Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

367 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. kínos ügy mielőbb tisztázódjék, valamin/t, hogy a kisemberek befektetett pénze is meg­térüljön és meirt úgy a büntetőjogi, mint a magánjogi felelősség tisztázása — éppen a ve­zetésem alatt álló minisztérium kezdeménye­zéséből és annak támogatása mellett — a dön­tésre hivatott közhatóság kezébe van letéve, — tiszteletitel kérem a válaszom tudofltnásulvéte­lét. Budapest, 1946. évi november hó 20. nap­ján. Bárányos Károly s. k. közellátásügyi mi­niszter«. Elnök: Bakó Kál'bnán képviselő urat a viszonválasz^ joga megilleti. Bakó Kálmán (kp): Igen t. Nemzetgyűlés! Ugy látszik, hogy valóban igen kavart ügy volt ez a BURGOSz-ügy. Sajnos, egyelőre azt, amire ia* legjobban kíváncsiak voltunk, nem tudtuk meg; mert hiszen az interpelláció lénye­ge az volt, hogy lássuk, kik voltak azok a BURGOSz-társak, akik ezt a nagy munkát el­végezték, azoknak a szegény embereknek a rovására, akik azt a pár fillért, úgy­ahogy összerakták. (Nyirjessy, Sándor (kg): Saját hatáskörükben!) XJgy látszik, hogy a miniszter úr mégis figyelembe vette az itt él­hangzott .szavakat és ő is tisztázni óhajtja az ügyet; de függetlenül attól, hogy óhajtja, ezt ki kell tisztázni, mert nem tu d nám elképzelni azt, hogy egy ilyen piszkos ügyet ne tisz­tázzunk,- annál is inkább, mert ezt a szervet a kormány alakította és ez egy biztosító szerv lett volnia* abból a óéiból, hogy pontosan és jól bonyolítsa le a burgonyaforgalmat az or­szág területén és becsületesen juttassa el a burgonyát mindenhova, ahova kell. Ez nem így történt, de tekintettel arra, hogy — amint ia> miniszteri válaszból látjuk. — az illető tisztviselőket felmentik és nyíltan tanúvallomást tehetnek majd az ügyről és mert azt is látjuk, hogy a dolog ügyészségi ke­zekben vam s remélhetőleg az ügy utóbb való­ban tisztázódni fog, ezért a miniszter úr vála­szát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem m t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudo­másul vette. Következik a népjóléti miniszter úr vála­sza Döbrentei, Károlyné képviselőtársunknak a napköziotthonok és egészségházak fenntartása tárgyában folyó évi augusztus hó 7-én előter­jesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a népjóléti miniszter • úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »írásbeli vátesz a kormány nevében Döbrentei Károlyné nemzetgyűlési képviselő által a nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó^ 7-én tartott ülésén r a napköziotthonok és egészségházak fenntartása tárgyában előterjesztett interpellációra. Magyarországon jelenleg 1340 óvoda műkö­dik. Ezeket a május 1-től szeptember 30-áig terjedő időre, tehát -a* nyári nagy munkák ide­jére napköziotthonokká alakíttattam át, úgy intézkedve, hogy ezekben az intézményekben a gyermekek a szülők munkaidejétől függően,­napi 6—10 órán át részesüljenek felügyeletben. A gyermekek étkeztetéséről pénzügyi eszközök hiányában gondoskodni nem tudtam, ennek el­lenére 523 óvodában mégis folyt étkeztetés, és­pedig nemcsak nyáron át, hanem csaknem az egész esztendőn keresztül, olyan eszközök se­gítségével, amilyenekre interpelláló képviselő­éi december hó 3-án, kedden. 368 társam is utalt. Elsősorban la népjóléti minisz­térium szociális szakszolgálatának köszönhető', hogy a nyári hónapokban az említett óvodá­kon kívül még további 460—480 nyári napköza­otthón működött, melyek egyenkint átlagban 40—60 gyermeket láttak el. Az utóbbiakon felül működött azután 326 rendes, nem időszakos napköziotthon, amelyeket társadalmi szerveze­tek, mint >a Nemzeti Segély, MNDSz, továbbá egyházak és üzemek tartottak fenn. Mindez természetesen a szükségletet távol­ról sem elégítette ki, habár az 1945. év viszo­nyaihoz képest lényeges fejlődést jelent. Ami az óvodákat illeti, ezek felállítását az 1891 :XV. te. a városok és községek kötelességévé tette. Ezek ebbeli kötelességüknek csak igen csekély mértékben tettek eleget. Magyarországon az 1933. évi statisztika szerint 3417 község van. Ezzel szemben ezidőszerint csupán 310 községi és 545 községi és felekezetig államsegélyes óvoda működik. Csupán a 3—6 éves, tehát óvo­dáskorú gyermekek száma mintegy 500.000 és legalább ugyanennyit tesz ki azoknak a 15 éven aluli gyermekek száma, akik védelemre szorulnak. Ezzel szemben az óvodákban mint­egy 35.000—37.000 gyermek, a nyári napközi­otthonokban további 23.000, az egyéb napközi otthonokban legfejlebb 20.000, ezekben az intéz­ményekben Összesen tehát 80.000 gyermek ál­lott gondozás alatt. Nézetem szerint a megoldást nem valami­lyen céladó bevezetése útján kell keresni. En­nek útját állja a« adózók teherviselő képessé­gének a korlátja, s ilyenféle céladó a pénzügyi politika általános elgondolásaiba is beleütkö­zik. Az adott törvényes helyzetből kell kiin­dulni s ezt kell a korszerű követelményeknek megfelelően továbbfejleszteni. A törvényt, amely az óvodák fenntartását a városok é§ községek kötelességévé teszi, végre kell hajtani s egyúttal az óvodákat napköziotthonokká kell átalakítani. Ez a megoldás ütközik r a legkeve­sebb pénzügyi nehézségbe, mert a városok és a községek pénzügyi helyzete a szanálás óta nein mondható kedvezőtlennek. Üzemi napköziotthonok létesítésére már 1916-ban felhívta a kormányzat a gyárakat és iparvállalatokat. Ezt a felhívást megismétel­tem a folyó évben s ennek tulajdonítható, hogy szociális szakszolgálatom közbejöttével a buda­pesti ipari és más nagyobb vállalatok az 1946. évben ezideig 62 napköziotthont "létesítettek. Jelenleg vizsgálat alatt áll az a kérdés, hogy nem volnának-e és hogyan, milyen feltételek mellett kötelezhetők is a vállalatok bölcsődék és napköziotthonok felállítására. Egészségházaink túlnyomó nagy része, ha­bár nehézségek között is, de működik. Fenn­tartásukról a törvényhatóságok tartoznak ház­tartási költségvetésük terhére gondoskodni. Törekvésem arra irányul, hogy a törvényható­ságok e feladatuknak eleget is tegyenek. Emel­lett azonban egyelőre >a.' társadalom támogatá­sát sem nélkülözhetik. A népjóléti miniszté­rium a maga korlátolt eszközeivel, minden^ el­követ megsegítésükre. Az állam, a törvény­hatóságok és a társadalom összefogott r ereié­nek biztosítani kell 'annyira fontos egészség­védelmi szolgálatunk ellátását. Kérem válaszom tudomásulvételét. — Bu­dapest, 1946. november S-án. — Molnár Erik s. k.« Elnök: Döbreoateiné. képviselőtársunkat a vi szón válasz joga megilleti. Képviselőtársunk nincsen jelen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom