Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

449 Â nemzet gyűlés 7'4. ülése 1916 évi gorúbban bírálja el, mint az eddig érvényben levő 73.000/1936. P. M. számú rendelet, 2. hogy a tanyai egyszobás lakóházak adója nagyobb a minimális haszonértékű belterületi egyszobás lakások adójánál, pedig tanyán egészségügy, világítás, közbiztonság jórészben nimcs, 3. a földbórlíők kereseti^Övedelmi adójának aránytalanul magas megállapításának'? Mit szándékozik a pénzügyminiszter úr tenni ezen adók enyhítése érdekében'?« Kiss Ferenc (msz): T. Nemzetgyűlés! A sokféle adó közül a legantiszociálisábfo az egyszobás lakások után fizetendő adó. Ha megnézzük ezeket a lakásoknak nevezett szobákat, különösem a külterületeiken* látni fogjuk, hogy ezek csak kényszerlakások, földből, sáriból építve, kényszerhelyzetük folytán laknak ott azok, akik ezeknél szeibbet, jobbat építeni' nem tudnak. , A kormányok mindenkor ereztek a helyzetnek nehézségeit és az 1936. évben kiadott 73.000. számú rendelet kimondotta, hogy azokat a lakásokat, amelyekben túlnyomóan: napszámból élők laknak, mentesíteni kell a mindenkori házadó alól. Az illetékes adóhatóságok eléggé humánusan kezeltéik ezt a kérdést, — mar amennyire adót humánusan lehet kezelni — mert előfordulhatott, hogy az egynkét hold homoki területtel, vagy félhold szőlővel rendelkezőket is mentesítették; azok a szegény emberek e rossz homokos terület mellett csak nap« számjukiból tudtak megélni. Annál inkább csodálatos, hogy a pénzügyminiszter úr, aki mindig egyszerűsítést ígér az adózóknak, most kiadott 150.000/1946. számú végrehajtási utasításában kimondja, ha ezeikibem az egyszobás lakásokban élőiknek bármilyen kis ingatlanuk van a telken kívül, akkor köteieisek ez után megfizetni a rendes házadót. . T. Nemzetgyűlés! Azok, akik isménk az Alföld tanyavilágát, külterületeit, szinte elkié; pesztőneki tartják azt, hoky azokat az egyszerű szegény embereiket, akiket egy-két hold földdel, vágy egy hold szőlőcskével ajándékoztak meg, éppen most sújt j ák azzal, hogy lakóházmiak nevezett kis viskójuk után fizessék hoirribilis, a keresetihez mérten igen nagy házadojukat. Én azt szeretném, ha a pénzügyminiszter úr nem így egyszerűsítené az adókat, hanem azt mondaná ki, hogy mindenki, akinek egyszobás lakása van, különösen a külterületeken, tanyavidékeken, tekintet nélkül arra, hogy milyen vagyona van, mentesül a házadó alól, nem pedig úgy, ahogyan mosit kimondja általánosságban, hogy minden egyes tanyai lakóház után, — akár három négyzetméteres, akár két négyzetméteres, csak egy ágyacska van benne, lakóháznak illetőleg szobának hívják — 60 forintot be is hajtat. Ez azért is veszedelmes, mert ezek az emberek abban a tudatban, hogy egyszobás lakásuk van, s napszámból élnek, tehát, talán mentesek, nem fizettek, vagy nem fizetik be pontosan az adót, ami azzal a következménnyel jár, hogy jön az az úgynevezett 120%-os adó-, illetve kamattérítés, amely igen könnyen kitehet 150 forintot annál a szegény embernél, akinek egyszobás kunyhócskája van a külterületen. Igazságtalan a külterületeken lakók egyszobás lakása után a 60 forint adó szedése azért is, mert 1939-ben ezek után csak 6.50 pengőt kellett fizetni, ami sokkal könnyebben volt megkereshető, esetleg járulékaival együtt is. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IV. december hó 4-én, szerdán, 450 Ezenkívül azért is kirívó igazságtalanság ez, mert a kültelken távolság szerint nem tesz különbséget a miniszter úr és ugyancsak nem tesz különbséget azokkal szemben sem, akik esetleg a városban olcsóbban laknak. Egy kültelki ház után tehát 60 forint adót fizetnek, míg egy belterületen lévő egyszobás lakás után 28 forint 80 fillért kell fizetni az 1939. évi lakbérek szorzata alapján. Arra kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezt a rendelkezést visszavonni és lehetővé tenni, hogy az egyszobás lakások után házadót ne kelljen fizetni. A dolgozó parasztságot, a földdel dolgozó bérlők nagy tömegét is erősen súj'tja az, hogy amikor a 100 aranykoronán aluli földek adóját elengedik, ugyanakkor egy 10 holdas bérlet 150 ananykoronás földje után 150 forint együttes kereseti és jövedelmi adót ki kell fizetni. Ez az összeg látszólag nem olyan nagy, de 40 forintos búzaár mellett négy métermázsa búzát (tesz ki, az az összeg, amelyet a gazdának be kell fizetnie, holott 1939. évi alapon legfeljebb egy mázsa búza árát fizette volna. De a bérlőnek nemcsak ezt a 150 \forintot kitevő együttes kereseti adót kell fizetnie, hanem van beiszolgáltatási terhe is. Ilyenformán tehát igen nehéz annak a szinte napszámosnak tekinthető 10 holdas gazdának ezt az egyesített kereseti és jövedelmi adót megfizetni. Kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, tegye ezt megfontolás tárgyává és enyhítse az ilyen kisemberek adóját. Elnök: A nemzetgyűlés íae interpellációt kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Drahos Lajos képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszterhez a Budapestkörnyéki világítási és üzemáram ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. r Futó József jegyző (olvassa): »Van-e tudómáisa a miniszter úrnak arról, hogy a Budapest környékét ellátó Villaimiossági rt. leányváHialatai milyen garázdálkodást folytatnak a környék fogyasztóival saemben? Mit tSizándókozik tenni a miniszter úr, hogy ess a tűrhetetlen állapot a legrövidebb időn belül megszűnjék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Drahos Lajos <kv>1; T. Nemzetgyűlés! A Budapest környékén lévő több mint síziáz fallut és községet a tröszt látja el árammal, névszerint a Készvénytárisaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára, amelynek leányvállalatai nem mint áraímiot előállítók, hanem mint közvetítők szerepelmek. Így Kisipesten a kispesti villamoBművek, Budafokon a budlavíidéki villamosművek, Pesitszenterzsébeten a budapestvidékiék. A Phöbus Üjpestrei szállít áramot. Egyedüli a Phöbus olyan ezek közül, amely áramot iisj állít elő — körülbeljül 15.000 kiloviattot. -— és 80—90.000 .kilbvattot kereskedelmi úton közvetít. A közvetítés alapjait régen, még a Horthy-rezsim alatt szerződésekben biztosították. Hosszúlejáratú, több évtizedre kiterjedő szerződést kötöttek, amelyek nem egyenértékűek, mert külöUhkülRki kötötték meg 'őket, de az e>gyes községekkel más és más kikötéseket eszközöltek, a Horthy-rendszer [mentalitásainak megfelelően természetesem igen nagy 'mértékben a fogyasztó közönség rovására. Az áramisaolgaltatás Budapest résizére öt kiliovaittouként nógv forintba, a peremvárosokban ugyanez az áram 5 forint 29