Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

353 A nemxetgyûlés 73. ülése 1946. évi december hó 3-án, kedden. 354 Kérem tehát a i Nemzetgyűlést, hogy Dénes István képviselőtártsam javaslatával szemben fogadjuk el a házelnök napirendi in­dítványát. (Slachta Margit (pk): Es bor­zasztó!) Elég volt eibből a játékból (Elérik fel; kiáltások a szabadságpárt soraiból: Ez nem játék! — Dénes István (pk): Ez nem játék! Szégyelje magát! Ez magának játék! Magyar ember maga? — Az elnök csenget. Zaj a sza­badságpárt soraiban. — Dénes István (pk) a padot verve: Ezt napirenden kell tartani!) Elnök: Csendet k°rek. Kiss Gergely (kp­v Kérem, fogadja el a t. Nemzetgyűlés az elnök úr napirendi javasla­tát. (Taps a koalíciós pártok soraiban. — Vásáry József (msz): Szót kérek!) Elnök: Vásáry József képviselő úr kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. Vásáry József (msz); Igen t. Nemzetgyű­lés! Igazán nem volt szándékomban, hogy fel­szólaljak. (Buchinger Manó (szd): Dehogynem! Tudtuk előre! — Derültség a szociáldemokrata­és kommunistapárt soraiban. — Nagyiván János (msz): Mosolyognak! — Pászthory István (msz): Sírni kellene! — Nagyiván János (msz)-: A magyarok szenvedésein mosolyognak.) Elnök: Csendet kérek Nagyiván képviselő Vásáry József (msz): A közbeszóló képvi­selő urak lehet, hogy kiolvasták az én gondo­latomat. Ha kiolvasták, jól olvasták ki. Én becsületes magyar embernek tartom magam (Felkiáltások a szociáldemokrata- és kommu­nistapárt soraiban: Mi is!) és tiltakozom,mert ha egy ilyen kérdést ide akarunik hozni. (Ju­hász István (szd): Amit maguk csinálnak az a játék! Peesenyesütögetés!) hiszen ez az egye­düli fórum, amelyet az egész világ figyel, ezt a kérdést igenis le kellett volttá tárgyalni. Csodálkozom, hogy egy képviselő úr ilyent mer mondani» hogy ez játék, amikor ott száz­as százezren szenvednek... (Zaj. — Juhász Ist­ván (szd): Amit önök csinálnak, az a játék!) Igen t. Nemzetgyűlés! Nem, akartam fel­szólalni, de tanuja voltam egy jelenetnek. (Zaj. — Juhász István (szd) a szabadságpárt felé: Maga gyászmagyar!) A villamoson utaz­tam a múlt napokban. Két asszony két kis gyermekkel sírt a kocsi végében. Odamentek az emberek és megkérdezték, hogy mi bajuk. Kérdezték, honnan jönnek. Azt mondották, Csallóközből. Mi van ott, kérdezték az embe­rek. Ne beszéljünk arról, nem lehet azt elmon­dani — volt a válasz. Amikor ezt látjuk nap mint nap, amikor velünk tényleg igazságtalanság történt, odáig jutottunk, hogy ezt ki kell csúfolni és ezt pecsenyesütögetésnek, játéknak kell nevezni? (Kiss Gergely (kg): Elítéltük ezt már a múlt­ban! — Zaj a szociáldemokrata- és a szabad­ságpárton.) Akkor kellett volna elítélni, ami­kor önök megszavazták azt a törvényjavasla­tot, amelytől az első nap megszaladtak, amire nincs példa a történelemben, a parlamentariz­mus történetében, hogy egy javaslattól a ha­talmasok elszaladtak. Miért szaladtak el? Mert érezték, hogy az nem jó javaslat. Viszont azután a párturalom céljára idehozták önöket és megcsinálták. (Némethy Jenő (msz): öröm­mel üdvözölték!) 26 Bármilyenképpen leszavaznak, nekünk ma­gunkat igazolnunk kell, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) igazolnunk kell a jövő felé, (Zaj a koalíciós pártok soraiban.) hogy igenis voltak, akik nem nyugodtak ebbe NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ IV. bele, (Némethy Jenő (msz): A magyar nemze­tet kell igazolni.) voltak magyarok, akik a magyar nemzet minden fájó kérdésé vei fog­lalkoztak. (Zaj' a kommunista- és a szociál­demokratapárt soraiban.) Elnök: Csendet kérek! (Nagyiván János (msz) a kommunista- és a szociáldemokrata­párt felé: Odamenjenek hangoskodni, ahol szenvednek!) Csendet kérek! Vásáry, József (msz): Odakint mondják meg képviselőtársaim a magyar népnek, hogy ha ide akarjuk hozni ezt a kérdést, ez pécse^ nye sütés és játék és majd figyeljenek fel rá, hogy mit fog mondani erre a magyar nép. (Zaj r a koalíciós pártok soraiban.) Én tisztelettel kérem, méltóztassék az elnök napirendi indítványával ellentétbein ezt a kér­dést napirendre tűzni, letárgyalni, abban a hangnemben, abban a légkörben, amely méltó a ^ magyar parlamenthez (Helyeslés a szabad­ságpárt soraiban.) és méltó azokhoz a borzal­makhoz, amelyeket most csinálnak. (Ug<y van! — Upy van! a szabadságpárt sorai ban. — Kiss GergeW (kg): Már elítéltük egyszeramin­denkorra...) Elnök: Andrássy Dániel képviselő úr kért szót. Andrássy Dániel (kg): Igen t. Nemzet­gyűlés! Vissza lehet menni 1867-ig, ha le akar­juk vezetni azt a szomorú sorsot, amelybe a magyar nemzet sodródott Ady Endre úgy fe­jezte ki magát egy költeményében, hogy »el­tévedt lovais«. Valóban, a magyar nemzet el­tévedt és eltévedése fokozatosan nőtt, aho­gyan közeledtünk a mostani felszabadulásunk felé. Azt vettem észre a nemzetgyűlésben, hogy azt a sok bűnt, ami elkövettetett, mindig en­nek a nemzetgyűlésnek a számlájára akarják írni. (Élénk felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Ez nem áll! — Némethy Jenő (msz): Ne folytassák!) Kétségtelen, hogy ami ma történik Dél-Szlovákiában, az megcsúfo­lása a demokráciának. (Dénes István (pk): Ugy va,n!) de nem leengedhető meg, *. Nemzet­gyűlés, hogy a nemzetgyűlésnek akármelyik pártja vagy akármelják tagja kisajátítsa ma­gának ezeket a kérdéseket- (Élénk taps a koalí­ciós pártok soraiban. — Dénesi stván (pk) közbe^ szól — Némethy Jenő (msz): Mi az, hogy nem lehet! — Dénes István (pk): Tűzzék napi­rendre! — Némethy Jenő (msz): Jogunk és kötelességünk! — Az elnök csenget. — Slachta Margit (pk): Tűzesse ki a kisgazdapárt!) Igen t. Nemzetgyűlés! Hogy milyen rossz­indulattal magyarázzál a szélsőjobboldal a napirendnél ezt a kérdést, (Derültség a szo­ciáldemokratapárton, — Dénes István (pk); Ki a szélsőjobboldal?) atat mutatja az a két­ségtelen tény, hogy amikor a magyar nemzetgyűlésiben az előttem felszólalt kép­viselőtársam azt mondotta, hogy játék, aizt . rosszhiszeműen értelmezték, (Némethy Jenő (msz): Ahogyan értelmezni lehetett!) mintha erre a. kérdésre vonatkozott volna, pedig az Ő megjegyzése Dénes képviselőtársunk felszóla­lására vonatkozott, (Pászthory István (msz): Hogy tudja! Hát a pecsenyesütés?) Rövidre fogván a doiligokat, meg lehet álla­pítani, hogy a magyar nemzetgyűlés illő fel­háborodással foglalkozott a kérdéssel. (Dénes István (pk): »Méltóságteljes« felháborodással! — Reisinger Ferene (szd): Kegyelmes felhábo­rodással!) Legilletékesebb képviselőtársfunk tette szóvá, a magyar külügyminiszter válaszolt 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom