Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-73
351 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. évi december hó 3-án, kedden. 352 meg, vagyis a fejlődésnek azt a fokát, amely l'eue igyekszünk és törekszünk. * Tévedett azután akkor is, amikor azt mondotta, hogy a gyermekek között az egyenlőséget akarja ez a törvényjavaslat megállapíttami. Felhívom szíves figyelmét a törvényjavaslat indokolására, amelyben benne van, hogy a lehetőség korlátai között akarjuk az egyenlőségeit megvalósítani. Tehát tisztában van a Jiörvényszerkesztő azzal, hogy a teljes egyenlőséget nem lehet megvalósítani. Azonkívül magában; abban a szövegben, amelyet a bizolttság alkotott, szintén benne van a ^fokozatos« szó, ami azt jelenti, hogy bizonyos fejlőidlésein megyünk keresztül és bizonyos cél felé igyekszünk. Mivel tehát kétségtelen, hogy az 1. § eéLról beszél, a cél' pedig azt jelenti, hogy mi az emberi egyenlőség szolgálatában, ebben a kérdésben a tökéletesség felé törekszünk, bár •tudjuk előre, hogy nem érhetjük el és különösen nem éirheltjük el azt a teljes egyenlőséget, amelyre Slachta igen t. képviselő társunk hivatkozott; ez nincs ellentétben az-egész törvényjavaslattal, hiszem ezért kellett törvényjavaslatolt csinálni ebben a kérdésben, mert különben egyszerűen elegendő lett volna egy mondattal elintézni^ az egész kérdést. Ami Gróh igein t, .képviselőtársam felszólalását illeti, tisztelettel megállapítom, hogy ez a felszólalás lehelt értékes, lehet jó, lehet figyelembevehető, die nem" az 1. ^szal áll kapcsolatban. Mindezek után tisztelettel kérem, méltóztassék az 1. §-t a bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni. (Slachta Margit (pk): A tárgyalás men eltéhez kérek szót.) •Elnök: Kérlelem a t. nemzetgyűlést (Slachta Margit"'(pk): Szabad legyen azt kérdeznem, hogy iil yen esetben lehet-e viszoinválasszal élni vagy nem.) méltóztatnak-e az 1. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni 1 ? (Igen!) Ha méltóztatnak elfogadni .akkor ezt határozatként kimondom. • T. Nemzetgyűlés! A napirend ; tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát Ï élbeszakíiSom és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, .hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán Id él előtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását és a szövetkezetiekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendii javaslatomat elfogadni'? (Dénes István (pk): A napirendhez kérek szót.) < r ,\ Dénes képviselő úr a napirendhez ker szót. A szólás joga megilleti a képviselő urát. Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! A külügyminiszter úr november 28 _ án tartott beszédében annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a délszlovákiai magyarság ülldözése, kálváriája és tragédiája enyhébb tempót fog venni és talán fel is fog hagyni. A külügyminiszter úrnak ez a reménysége nem vált be. Amint méltóztattak olvasni, • a Szabad Szó mai száma közli, hogy Révkomáromban is megkezdődött a magyarok deportálása. Gyermekeket, szoptatós anyákat, terhes anyákat deportálnak, a magyarok tömegeilt megbilincselik, magyar falvakat 48 óra alatt teljesen kiürítenek. T, Nemzetgyűlés! TJgy érzem, hogy mialatt mi ebben az ülésteremben nyugodtan tárgyalunk, az alatt pár kilométerre innen magyar testvéreinknek, munkásoknak, parasztoknak ezreit teszik tönkre, juttatják koldusbotra, deportálják és viszik őket ismeretlen helyekre. A külügyminiszter úr a maga részéről megtette a kellő lépéseket, amit megtehetett eddig. Magához, kérette a csehszlovák követ urat, aki kijelentette előtte, hogy csak köz u munkáról van szó. Kiiderült, hogy, a csehszlovák követ úr nem volt helyesen informálva, mert nem közmunkára viszik el a magyaro" kát, hiszen közmunkára gyermekeket, szoptatós anyákat, aggokat, asszonyokat nem szoktak elvinni. Emiatt a külügyminiszter úr jegyzéket intézett a csehszlovák kormányhoz. Erre a mai napig választ nein kapott. A külügyminiszter úr azután a washingtoni magyar követet bízta meg, terjessze elő a magyarság szenvedéseit és kérje az Egyesült Nemzetek segítségét. Etekintetben imég intézkedés nem történt, ellenben szaporodik a rőzseszőnyegeken, csónakokon és más módon idekerülő magyarok száma, akik kénytelenek onnan elmenekülni. Ügy érzem, hogy ez a nemzetgyűlés, mi itt magyar képviselők nem tárgyalhatunk nyugodtan, mialatt ezek a szörnyűségek a szomszédban történnek. (Egy hang a parasztpárt saraiban: Mit kell csinálni'?) Megmondom, mit kell csinálni. Ez az egyetlen tribün, ez az egyetlen pódium Magyarországon, ahonnan a világ szabadságszerető ^népeinek a figyelmét komolyan fel lehet hívni erre a kérdésre, hogy mi történik a szomszédban. Ma azonban az a helyzet, hogy a magyar külügyminisztérium sajtóalapja alig pár ezer forinttal rendelkezik, nem képes a külföldi sajtó képviselőit a helyszínére kivinni, hogy ott láthassák a szabad ég alatt tanyázó magyar gyermekek, anyák, . aggok és fiatalok szerencsétlen! helyzetét. Én úgy érzem, Jiögy a külügyminisztérium sajtóalapjának haladéktalanul. egy órán belül legalább 100.000 forintot kell adni, hogy az itt élő sajtóképviselőket gépkocsin a helyszínére vigyék, hogy a látottakat lefotografálják és a képeket a világ népeihez eljuttassák. Nekünk nincs más eszközünk, nincs katonaságunk,' csak egy fegyverünk van;, ennek a magyar demokráciának kell. hogy legyen egy fegyvere: a világ demokratikus népei érdeklődését, figyelmét és elkeseredését erre a helyzetre felhívni. Ezért mély tisztelettel kérem a nemzetgyűlés tagjait, méltóztassék elfogadni azt az indítványomat, hogy ennek a kérdésnek napi; renden tartására tűzzük ki pótlólag a holnapi napirendre a délszlovákiai magyarok üldözésé" nek kérdését. (Ügy van! Úgy van! Taps a szabadságpárt soraiban. — Kiss Gergely (kg) szólásra jelentkezik.) Elnök: Kiss Gergely képviselő úr kíván szólni. Öt illeti a szó. Kiss Gergely (kg): T. Nemzetgyűlés! Ez a hang már .elhangzott itt a múltban is. Én igazán nem is tudom megfelelően elitéin! ezt a dolgot. Az elnök megteszi napirendi indítványát s ugyanakkor a csehszlovákiai magyarság szenvedéseit, meghurcoltatását, amelyekről már volt szó a nemzetgyűlésen is amit mi mindnyájan elítélünk, akarják napirendre tü- • zetni. Tehát ugyanakkor még mindig politikai pecsenyét akarnak sütni. (Zaj és mozgás a szabadságpárt soraiban — Nagyiván János (msz): Nem szabad itt beszélni a jó magyarokról? — Oláh!Mihály (kp): Maguk a zavaros ban, akarnak halászni!) \
