Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-73
357 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. Hegyesi János — a közellátási miniszterhez — a zsírbeszo Igáitatás megszüntetése tárgyában; Szabó Imre — a földmívelésügyi miniszterhez — a marhállomány megmentése tárgyában; Hajdú Ernőné — a közellátásügyi miniszterhez — a közellátási hiányosságok tárgyában; Maeskási József — a földmívelésügyi miniszterhez — a földreform befejezése tárgyában; Lévay Zoltán — az iparügyi miniszterhez — a szappanellátás biztosítása tárgyában; Hegymegi Kiss Pál —- a miniszterelnökhöz — az internálási ügyek kezelése tárgyában; LosonczY Géza — a kormányhoz — a pedagógusok státusrendezése tárgyában.« Elnök: T. Nemzetgyűlés! Most a legutóbbi ülésen bejelentett írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Következik a belügyminiszter úr válasza Eckhardt Sándor képviselő úrnak a feloszlatott katolikus egyesületek vagyonának sorsáról folyó évi október hó 23-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a belügyminiszter úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Eckhardt Sándor nemzetgyűlési képviselőnek a magyar nemzetgyűlés 1946*. évi október hó 23-án tartott ülésén előterjesztett interpellációjára a válaszom a következő: A feloszlatott egyesületek vagyonával kapcsolatban jogszabályaink előírják, hogy a feloszlatott egyesületek ingó- és ingatlan vagyonát a törvényhatóságok első tisztviselői tartoznak gondosan megállapítani, arról pontos leltárt készíteni, zár alá venni és főleg megőrizni. A vezetésem alatt álló minisztérium a jogszabályokban előírt eljárást a feloszlatott katolikus egyesületek ingó- és ingatlan vagyonával kapcsolatban is szigorúan betartotta, sőt a feloszlatott KALOT vagyonával kapcsolatban még külön távirati rendelkezést is adtam ki abból a célból, hogy a vagyontárgyak állaga megőriztessék. A feloszlatott katolikus legényegyletek, Kalász ^ós KALOT egyletek vagyontárgyait a törvényhatóságok első tisztviselője, valamint az államrendőrség szigorúan védelmezi, és mindem esetleges önkényes birtokbavételt megakadályoz. A feloszlatott egyesületek vezetőinek minden bejelentését telefonon, illetve távirati úton nyomban kivizsgáltattam és a vizsgálat eredményéhez képest, a most ismertetett elvek szerint, intézkedtem. A feloszlatott KALOT, Kalász és Legényegyletek vagyonának felhasználásával kapcsolatban elvi megállapodás jött létre olyirányban, hogy ezen feloszlatott három egyesület vagyontárgyai általában az újonnan alakuló demokratikus katolikus jellegű ifjúsági szervezetek tulajidonába fognak kerülni Természetesen a belügyminiszternek nincsen hatáskörében és módjában bármelyik pártnak vagy demokratikus szervezeitnek megtiltani, hogy feloszlatott egyesületi vagyontárgyakat igényeljenek. A kérelmezési jog minden állampolgárt egyformán f megillet. Ez a válaszom a Budafoki Keresztény Ifjúsági Egyesülettel kapcsolatban. A feloszlatott Kétegyházi Katolikus Népház egyesületnek pedig tagjai és vezetősége évi december hó 3-án, kedden. 358 túlnyomórészt — a lefolytatott vizsgálat alapján — nyilas volt és működésében a fegyverszüneti egyezmény 15. pontját teljesen kimerítő fasiszta jellegű megnyilatkozásai voltak. Egy ilyen — kifejezetten fasiszta — egyesületet katolikus jellegűvé minősíteni nem lehet. Véleményem szerint a katolikus jelleg nem az egyesület nevéből vagy vezetőségének, illetve tagjainak- hitfelekezeti hovátartozandóságából állapítható meg, hanem az egyesületnek katolikus valláserkölcsi jellegű (tevékenységéből. Ilyen katolikus valláserkölcsi jellegű tevékenységet azonban a leggondosabb vizsgálat- sem tudoí't a feloszlatott Kétegyházi Katolikus Népház egyesület működésében felfedezni. Meggyőződésem, hogy az interpelláló képviselő úr nem tesz jó szolgálatot a katolikus egyesületeknek, ha katolikus jellegű egyesületnek kívánja minősíteni a feloszlatott fasiszta jellegű egyesületekeit, csak azért, mert tagjai között vagy vezetőségében vagy esetleg az egyesület címében bizonyos katolikus személyek, illetve katolikus jelző szerepelt. Budapest, 1946. évi november 20. Rajk s. k.« Elnök: Eckhardt Sándor képviselő urat a viiszonválasz joga megiil'.leti. Eckhardt Sándor (dn): T. Nemzetgyűlés! Nagy megnyugvással veszem tudomásul a belügyminiszter úr válaszát. Ami a kétegyházi esetet illeti, ennek részleteiről nem volt tudomásom, különben is, csak példaképpen hoztam fel. Egész interpellációmnak kérdés formája volt s azt a választ óhajtottam provokálni, amely most megnyugtató formában a belügyminisztérium részéről megérkezett A magam, részéről a választ tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést,. méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a közellátásügyi miniszter úr válasza Vásáry József képviselő úrnak a terményadók, valamint a termény- és állatbeszolgáltatás tárgyában folyó évi július hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Kérem,a jegyző urat, szíveskedjék a közellátásügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Vásáry József nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi július hó 24. napján tartott ülésén interpellációt intézett a kormányhoz a terményárak, munkabérek, a fizetések, továbbá itermék- és állatbeszolgáltatások tárgyában s kérte a mezőgazdasági és ipari árak, a munkabérek és fizetések között fennálló aránytalanságok megszüntetését s azt, hogy a termelő a beszolgáltatási kötelességen felüli terménymennyiséggel szabadon rendelkezhessékAz interpellációra a kormány nevében a választ az alábbiakban adom meg: Az árak és a munkabérek aránytalansága tekintetében felvete't kérdés megválaszolására csak most nyílik mód, miután az infláció utolsó időszakában eredményes beavatkozásra nem volt lehetőség és az augusztus 1-vel bevezetett forint érték és stabilizáció egyik elsőrendű feladata éppen a képviselő úr által felvetett kérdések megoldása volt. A stabilizáció árszabályozási munkálatait augusztus l-re be kellett fejezni és egy. időpontban életbelép-