Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

319 A nemzetgyűlés 73. ülése 19i6, egy vagy két gyermek egem élete munkájával növelt© azt ós így semmi akadálya neon lehet egy olyan kialakulandó bírói gyakorlatnak, amely elsősorban ebből a vagyonból levonja ezt a részt, úgyhogy a maradék képez icsak hagyatéki vagyont és azt éri az a sors, amely a hagyatéki vagyon sorsa. Mivel akkor, amikor ilyen elvi jelentőségű jogszabály megalkotásáról van szó, a bíróság, a Kúria nemcsak a törvény szövegét nézi, hanem nézi a törvényhozó szándékát, akaraltát,, amely éppen a felszólalásokban nyilvánul meg, akkor én biztosra veszem, hogy amennyiben helyesnek^ tartja a t. Nemzetgyűlés ezt a jogi felfogásomat, alkkor azt is figyelmembe fogja venni és koinkrét, kirívó esetekben le fogja vonni elsősorban azt a vagyont, amelyet az a gyermek szerzett, aki benn dolgozoítt a családban és ezt a vagyonrészt! nem fogja hagyatoki vagyonná temni. Ilyen körülmények között tehált ez a kérdés nem olyan veszélyes, hogy alkalmas lenne arra, hogy^ megrendítse a család intézményét, annál kevésbé, mert hiszein a jelen esetben is maga a tartááldlíj kérdése és az erkölcsi kár kérdése volit olyan jelentős, mint ez a kérdés volna ebben a formában és ezek a jelentőskérdések sem voltak alkalmasak arra, hogy annyira megrendítsék a család intézményét, hogy arról itt komolyam beszélni kellene. {Ellentmondás a szabadságpárt soraiban.) A felszólalások kapcsán hallottuk azt az érvet is, hogy 500.000 háziasságon kívül született gyermek meg tudja rendíteni a 3. millió házasságot. Ezt Kovács igen ít. képviselőtársam mondotta. Elsőisorban is, ha igaz volna is-az, hogy az az 500.000 házasságon kívüli gyermek meg tudja renldíteni a házasságokat, akkor is elsősorban csak 500.000 házasságot tudna megrendíteni, mert az idegen házasságoknak ezekhez a házasságokhoz ilyen vonatkozásokban semmiféle közük nincsen. Másodszor, ha levonjuk ebből az 500.000 gyermek számból azokat, akik már nagykorúak, — hiszen tudjuk, hogy a töirvényjavaslat úgy módosult, hogy csak a kiskorúakra vonatkozik — akkor ez az 500.000 szám már megint nagyon leszáll- Azonkívül [tudjuk, hogy csak akkor szokták megindítani ezeket a pereket, ha eredmény Ígérkezik, anyagi eredmény. Márpedig a legrtöfblb esetiben olyan szegény apával állanak szemben, hogy kár a penköltségért és a fáradságért. Ha tehát ezt is levonom, megint erősen le kell csökkenteni ezt a számot» Azután megint '.tovább megyek. Vannak olyanok, akik nem perelnek, vannak, akik jóvá teszik hibájukat, hiszen ebben az 500.000ben benne vannak azok is, akik utólagos házassággal törvényesítenek, akiket örökbefogadnak, tehát valójában csak egy alacsony száma lesz azoknak, akik. felléphetnek a bíróság előtt és bizonyos formában követelhetik azt a jogot, amit a törvényjavaslat ad nekik. Nem fordulhat elő az az eset, amelyet Gr óh igen t képviselőtársam, mint konkrét esetet elgoinjdolt, Nevezetesen méltóztatnak emlékezni arra, hogy beszédében egy helyen megemlítette, hogy adva van egy 70 éves öregúr, akinek gyermekei, unokái vannak. Van egy házasságotm kívül szüleitett már elhalt gyermeke s ennek lesizármazói előállanak s az anya azt mondja: itt van hat gyermek, tessék róluk gondoskodni, mert az uram meghalt Ha valaíkinél ez az eset forogna fenn, azt hiszem, az, aki ért a joghoz, azt a tanácsot adná annak a 70 éves öregúrnak: ha úgy éírzed, hogy valóban évi december hó 3-án, kedden. 320 tied volt tőled származó Üt az a gyermek, emberi kötelességed annak leszármazottain segíteni, függetlenül minden jogszabálytól. Es azt hiszem, azt is mondhatnánk a jogban járatosak annak a 70 éves embernek, hogy a jogszabály erre nem költelez, mert valójában az a gyermek, aki már meghalt, aki állítólag az ő házasságon kívüli cselekményéiből származott, már elérte nagykorúságát, amikor házasságot kötött feleségével, hiszen a 10.470— 1945. számú rendelet értelméiben . a házasság nemcsak a nőt, hanem sí férfit is nagykorúvá teszi, miu)tán petdig nagykorú lett, az Ő jogán többé fellépni (

niem lehet- Eltekintve attól, hogy akinek már hat gyermeke van, annak valószínűleg régen nagykorúnak kellett lennie, legalább is elhalálozása esetén, mert egyenesen csoda volína, ha egy kiskorúnak egymásután megszületett volna törvényes feleségétől a hatodik gyermeke^ mert hiszen^ akkor az apaság művészetét már tizennégy éves korában meg kellett volna kezdenie. Tehát ez az eset sem alkalmas arra, hogy megrendítsen bennünket. abban a hitünkben, hogy ez a javaslat a házasság intézményét semmiféle tekintetben nem befolyásolja, semmiféle tekintetben neim akar annak ártani és nem is árt T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, vannak a javaslatnak bizonyos rendelkezései, éppen ezek a szigorú rendelkezések, amelyek alkalmasaik lesznek arra, hogy & házasságon kívül született gyermekek számát csökkentsék. Nagyon helyesen mondották az egyes felszólalók nagyon meg fogják gondolni a férfiak, esetleg a nők is, hogy házasságon kívül keressenek maguknak szórakozást En nem tudok rá statisztikát, t. Nemzetgyűlés, de egészen bizonyos, hogy vannak az életben olyan mozzanatok, lamelyek alkalmasak arra, hogy az embereket visszatartsák ettől a cselekménytől, ettől a mondjuk, magánjogi bűncselekménytől (Pászthory István (msz): Az a baj, hogy olyankor nem szoktak gondolkodni!) és ha házasságban lévők követik el, büntetőjogi cselekménytől, mert hiszen akkor házasságtörést jelent. Azt hiszem, nagyon sok r férfit tanuként lehetne kihallgatni arranézve, hogy életében hányszor fo/rdult elő, hogy bizonyos könnyelmű lépés megtétele előtt arnal gondolt, hogy hátha betegség jön tettének nyo>aniában ós maga az a tudat, hogy betegséget kaphat, hány embernek elvette a szándélkát, hogy az első gondolatát kivitelre vigye^ Erre nincs statisztika, de azt hiszem, a férfiak legnagyobb része, nem mondom, vannak kivételek, de legnagyobb része tanúságot tehet arról, hogy vannak ilyen körülmények, amelyek visszatartják az embereket ettől a magánjogilag erkölcstelen lépéstől» Ehhez járul az a tudat, amely szintén viszsza fog tartaná /statisztikailag meg nem állapítható nagyobb tömeget attól, hogy házasságon kívül szerezzen magának ilyen élvezetet, ilyen szórakozást, amelyet, mint mondom, ma-, gánjogi bűncselekménynek lehetne nevezni. Í3n tehát nem látok semmiféle olyan intézkedést a törvényjavaslatban,^ nem látom a célját sem ilyennek konkrét és tételes intézkedéseiben, amely alkalmas volna arra, hogy éppen ezen az anyagi vonalon keresztül a házasság intézményét megrendítse. Egyik igen tt képviselőtársam felho&tla', jhogy meg kell /erősíteni a házasság ántézmjényiét Nekem semminéven nevezendő kifogásom nem