Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

415 A nemzetgyűlés 74. ülése Î94ê évi és határoznak abban a tekintetben, hogy miképpen kívánják szövetkezetük vagy központjuk sorsát tovább vezetni. Az államnak nincs joga közigazgatási módon az irányítást bármilyen formában ,a maga kezébe vennie. A közérdekű feladatták ellátásában a szövetkezeteiket a törvényjavaslat intézkedései szerint részesíteni kell. A közérdekű, feladatokat a javaslat szerint a szövetkezetekre rá lehet bízni. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az állam sokszor azért hívott életre egykéz-szövetkezeteket, vagy különböző más intervenciós vagy egyéb szerveket, hogy ezeken keresztül bonyolítson le valamilyen fontosnak minősíthető, esetleg valóban jelentős állami akciót. A javaslat arról intézkedik, hogy az ilyen állami akcióik a szövetkezetekre rábízhatok legyenek- A szövetkezetek ezt miaguk bonyolíthatják le és ezért ezentúl nem kell újabb álszövetkezeteket életrehívni. Enneh kiegyensúlyozására azonban azért, hogy a &--. vetkezetek ne csak foglalkoztathatók legyenek ilyesmivel, hanem ennek ellentételeképpen, a gazdasági életben a maguk részére elsőbbséget is kapjanak, részint ennek kárpótlásaként, részint azért, mert a tömegejki gazdasági szervei, a javaslat úgy intézkedik, hogy az országos jellegű közérdekű feladatok ellátásába a szövetkezeteket be kell illeszteni,! részelítetinii kell belőlülK sőt odáig megy, hogy egyenlő feltételek mellett a szövetkezetek részére előnyt kell biztosítana (Dénes István (pk): A kereskedelem nem közfeladat?) A szövetkezeteik jelenleg , olyan súlyos helyzetben vannak, ahogyan azt ma látjuk, hogy megsegítésük, támogatásuk közfeladat. Egyik ilyen közfeladatnak tekinthető lépt s lesz az, amikor az adó- és illetékkedvezményt a szövetkezetek részére átmenetileg valamilyen formáiban biztosítjuk. Ismétlem, a szövetkezetek részéről jön a hang állandóan, hogy nem kívánnak távolbamenő hosszú és örökké tartó illetékkedvezményeket és adóelengedéseket, most azonban, amikor a megerősödés, a megszerveződés stádiumában vannak, erre szükségük van. Akkor, aniikor versenyképeseik, erősek lesznek, meglesz ,a lehetőség arra, hogy ugyanolyan adózói lehessenek az államnak, mint bármilyen más kereskedelmi szervezet vagy bármilyen más termelő szervezete az államnak. (Dénes István (pk): A kereskedelemi nem közfeladat?) A törvényjavaslat következő része .az érdekképviseletről intézkedik- Kimondja, azt, hogy a szövetkezetek részére önálló érdekképviseletet kell életrehívni. Érdekképviselete Magyarországon általában minden fontosabb gazdasági, társadalmi vagy bárminő szervezetnek van. Ha végignézünk a termelői oldalon, a termelő eszközök oldalán, akkor látjuk, hogy van gazdasági szervezettsége a bankoknak: ott van a TEBE, vagy a továbbiakban ott van a GyOSz, ott van a kereskedelemnek a KOKSz, a kereskedelmi és iparkamara, vagy az ipa,rosságnak az ipartestületek, az iparegyesületek, az ipari munkásságnak a szakszervezetek^ és bízunk abban, hogy a parasztság érdekképviselete is meglesz és nem lesz örökké elalkudható, elhúzható. Éppen azért lehetővé kívánjuk tenni lazt, hogy a szövetkezetek részére is az érdekképviselet intézményesen biztosíttassék. A szövetkezetek eddig nem tudták beleilleszr •kedni egyetlen érdekképviseleti szervezetibe sem, ahová eddig a törvény erejénél fogva, egy régebbi törvény erejénél fogva tartoztak. Á kereskedelmi és iparkamaráról tudjuk, hogy december hó 4-én, szerdán. 416 a legenyhébb szóval élve, általában szövetkezetellenesek voltak. A kereskedelem és az ipar látta aztr hogy ha a megerősödött szövetkezeti mozgalom versenytársa lesz, akkor eleshetik olyan jövedelmektől, amelyek részükre egyébként megvannak és biztosítva vannak. Éppen ezért az érdekképviseleten belül, amelynek a szövetkezet érdekeit kellett volna képviselnie, nem a szövetkezeti szempontok érvényesültek, hanem lahogyan már laz előbb is mondottam, sokszor saövetkezetellenes szempontok. Éppen ezért olyan szövetkezeti érdekképviseletre van szükség, amely képviseli a szövetkezeteket, eat a fontos társadalmi, elsősorban gazdasági szervezetet kifelé minden irányban. Feladata az érdekképviseletnek a szövetkezeti kamarának, a szövetkezeti eszmének terjesztése lesz elsősorban, de ugyanilyen mértékben a szövetkezeti öntudat, mondhatnám» gazdasági öntudat felébresztése a dolgozó tömegekben, a széles néprétegekben, ráébresztése ezeknek arra, hogy a szövetkezetben boldogulásuk intézményesen biztosítva van. Feladata továbbá az, hogy a szövetkezetek közötti kapcsolatot kiépítse, egyensúlyt biztosítson, azon túl pedig, hogy a szövetkezeteket képviselje az egyéb gazdasági szervezetek, az ipar, a kereskedelem és egyéb szervek felé, vagy képviselje az állam felé. ha szükség van rá, vagy képviselje a külföldi szövetkeaeti mozgalmaik felé. Éppen ezért úgy ítélem meg, hogy a szövetkezeti érdekképviseletnek ez az újonnan való megalkotása szintén jelentős lépés afelé, hogy a szövetkezeti mozgalmakat alátámasszuk és biztosítsuk a jövendő életre. A javaslat a következő részben intézkedik azután — büntető szankciókat hozva — azok ellen- akik a szövetkezeti eszmével visszaélnek, akik ebben a kérdésben félrevezetik a szövetkezeti tagokat, vagy valamilyen formában a szövetkezeti eszme kárára vannak, vagy becsapják a szövetkezeteket. A veigyes rendelkezések magukban foglalják mindazokat a problémákat, amelyeket a törvény egymagában, a törvény szellemiéből) kifolyólag még nem tud megoldani. Magyarországon igen sok szövetkezet működött és működik jelenleg a törvény vagy rendelet erejénél fogva. Ezeket egycsapásira nem lehet és nem volna célszerű megszüntetni. Gondoljunk az OKH-ra vagy" még egy csomó szakszövetkezetre és inas intéziményekrie. Ezekre szükség van. A törvényi csupán arra utal, hogy minden ilyen szövetkezeti szervet, a törvény szelleméinek megfelelően kell a jövőben vezetni s a törvény szellemének megfelelően kell majd a lehetőség keretein belül átszervezni. Ezek a rendelkezések biztosítják azt, hogy az» átmenet zökkenőmentes legyen és időt nagynak arra, hogy ez imindenkép a közérdeknek megfelelően menüjén végbe. T. Nemzetgyűlés! A tör vény ja vaslat vázlatos és rövid ismertetésének befejezése után néni mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak, akik a törvény megalkotásában résztvettek és ebben a munkában jelentős szerepük volt. Elsősorban köszönetet kell mondanom a miniszter úrnak azért, hogy a törvény megszövegezése, a tövény megalkotása során az» elénk és a szövetkezeti mozgalom elé kerülő sok problémát, sok nehézséget le tudta gyűrni, A szövetkezeti törvény ellen — tudjuk — nem egyszer gyűléseken, a sajtóban, érdekkép viseleti szövetkezetekben sokszor volt támadás és a