát az áramot. Ugyanez a hosszú szerződés azonban nem sokat biztosít a közönség részére. Miért drága az áram? Az áram előállítási költsége nem drágább azáltal, hogy Budapestre, vagy Budapest környékére szállítják-e a közvetítők. Hiszen az ugyanolyan körzetben lévő kőbányai terület nincs messzebb az elektromos művektől, mint az újpesti, vagy kispesti terület. Mégis csak azért, mert a leányvállalatok már kereskedelmi úton szállítják az áramot, óriási különbség van az áramdíjak között. ,,.,,. tilgen sok helyem az orahaszmalati díj eltörléséért indítottak harcot. Ezt egyes helyeken, például Pesterzsébeten és Csepelen keresztül is tudták vinni, más. területeken azonban még mindig szedik az órahasználati díjat, ami óriási módon megterheli a fogyasztókat. Az áram árát természetesen az is befolyásolja, hogy az a leányvállalat hogyan állítja össze a maga költségvetését. A Phöbus-nál, ahol az alkalmazottak száma hatszáz főnyi, a hatszáz alkalmazott felett van négy igazgató, kjét főr tanácsos, több műszaki tanácsos ós titkár, főtitkár és osztályvezető. A magasabb rangban lévő tisztviselők havi bére majdnem annyit tesz ki, mint a 600 alkalmazotté együttvéve. (Lévay Zoltán (msz): Akárcsak a szénbányászatnál, pedig az állami kéziben van!) Kérjük az iparügyi minisztert, hogy a tőle megszokott erős kézzel nyúljon bele ennek a kérdésnek- felülvizsgálásába, vizsgálják felül a megkötött sTOrződéseket, a helytelen szerződéseket vonassák vissza, a megfelelő szerződések tekintetébem pedig kötelezzék ta» vállalatokat, hogy pontosan tartsák be azokat. Egyenlő áramtarifát kérünk Budapestre és környékére, ármérséklést kérünk a távolabbeső területekre. Kérjük ennek a kérdésnek megvizsgálását és megfelelő megnyugtató választ. (Taps a kommunistapárt oldalán.) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja az iparügyi miniszter úrnak. (Szeder Ferenc (szd): Hűha! Az iparügyi miniszternek?) Következnék Kiss Ferenc képviselő úr in* terpeUáoiója a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztásit kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja Következnék Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a miniszterellnök -úrhoz, a képviselő úr azonban szintén halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni?
