Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

335 A nemzetgyűlés 73. ülése 194JS. évi december hó 3-án, kedden. 336 könyvből is kiderül. A büntetőtörvénykönyv 285. §-a is enyhébben bünteti a házasságon kívül szülő nőt, ha az szülés közben megöli gyermekét, a törvény indokolása szerint azért, mert hiszen az a szegény nő szégyenétől akar megszabadulni. (Jármay Gyula (kg): Ez így van!) . f Igen t. Nemzetgyűlés! Most menjünk tovább a magyar jogfejlődés útján. Az 1907. évi imiunkásbiztosítási törvény "á törvénytelen gyermeket már ©gy sorba helyezi a törvényes gyermekkel. E jogi felfogás területén még tovább ment az 1927:

XXI. te, amely 32. §-ában a, betegségbiztosítási járadékok tekintetében egyenlő jogot biztosít a törvényes' és a törvénytelen gyermeknek. (Pászthory István (msz)': Ez természetes!^ De nem a családban!) Az önök felfogása szerint ez nem természetes. (Némelhy Jenő (msz): Ki mondta ezt?) A 77. § pedig a járadék tekintetében az elhalt biztosított után a törvényes

i és törvénytelen gyermekeknek ugyanazt a jogállást biztosítja. Ismételem tehát, a magyar jogfejlődés a Kiíria szerint is a törvényes és törvénytelen gyermek teljesen egyenlő jogállása felé vezet. • Engedjék meg most, bogy foglalkozzam egyes kifogásokkal,, amelyek a törvényjavaslattal szemben felmerültek. És itt ki kell térnem azokra a kifogásokra, amelyek több képviselőtársam részéről hangzottak el a házassági rendelet ellen, amelyet ugyanolyan károsnak tartanak a házasság jogintézményére, mint ezt a törvényjavaslatot. Hadd válaszoljak általánosságban, talán Gróh képviselő úrnak is, aki odáig ment, hogy a házasság felbonthatatlanságának kimondását kérte. Én azt hiszem, ha logikusan végiggondoljuk ezt a kérelmet, akkor meg kell állapítanunk, hogy ha a házasság felbonthatatlanságát kimondanánk, akkor nemcsak a házasságok száma csökkenne nagy arányban, hanem a szerencsétlen házasságok száma annyira emelkednék, hogy valóban kérdésessé válnék a házasság mint államfenntartó erő. (JanzsóJános (kg): Ez még nem bizonyult be, miniszter úr!) Ez nem bizonyult be, mert nem felbonthatatlan a házasság, tehát nem is bizonyulhatott be. (Taps a munkáspártokon.) Igen t. Nemzetgyűlés! Miért hoztam én ezt a rendeletet? Tessék elhinni, hogy nem ötletszerűen és nem tüntetésből, hanem azért, mert 30 éves ügyvédi gyakorlatom meggyőzött arról, hogy az 1894:XXXI. te. bizonyos rendelkezései a gyakorlatban nem hogy alkalmazhatatlanok voltak, hanem több bajt és szerencsétlenséget, több erkölcstelenséget okoztak, mint amennyit egy jogásznak, aki gondolkozik és aki szem előtt tartja nemcsak a jogszabályokat, hanem az embereket is. el lehet viselnie. Grosschmied a házassági törvényről írt kitűnő munkájában, ha nem is nyiltan, de burkoltan célzást tesz arra, hogy már a házassági törvény kodifikálásakor is felmerült az a kérdés, nem kellene-e megengedni a házasfeleknek a beleegyezéssel való bontást. Akkor azonban kénytelenek voltak kompromisszumot kötni, hiszen az uralkodóház is erősen katolikus állásponton volt, félő volt, hogy az akkori király nem fogja szentesíteni a törvényt. Ö maga nagyon komolyan megmondja, amit mi nem győzünk ismételni, hogy nem szolgálja az állam érdekeit az a házasság, amelyben már nemcsak a szeretet, hanem a kölcsönös megbecsülés is kiveszett. Egy ilyen házasság fenntartása nemcsak a házasfelekre jelent szerencsétlenséget, hanem különösen azokra a gyermekekre, akik ilyen házasságban élnek. (Taps minden oldalon, kivéve a szabadságpártot.) Ha a házasfelek már nem szeretik és nem 'is becsülik egymást, akkor néha nagyon levetkőztetve, nagyon meztelenül mondják meg egymásnak véleményüket. Valószínűleg Gróh képviselő úrnak is volt bontópere, amelynél egy kicsit kavargott a gyomra, amikor a felek előadták a tényállást. És mi lett néha az ilyen válóper vége? Az, hogy a bíróság nem tehetett mást, mint a törvény alapján még akkor is elutasította a feleket, ha egyébként úgy látta, hogy a házasság már nem tartható fenn. (Jármay Gyula (kg): Sőt, ha mind a kettő kérte akkor is!) Ha mind a kettő kérte, akkor is. mert hivatalból -vizsgálta a tényt. Mi történt tehát? Fenn kellett tartani egy házasságot és abban nevelni a gyermekeket egy erkölcsi mocsárban. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt oldalán.) Nem mertek ezen változtatni. De ott van a másik kérdés, amire az előadó úr rámutatott. A beleegyezéses válás? Ügyvéd nem mondhat olyant, hogy ez nincs benne a magyar jogban. Hát mi egyébről intézkedik a házassági törvény 77. |-ának a) pontja? Csak az a különbség, hogy míg e rendelet szerint két év múlva lehet' csak közös megegyezéssel elválni, addig a házassági törvény 77. §-a ' szerint a felek házassági együttélés megszűnésétől számított hat hónap elteltével nyugodtan elválhatnak egymástól s a bíró semmit sem csinálhat, mert nincs is módja mit csinálni, a bontást kénytelen kimondani. Vagy vegyük a másik kifogásolt szakaszt, amely ötévi különélés után mondja ki a bon, tást. Felteszem a kérdést, vájjon remélhetik-e valaha az életközösség visszaállítását olyan házasfelek, akik öt éve különélnek és semmi közük egymáshoz? (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Nem!) Azt hiszem, hivatkozhatom itt azokra a képviselőkre, akik ügyvédek és ígazolhatják, hogy ilyen eset a praxisukban még nem fordult elő. (Pászthory István (msz) : Ez a házassági rendelet, ez pedig a törvény, de ez nem a házasságon kívüli születésre vonatkozik!) Ezt a közbeszólási nem értem. Talán tessék majd más formában előadni, mert így nem értem. Mire szolgált azonban a régi rendszer? Lehetőséget adott a házasfeleknek egymás zsarolására. Egyszer az egyik, másszor a másik fél jiem egyezett bele, hogy a 77. § alapján bontópert indítsanak aszerint, hogy kinek volt alkalmía újabb házasságot kötni. (Jármay Gyula (kg): Anyagiakon múlt!) Ez tehát igenis erkölcstelen állapot volt, (Ugy van! Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) ezt tovább nem lehetett tűrni. , De ott van a harmadik bontó ok, az elmebaj esete is. Kérdem az igen t. Nemzetgyűléstől, mi célja van a házasság fenntartásának akkor, amikor az egyik házasfél már több mint három éve gyógyíthatatlan elmebajban szenved? (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárton.) Itt csak az az egy kötelesség jöhet szóba, hogy az elmebajos házasfélről gon-