Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

337 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. doskodjék az, aki józaneszű, akinek keresete van. Ez rtehát az a borzasztó rendelet, amelynek a bírálatában annyira mentek, bogy még le­dérnek is nevezték, amikor pedig nem szol­gált másít, csak azt a célt, hogy a házasfelek­nek a 77. § alapján ne kelljen hazudniok, ha­nem őszintén megmondhassák, hogy nem tud­nak együtt élni és a házasság felbontását kérik. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokrata­part oldalán.) Tudjuk, hogy vannak a házas­ságokban be nem bizonyítható olyan körül­mények, amelyek jobban feldúlják á házas­telek -elértét, mint a nagy események. Igaza van Stefan Zweignek, amikor egyik könyvé­ben azt mondja, hogy a diktátorok, terroris­ták nem a nagy dolgokkal, hanem a minden­nap ismétlődő kis dolgokkal teszik tönkre a n íd U S» Van! Ügy Vm! a MsMzdapárt így van ez a' házassággal is. Ha önök akár mint hadifoglyok, akár más módon, más foglyokként kénytelenek voltak olyanokkal együtt lakni, akikhez semmi közük nines, tapasztalhatták, hogy .egészen kis­jelentőségű dolguk, például, hogy az egyik mosdás közben ki spricceli a vizet, vagy evés közben csémesiois:. (Andrássy Dániel (kg): Éj­szaka horkol! — Deriitség.) vagy éjszaka hor­kol, a végletekig feillbőszíltik az embereket. (Samu László (ksr): Ölésig!) Nem tehet róla, hogy nemcsak elidegenkedik az illetőtől, ha­nem gyűlölni is fogja őt. így van ez a házas­ságban is. De különösen ne áltassuk magun­kat azzal, hogy a házasságok nagy része sze­relemből köttetik. Egy igen nagy része gazda­sági érdekeket szolgál. (Ternay István (msz) : Vagy tévedésből kötik. — Derültség.) Ezek tehát úgy mennek bele a házasságba, hogy: most jön egy kényszer együttélés, amelyért én kaptam 50 vagy 100 ezer forintot. Amikor en­nek a varázsa elmúlt, akkor jön a gyűlölet, amelynek az alapját nem lehet bíróilag bizo­nyítani. De ha mind a két házasfél úgy érzi, hogy nem bírják el egymást, akkor mi köze ehhez a házasság szentségének, mi köze ehhez iá« állam alapjainak, ha ezt az immár teljesen erkölcstelenné vált házasságot felbontjuk'! (Ügy van! Ügy van!) Igen t Nemzetgyűlés! A felszólalások egy része úgy beszélt erről a javaslatról, mint amely megingatja ezt a szent házasságot és alá fogja ásni az állam alapjait. Azt ^hiszem, ennek a házassági rendeletnek kapcsán sike­rült bebizonyítanom azt, hogy nem ilyen dol­gok ássák alá a. házasságot, hanem éppen az a felfogás, amely a házasságot felbonthatatlan­nak tekinti, az a felfogás, amely embereket beleszorít lelkiismeretük ellenére olyan vi­szonyba), amelyet nem bírnak .elviselni. Ez az, ami aláássa a házasság értékét. De itt van ia> törvénytelen gyetfmekek kér­dése. Slachta képviselőtársunk nagyon szép előadást tartott a szenvedésről és a vallás át­nevelő hatásáról. (Pásztor Imre (szd): Unal­mas volt!) Engedje meg, hogy feltegyem a kérdést: ha ezzel meg lehetne szüntetni a tör­vénytelen gyermek intézményét, akkor mivel magyarázza) Slachta képviselőnő azt, hogy Ausztriában, amely az egyik legkatolikusabb állama a világnak, Bécs leszámításával, a magyar 9%-ksal szemben 239a a törvénytelen gyermekek száma (Cfúnyos derültség a kommu­nistapárton.) és még az Ausztriában is kiváló katolikus Salzburgban 47%, (Derültség a kom­NEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ IV. évi december hó 3-án, kedden. ' 338 munistapárt és a szociáldemokratapárt sorai­ban — Révész Ferenc (szd): Bizonyára rá­miadkozásból születnek! — Pászthory István (msz): Ez népi szokás!) Vájjon ennyire nem sikerült nevelni az osztrák népet, hogy'ennyi a törvénytelen gyermek Ausztriában? Most térjünk át kissé a gyermek jog­állására. Magyarországon 500.000 törvénytelen gyer­mek van ; az évente születő gyermekeknek mintegy 10%-a törvénytelen. Nem kell magun­kat szégyelni, mert hiszen ez nem szégyen, de ettől eltekintve, külföldön az úgynevezett erkölcsös államok, például Svédország, mesz­s^e* túlhaladott bennünket, mert ott 15% a tör­vénytelen gyermekek száma. Mit kell ezekkel a gyerekekkel tenni? Az előadó úr megemlítette, hogy külföldön olyan érdeklődést keltett ez a javaslat, hogy nagyon sokan kérték, küldjük meg^ nekik a szövegét mert külföldön is nagyon erősödik az az irány­zat, amely azokban az államokban, ahol ez nincs meg, a törvénytelen gyermeket a tör­vényessel teljesen egyenlő jogállásúvá akar­ják tenni. Nálunk a magyar jogban, ahogyan az előbb hivatkoztam rá, a Kúria 79. számú teljes ülési határozata szerint, de különben a polgári törvénykönyv javaslatának 345. %^ szerint is anyai oldalról ez már megtörtént, mert a polgári törvénykönyv javaslata ki­mondja, hogy a törvénytelen gyermek az anyá­val és az anya rokonságával szemben jogállá­sában teljesen egyenlő a törvényes gyermek­kel. Le kellett tehát vonni ennek fontosabb következményeit. Miért? Nálunk az, anya még nem tekinthető önálló keresőnek fákkor sencu ha van önálló keresete, mert nálunk a női munkát még mindig nem. becsülik meg any­nyira, mint a férfimunkát. (Ügy van£ Ügy van! a szociáldemokratapár tùn.) A nő tehát nem tudja a gyermekét tisztességesen fel­nevelni, de ha' van is jövedelme^ azért, hogy felnevelje a gyermekét, kénytelen az állását otthagyni. Mi történik? A gyer­mekeket kiadják falura, az anya nem tudja fizetni a tartásdíjat, erre jönnek a törvényte­len gyermekeknek azok a misztikus halálese­tei, amelyek aránya majdnem háromszorosát teszi ki a törvényes gyermekek halálozásának. Ha felnő az a gyermek, akkor az utcán nő fel az esetek nagy részében. Akármilyen tehetsé­ges a gyermek, az apa 16 éves koron felül nem fizet utána tartásdíjat és 16 éves korig is egyenesen csoda volt, ha a bíróság 20 koro­na tartásdíjat ítélt meg a gyermek részére, mert ez a tartásdíj rendszerint 12 és 15 korona között mozgott. Igaziai volt tehát annak a francia^ kép­viselőnek, igen t. Nemzetgyűlés, ez barbárság, és ha mi törvénybeiktatjuk az emberi jogo­kat, akkor ezt elsősorban saját. gyermekeink­kel szemben tegyük. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Elviselhetetlen ez az állapot. Nem lehetett tovább tűrni és azért állapította^ meg az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya is, hogy ezzel a javaslattal minél hamarább ki kell jönni. (Nagyiván János Márk (msz): Mi lesz a .hadiárvákkal?) annál is in­kább, mert hiszen a háborúnak mindig egyik következménye a házasságon ; kívül született gyermekek számának emelkedése. (Ügy van!. Ügy van! a kommunistapárton.) Ma, amikor ilyen nagy vérveszteséget szenvedett az ország, igenis felmeírül az a kér­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom