Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-73
353 A nemxetgyûlés 73. ülése 1946. évi december hó 3-án, kedden. 354 Kérem tehát a i Nemzetgyűlést, hogy Dénes István képviselőtártsam javaslatával szemben fogadjuk el a házelnök napirendi indítványát. (Slachta Margit (pk): Es borzasztó!) Elég volt eibből a játékból (Elérik fel; kiáltások a szabadságpárt soraiból: Ez nem játék! — Dénes István (pk): Ez nem játék! Szégyelje magát! Ez magának játék! Magyar ember maga? — Az elnök csenget. Zaj a szabadságpárt soraiban. — Dénes István (pk) a padot verve: Ezt napirenden kell tartani!) Elnök: Csendet k°rek. Kiss Gergely (kpv Kérem, fogadja el a t. Nemzetgyűlés az elnök úr napirendi javaslatát. (Taps a koalíciós pártok soraiban. — Vásáry József (msz): Szót kérek!) Elnök: Vásáry József képviselő úr kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. Vásáry József (msz); Igen t. Nemzetgyűlés! Igazán nem volt szándékomban, hogy felszólaljak. (Buchinger Manó (szd): Dehogynem! Tudtuk előre! — Derültség a szociáldemokrataés kommunistapárt soraiban. — Nagyiván János (msz): Mosolyognak! — Pászthory István (msz): Sírni kellene! — Nagyiván János (msz)-: A magyarok szenvedésein mosolyognak.) Elnök: Csendet kérek Nagyiván képviselő Vásáry József (msz): A közbeszóló képviselő urak lehet, hogy kiolvasták az én gondolatomat. Ha kiolvasták, jól olvasták ki. Én becsületes magyar embernek tartom magam (Felkiáltások a szociáldemokrata- és kommunistapárt soraiban: Mi is!) és tiltakozom,mert ha egy ilyen kérdést ide akarunik hozni. (Juhász István (szd): Amit maguk csinálnak az a játék! Peesenyesütögetés!) hiszen ez az egyedüli fórum, amelyet az egész világ figyel, ezt a kérdést igenis le kellett volttá tárgyalni. Csodálkozom, hogy egy képviselő úr ilyent mer mondani» hogy ez játék, amikor ott százas százezren szenvednek... (Zaj. — Juhász István (szd): Amit önök csinálnak, az a játék!) Igen t. Nemzetgyűlés! Nem, akartam felszólalni, de tanuja voltam egy jelenetnek. (Zaj. — Juhász István (szd) a szabadságpárt felé: Maga gyászmagyar!) A villamoson utaztam a múlt napokban. Két asszony két kis gyermekkel sírt a kocsi végében. Odamentek az emberek és megkérdezték, hogy mi bajuk. Kérdezték, honnan jönnek. Azt mondották, Csallóközből. Mi van ott, kérdezték az emberek. Ne beszéljünk arról, nem lehet azt elmondani — volt a válasz. Amikor ezt látjuk nap mint nap, amikor velünk tényleg igazságtalanság történt, odáig jutottunk, hogy ezt ki kell csúfolni és ezt pecsenyesütögetésnek, játéknak kell nevezni? (Kiss Gergely (kg): Elítéltük ezt már a múltban! — Zaj a szociáldemokrata- és a szabadságpárton.) Akkor kellett volna elítélni, amikor önök megszavazták azt a törvényjavaslatot, amelytől az első nap megszaladtak, amire nincs példa a történelemben, a parlamentarizmus történetében, hogy egy javaslattól a hatalmasok elszaladtak. Miért szaladtak el? Mert érezték, hogy az nem jó javaslat. Viszont azután a párturalom céljára idehozták önöket és megcsinálták. (Némethy Jenő (msz): örömmel üdvözölték!) 26 Bármilyenképpen leszavaznak, nekünk magunkat igazolnunk kell, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) igazolnunk kell a jövő felé, (Zaj a koalíciós pártok soraiban.) hogy igenis voltak, akik nem nyugodtak ebbe NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IV. bele, (Némethy Jenő (msz): A magyar nemzetet kell igazolni.) voltak magyarok, akik a magyar nemzet minden fájó kérdésé vei foglalkoztak. (Zaj' a kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiban.) Elnök: Csendet kérek! (Nagyiván János (msz) a kommunista- és a szociáldemokratapárt felé: Odamenjenek hangoskodni, ahol szenvednek!) Csendet kérek! Vásáry, József (msz): Odakint mondják meg képviselőtársaim a magyar népnek, hogy ha ide akarjuk hozni ezt a kérdést, ez pécse^ nye sütés és játék és majd figyeljenek fel rá, hogy mit fog mondani erre a magyar nép. (Zaj r a koalíciós pártok soraiban.) Én tisztelettel kérem, méltóztassék az elnök napirendi indítványával ellentétbein ezt a kérdést napirendre tűzni, letárgyalni, abban a hangnemben, abban a légkörben, amely méltó a ^ magyar parlamenthez (Helyeslés a szabadságpárt soraiban.) és méltó azokhoz a borzalmakhoz, amelyeket most csinálnak. (Ug<y van! — Upy van! a szabadságpárt sorai ban. — Kiss GergeW (kg): Már elítéltük egyszeramindenkorra...) Elnök: Andrássy Dániel képviselő úr kért szót. Andrássy Dániel (kg): Igen t. Nemzetgyűlés! Vissza lehet menni 1867-ig, ha le akarjuk vezetni azt a szomorú sorsot, amelybe a magyar nemzet sodródott Ady Endre úgy fejezte ki magát egy költeményében, hogy »eltévedt lovais«. Valóban, a magyar nemzet eltévedt és eltévedése fokozatosan nőtt, ahogyan közeledtünk a mostani felszabadulásunk felé. Azt vettem észre a nemzetgyűlésben, hogy azt a sok bűnt, ami elkövettetett, mindig ennek a nemzetgyűlésnek a számlájára akarják írni. (Élénk felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Ez nem áll! — Némethy Jenő (msz): Ne folytassák!) Kétségtelen, hogy ami ma történik Dél-Szlovákiában, az megcsúfolása a demokráciának. (Dénes István (pk): Ugy va,n!) de nem leengedhető meg, *. Nemzetgyűlés, hogy a nemzetgyűlésnek akármelyik pártja vagy akármelják tagja kisajátítsa magának ezeket a kérdéseket- (Élénk taps a koalíciós pártok soraiban. — Dénesi stván (pk) közbe^ szól — Némethy Jenő (msz): Mi az, hogy nem lehet! — Dénes István (pk): Tűzzék napirendre! — Némethy Jenő (msz): Jogunk és kötelességünk! — Az elnök csenget. — Slachta Margit (pk): Tűzesse ki a kisgazdapárt!) Igen t. Nemzetgyűlés! Hogy milyen rosszindulattal magyarázzál a szélsőjobboldal a napirendnél ezt a kérdést, (Derültség a szociáldemokratapárton, — Dénes István (pk); Ki a szélsőjobboldal?) atat mutatja az a kétségtelen tény, hogy amikor a magyar nemzetgyűlésiben az előttem felszólalt képviselőtársam azt mondotta, hogy játék, aizt . rosszhiszeműen értelmezték, (Némethy Jenő (msz): Ahogyan értelmezni lehetett!) mintha erre a. kérdésre vonatkozott volna, pedig az Ő megjegyzése Dénes képviselőtársunk felszólalására vonatkozott, (Pászthory István (msz): Hogy tudja! Hát a pecsenyesütés?) Rövidre fogván a doiligokat, meg lehet állapítani, hogy a magyar nemzetgyűlés illő felháborodással foglalkozott a kérdéssel. (Dénes István (pk): »Méltóságteljes« felháborodással! — Reisinger Ferene (szd): Kegyelmes felháborodással!) Legilletékesebb képviselőtársfunk tette szóvá, a magyar külügyminiszter válaszolt 23