Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

439 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi már sokkalli bővebbén jutna a' népnek sertés és nem pusztítanák el nagyon sok helyen 30—40—60 kilós állapotukbani a sertéseket. Lehetetlenné teszik a sertéstenyésztést, mert nem nézik, hogy min nevelte feli] a gazda, a földmíyelő a sertését addlig, míg a 30—40, vagy 60 kilós súlyt el nem éfrte, hanem ügénybeveszik. Olyan szakértők rendezkednek ott, akik nem sokat értenek a dolgokhoz. Erre eigy érdekes esetet is tudok mondani. A múlit hetekben tör^ tént ez az eset Nemhiába a pártok rendelik ki a szakértőket a sertésösszeírásokhoz, de megtörtént, hogy olyan szakértő ment ki a tanyákra, aki egy csütörtöki napon összeírta a hízó sertéseket s az egyik hízósertés szombaton nyolc gyönyörű malacot fiadzott. Ezekutan tehát újra ki lehetett oda menni és akkor már kileinc dlarab hízó sertés volt. Kérdem ázoktóSi, aklife ehhez értetnek: milyen hízók lesznek, ha az anyakoca nyolc hétig szoptat? Ez az eset a szeged-felsővárosi feketeföldiek 188. számú tanyán történt, tessék utánanézni, hogy igaz-e. Kóváes Laiosék tanyáján történt. ( T. Nemzetgyűlés ! Itt van a baromfitenyésztés ügye. Most legutóbb megnyilt előttünk az export lehetősége Anglia felé, amit egyesek annyira megbélyegeznek, pedig volt rá eset, hogy a múltban a baromfiexport felülmulta a búzaexpoirtuntoat. Ez nem közöimibös dolog. Ma, amikor megindult ennek a lehetősége, akkor csak jelentéktelen töredékét tudjuk teljesíteni ennek az exportinak. Meg kell mon

1 dánom, hogy Csongrád megyében, ahol én gazdálkodom és ahol a múltban 55—60 gazda tenyésztett pulykát, ma már csak egyetlenegy helyen van pulykatenyésztés, de az a tenyésztő is azt mondja, hogy 4 forintos áron és óriási ráfizetéssel nem érdemes ezzel foglalkoznia. Amikor más árakat helyesen állapítottak meg, mint például a 8.40—9.90 forintos borjúhús és marhahús árát, akkor a baromfihúst; amely exportra a legelső és legfinomabb dolog, csak 4 forintért szedik össze. Kérdezem, ki fölözi le ennek a hasznát? Azt akarják, hogy majd csak kiállítási példányt tartsanak meg, hogy eltűnjék ez a tenyészet a magyar Alföldről? Nekünk az az érdekünk, hogy ezekefa tenyésztési ágiakat minden tekintetben megvédjük. (Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, nekünk kötelességünk harcolni azért, hogy visszakapjuk a korpát, mert máskép nem tudunk hozzájüttni. Minden község és minden , város ugyanis állam az államban, egyik községből a másik községbe lehetetlen szállítani, mert igazolvány kell, és csak szekatúrákon keresztül lehet odajuttiatni a takarmányt, ahol az szükséges. Ugyanígy az állatoknál is megvannak ezek az akadályok. Ezeket a korlátokat le kell bontanunk, de addig is az'ti a korpát, azt a takarmányt, amelyet a gazdái termelt, feltétlenül vissza kell juttatni neki, nehogy teljesen tönkretegyük az állattenyésztést. (Losonczy Géza (kp): Államosítsák a malmokat! — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Az elnök csenget.) A malmok államosításáról nem kívántam szólni. (Zaj.) Miután azonban közbevetették, rá kell mutatnom arra, hogy Szegeden egy kisebb együttesben elhangzott erről egy vita. Én megmondtam a valót, és megtámadtak, hogy én a malmokat pártolom, csak a való igazság szerint mondom, hogy nem szabad a malmok jogaiba beletaposni. A múlt időben, amikor 12%-ért őröltek, fehér kenyérrel és kadecember hó 4-én, szerdán. 440 láccsal élhetett a legegyszerűbb munkás. Nem helyes elnevezni a vámot dézsmának és dézsma címén levonni a 25 kiló vámot, és a tetejébe még tűzrevalót kívánni, amikor államosítva vannak a bányák. Tessék ellátni szénnel, tüzelővel a malmokat, hogy ne legyen joguk tűzrevalót követelni! (Zaj <a kommunistapárt oldalán.) Ne tessék nehezíteni a malmok munkáját, akkor azok tudják a kötelességüket teljesíteni. (Lévay Zoltán (msz): Naponta egymillióit fizetnek rá a bányákra az állam pénzéből. — Birkás Imre (kp): Ébredjen fel, 1946ban vagyunk! — Zaj.) Ezek a kényszerrendszabályok tesznek bennünket tönkre. A termelés éltető napsugara a szabadság. Amint nem tudjuk előírni, hogy hová szálljon ki a méh és mennyi mézet hordjon össze, ugyanúgy nem leihet a* természet kincseit időhöz és mennyiséghez kötni, (Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: A méhesből a heréket ki kell irtani!) Tulajdonképpen rajtunk kívül álló okokból nem tudjuk teljesíteni az előírt papírrendeleteket. (Zaj. — Az elnök csenget. — Lévay Zoltán (msz): Nem értenek hozzá!) Nem volt célom, hogy erre kitérjek, de részben hozzátartozik. Sajnos, ez is azt bizonyítja, amit beszédem elején mondtam, hoery a gazdasági életet nagyon sokszor olyanok iránvítják, akik nem értenek hozzá. (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt o^dr^án. — Lévy ZoHán (msz): Pártigazolvány alapján!) Ezzel kapcsolatban

v rá kell rmutatnom arra, hogy Szegeden az állattenyésztési bizottságba a pártból neveztek ki szakembereket, lkét glazdlaember mellé három iparosembert. Kérdezem, hogyan jön a lakatosmester az állatok közé szakértőként? Tisztelem, beesülöm az iparost a maga helyén, a maga szakmájában, de laz állatok közt nem tud szakértelmet felmutatni. (Derültség a Ház minden oldalán. — Taps a szabadságpárt (Malán. — Zaj. — Némethy Jenő (msz): Hátha odavaló! Hátha éppen az állatok közé való! — Birkás Imre (kp): Nagyon érdekes!) Rá kell miutatnom arra, hogy a politikát nem« szabad odai bevinni. (Nénipthy Jenő (msz): Az állatok közé! — Derültség.) Ha ugyanis bevisszük, akkor nem tudjuk, hova sorozzuk őket- álliatnemenkint, különösen, hogy hová soroznánk a szamarakat — meglmiondva magyarán. (Derültség*) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A közellátásügyi miniszter úr elődje hozta ezt a rendeletet, de nem vették kellőleg tekintetbe a gazdasági érdekeket. Mi a gazdálkodási terén lehetőleg szabadabb kezet kérnénk, hogy legalább az általunk termelt takarmánnyal rendelkezhessünk. A termelő kezek nem bilincseket érdemelnek. Ha azokiat bilincsbe verjük és összekötözzük, annak a nemzet látja kárát. Azok a kezek áldást érdemelnek, és megértést kérünk a közellátásügyi miniszter úrtól, hogy ezt tegye lehetővé. Aki többet szolgáltatott be, az több takarmányt, több korpát kapjon, aki kevesebbet szolgáltatott be, laßt kevesetíbet így jut el a takarmány odiai, lahova kell. Kérein a közellátásügyi miniszter urat, hogy a gazdáknak ezt a kérelmét a lehetőség szerint minói előbb teljesítse. (Helyeslés és taps a szabadságpárton.) Elnök: A köizeílátásügyi miniszter úr kíván válaszolni. (Nagyiván János (msz): Éljen a miniszter úr! — Éljenzés a szabadságpárton.) Erőss János közellátásügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! (Lévay Zoltán (msz): Az első