Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
437 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi illetően a törvényhozás ©lőre ellenőrizlhető pénzügyi terv alapján figyelheti a kormány gazdálkodását. Nekem lazonbiam az a nézetem, hogy nemcsak a jövőről, hanem a múltról is el kell számlálni. (Nagy Vince (msz): leren bizony!) Ha imár nem lehetett ,a rendkívüli helyzetekre vonatkozóan költségvetést és egyéb pénzügyi tervet készíteni, az elszámolásnak mégis csak meg kell lennie, mert aki közvagyonnal sáfárkodik, az felelős érte, és a nemzetgyűlés a tagjaibtatn felelős azért, hogy a kormány működését ellenőrzi-e. (Úgy van! a szabadságpárt oldalán.) De különben is a nemzetgyűlés és a kormány között van egy szerv, az állami számszék, (Ügy van! a szabadságpárton,) amelynek esküt tett, miniszteri rangban lévő elnöke felelős azért, hogy ;ai tárcák és a tárcák keretébe •tartozó szervezetek gazdálkodását ellenőrizze. {Dénes István (pk): így van, és félévenként jelentést kell tennie!) Mi tehát — már előre is jelzem — nemcsak azt várjuk, hogy a pénzügyminiszter úr költségvetéssel jöjjön ide, hanem a kormánytól elvárjuk azt is, hogy beszámoljon arról, hogy eddig miként gazdálkodott a nemzet jövedelmeivel, illetve vagyonával. Ez pedig különösen fontos az elhagyott javakra nézve, ' amely kérdés többízben került már a törvényhozás elé, és lázért is fontos, mert a vagyonkomplexursok roppant tömege volt az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának kezén. Az Elhagyott Javaik Kormánybiztossága ezidőszerint a miniszterelnök alá tartozik, tehát a miniszterelnökség kebelén belül számoltatandó el. Mit kezelt az Elhagyott Javak Kormánybiztossága'? Kezelte azokat a javakat, amelyeknek gazdája nem volt, — hogy mi okból, az teljesen mellékes — •amelyeik el voltak hagyva, és kezelte azokat a javakat, amelyeknél az érdemtelenség jelenségei állottak fenn, s amelyek valószínűleg a nemzet vagyonava származnak vissza. Van tehát ott magános vagyon és van közvagyon. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának nyilvántartó hivatalnak kellett lennie, amelynek ezeket a vagyonokat, amelyeknek egyrésze magánosoké ; es vissza fog adatni, másik része pedig a köze, a nemzeté lesz s akkor a nemzet javára használandó 'fel — biztosan és épségben kell megtartania. Annyival is inkább fontos ez, mert az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, tekintettel a fontos közgazdasági érdekekre, e vagyonok egyrészét kikölesönözgette, odajuttatta, die ingyen semmiképpen oda nem ajándékozhatta, mert ehhez nem volt joga, ennélfogva erről a vagyonról el kell számolni és ebben a tekintetiben én elsősoriban az állami számszék elnökét itt a parlamentben nyíltan felelőssé teszem. (Dénes István (pk): Nagyon helyes!) Felelőssé teszem azért, mert, ha már megköveteljük, az elszámolást az utolsó községi vagyonkezelőtől is, de megköveteljük más közhivatalokban is, latkor egy ilyen nagy vagyonkoln> plexusból, amelyet becsületes, tisztességes, leltár alapján kell kezelni, semmi a világon el nem veszhet. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mindezt nem azért mondottam el, mert láttam azt a szomorú névsort, hogy kiknek juttattak az elhagyott javakból, (Nagy Vince (msz): Ez szomorú (névsor!) hanem azért, mert engem az érdiekéi, hogy ez a vagyonkoimplexus, amely hihetetlen értéket (képvisel, hol van most, miképpen tartják nyilván és hogyan kezelik- Kéreni a pénz- | december hó 4-én, szerdán. . 438 ügyminiszter urat, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának számadását hozza ide a nemzetgyűlés elé, (Nagy Vince (msz): Ügy van!), tegye azt közellenőrzés tárgyává, mert a magyar törvényhozásban 1848. óta az ilyen közhatóságilag kezelt vagyonok mindig elszámoltattak, ez volt a parlamenti gyakorlat. Kérem azonban a pénzügyminiszter urat arra is, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiz-. tosságának költségvetését is hozza ide, mert ott óriási személyzet van s à kormánybiztosságnak a jövőt illetőleg is jövedelmei vannak, szóval én a nemzet vagyonának és a magánosok vagyonának, kérdésében tiszta vizet kívánok a pohárba önteni. Ezért mondottam el interpellációmat, amelyben a miniszterelnök úrhoz intéztem kérdést ebben a tekintetben. (Taps a szabadságpárton ) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Döbrentei Kárólyné képviselőtársunk interpellációjának törlését kérte. Következik Nagyiván János képviselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszter úrhoz, a beszolgáltatott kenyérgabona korpájának ^visszajuttatása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Futó József jegyző (oivassa): »Vain-e tudomása a közellátásügyi miniszter úrnak arról, hogy a gazdák által beszolgáltatott gabona után járó korpát a gazdák nem kapják vissza maximális áron, hanem, ha korpára van szükségük, 60—80 forintos áron kell mázsánkint megvásárolniuk? Hajlandó-e a miniszter úr ebben az ügyben sürgősen intézkedni' 1 ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat ilfletii» a szó. Nagyiván János (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) A gazdatársadalom hihetetlen erőfeszítésisel küzd azért, hogy a termelést folytathassa. Ez a legelemibb kötelessége is ós a lehetőség szerint azon van, hogy beszolgáütatási kötelezettségének eleget tegyen. Amennyire sikerült, Isten segítségével eleget is tett neki, de rá kell mutatnom arra,- hogy amikor a kenyérgabonát beszolgáltatja, annak a korpájához nem tud hozzájutni. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Baci van a korpával! — Derültség a szociMdemohratapárt oldalán.) Tessék megvárni, míg elmondom. Ez az állattenyésztéssel kapcsolatos. Nem lehet ugyanis eftváliasztanlii gabonatermelést az állattenyésztéstől. Azok a gazdák, 'akik beszolgálltatási • kötélezettségüknek eleget tesznek, jószágot tartanak. A termelés jövőjét 'nagyban befolyásolja az, hogy a gazda az általa termelt kenyér gabonát maximált áron "visszakaphassa^ hogy a termelést biztosíthassa. Ehhez feltétlenül joga is vanItt csak arra kívánok rámutatni, hocv nem közömbös ez a gazdák, sőt a városi lakosság szempontjából sem. A régi világban, azokban a megbélyegzett rossz időkben a tehenek 20— 24 liter tejet adtak, de ma nem tudnak 4 liternél többet adni. Azonkívül még borjút w kelll nevelnünk. Nem közömbös tehát, hogy hozzá tudunk-e jutni abraktakarmányhoz. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Elsősorban nekünk van jogunk hozzájutni ahhoz az abraktakarmányhoz, amelyet mi termelünk. (Úgy van! a szabadságpárt oldalán.) A sertéstenyésztéssel kapcsoÄatban merem állítani, hogy ha nem ilyen szigorú kötött gazdálkodással dolgoznánk, akkor a szabadpiacon 28* !
