Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

349 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. évi december hó 3-án, kedden. 350 idejűleg törvényes családi kapcsolaton belül is. De a család hivatását illetően is egészen elhomályosultak a fogalmak. A házastársaknak szent kötelessége elsősorban polgárokkal benépesíteni a földi hazát, azután pedig az örökkévalósági hazát. De nemcsak ez. Az ő feladatuk egymásnak támogatása az élet rögös útjain, gyengeségeikben egymásnak segítése, hiányaiknál, bűnösségüknél, az emberi gyarlóságuknál egymás elviselése, jóra vezetése. (Egy hang a szabadságpárton: így van!) Ilyen mély elgondolása a család a keresztény világszemléletben és ezek a családok képezik az állam legbiztosabb alapját, ezek a családok, amelyek nem csupán gazdasági egységet képeznek a házasság leple alatt. Az állani támaszai nem azok, akik úgy társulnak, mint az öncélú, a természetes erkölcsöt megtagadó, szabad viszonylatokban élő emberek. Nem ezek képezik az államnak az erejét, hanem azok a családok, ahol megvan a lelki egység, a morális alap, az önzetlen áldozatosság, a házasság keresztény felfogása, az, hogy más hivatásuk is van az élettársaknak egymás irányában, mint amire materialista szellemben, ha nem is megnevezve, de kizárólag gondolunk. Ha a házasfelekre, akár mint szülőkre tekintünk, akár arra a nagy feladatra, hogy egymást támogassák, erősítsék, elviseljék, tökéletesítsék, a családnak óriási a jelentősége — és csakis ekkor. Azért én a magam részéről nagyon igényelném, hogy ez a szempont kifejezést nyerjen a törvényjavaslat 1. §-ában. Annál is inkább kérem az előadó urat, hogy ezt a propozíeiómat és kérésemet honorálja, mivel nincs a törvényjavaslat céljával ellentétben, nem érinti azt. Vigyük bele a • család érinthetetlenségének szempontját az 1. §-ba. A §. zárómondatában azt mondja, hogy a jelen törvény erejénél fogva a törvényes és törvénytelen származás megkülönböztetése megszűnik. Hagyjuk ki ezt a részt, amely alkalmas arra, hogy a családi állapot szentségi voltára vonatkozó felfogást gyengítse. így az egész paragrafus szövegé csak ennyi lenne: »A jelen törvény célja 'az, hogy a házasságon kívül született gyermek méltányos jogállását — a családnak, mint az államot alkotó alapegységnek tiszteletbentartásával biztosítsa.« Ha így szövegezzük ezt az 1. §-t, eleget teszünk annak, amit lelkünk a kereszténység szelleméből kifolyólag a mártír gyermekre vonatkozólag igényel és követel és viszont ugyancsak kifejezzük, hogy ezt nem akarjuk sem oly fokban, sem oly módon, hogy a családnak szelleme, a jogi egysége, az államra vonatkozó ' jelentősége és szentségi mivolta csorbát szenvedjen. (Révész Mihály (szd): Engedjétek hozzám a törvényes gyermekeket!) Elnök: Szólásra következik? Futó József jegyző: Gróh József! Gróh József (pk): T. Ház! Az igazságügy, miniszter úr nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy ez a mostani törvényjavaslat nagy érdeklődést váltott ki számos minket környező európai államban és indokoltnak tartották, hogy ennek szövegét a magyar igazságügyminisztériumtól bekérjék. Mi az, ami ennek a törvényjavaslatnak a lényegét illetőleg — és ez a lényeg az, ami ebben kifejezésre jut, hogy a házasságból és a házasságon kívül születet j gyermekek egyenlők — mondom, mi az, ami ezzel kapcsolatban ezt a nagy érdeklődést kiváltotta? Az a körülmény, hogy ezzel a rendelkezéssel a családi élet tulajdonképpen egy egészen más alapra helyeződik, mint az a családi élet, amely a római jogon és az azzal teljesen egyenlően rendelkező egyházjogon épül fel. És miért van az, hogy az államok nak a legtekintélyesebb része megközelítőleg sem nyúlt hozzá a házasságon kívül született gyermekek kérdésének olyatén rendezéséhez. mint ez a törvény? Ennek oka az, hogy mindig védelmezték az egynejűséget. Amikor azonban arra az alapra térünk át, amelyet alapul fogadott el ez a törvényjavaslat, )akkor lényegében már a többnejűséget fogadjuk el. (Gúnyos ellentmondások a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán.) Ha ugyanis egy férfinak a házasságából és a szeretőjétől származó gyermeke minden tekintetben egyenlő jogállást élvez, akkor nem tudom, hogy tulajdonképpen miért van szükség a házasság intézményére. Akkor viszonyt folytatok ma az egyik nővel, és azután a szerelemnek Hugo Victor által említett szabadsága folytán holnap egy másik nővel és a gyermekeket illetőleg mindegyik egy és ugyanazon jogállást élvezi. Pedig nem ez a házasság célja. Most tehát a szerelmi viszony és a házasság között nem lesz különbség. Egyébként is, ha a gyermekek egyenlő jogállásúak, ebből az egyenlő jogállásból kell következtetnünk az alapul szolgáló élettani viszonynak, tehát a szerelmi viszonynak és a házassági viszonynak az egyenlőségét. Ezt a magyar közvélemény nem 'tudja magáénak elfogadni, ezért én ezt a paragrafust olyannak találom, amely a nemzeti akarattal nem egyezik. De bármily kevés számmal legyenek itt jogászok, bizonyos jogi szektorra lis kénytelen vagyok utalni éspedig a házassági akadályok fogalmára, amelyet házassági törvényünk továbbra is fenutarlt. Más nemzetek joga és a mienk is ismeri a házassági akadályokat és eninék ismeretében elfoglalta azt az álláspontot, hogy ha olyan személyek közösülnek -egymással, akiknél a közösülés időpontjában nem volt házassági akadály, azoknál megengedi a gyermeknek utólagos házasság által való törvényesítését, ha azonban házassági akadály forgott íeiim, tehát vérségi kötelék vagy valamelyik félnek egyébként Il 3. Z ct s köteléke, akkor nem engeite meg az ilyen gyermeknek utólagos házassággal való törvényesítését. Már most, ha ezlt a törvényt elfogadjuk, mi lesz az eredmény? Az lesz az eredmény, hogy a házasság vonalán a házassági akadályokat fenntartjuk, elfogadjuk és nem engedjük meg, hogy olyan személyek, akiknél ezek aa akadályok fennforognak, házasságot kössenek, de a házasságon kívüli nemi viszonynál ezeknek a házassági akadályoknak semminemű jogkövetkezményük nem lesz. Ez egészen komolytalanná teszi a mi jogrendszerünket, önmagában véve erkölcstelen és élettanilag is kifogás alá esik. (Andrássy Dániel-(kg): Miért erkölcstelen?) Ezért ezt a szakaszt nem tudom elfogadniElnök : Több felszólaló mem lévén, az : 1. § feletti vitát bezárom. Az előadó úr kivan szólni. Dubay István (kg) előadó: T. Ház! Slaehta igén t. képviselőtársam tévedett, amikor azt mondotüa, hogy az 1. § a törvény alapját jelöli meg. Kern az alapját jelöli meg, a célját jelöli