Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-72
305 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946, évi lódnak be a mezőgazdaságilag művelendő területek, ami a földek megművelését kétségkívül megnehezítik Ezzel szemben felhívoim a képviselő úr figyelmét arra, hogy bányatörvényüníki szerint de magánjogi jogszabályaink szerint d® a földtulajdonost a bányaművelés által okozott mindennemű kárért teljes kártalanítás^ illeti' meg, függetlenül attól, hogy kárát szénbányaüzem vagy valamely ércbánya művelése okozta. Nem helytálló tehát képviselő úrnak azon érvelése, hogy a terrágium bizonyos hátrányokért nyújtandó kárpótlás. Ha ez így lenne,, akkor hasonló terrágiium a földtulajdont minden más fenntartott ásvány kibányászásáért is megilletné, holott ez bányatörvényünk alapján rendszeresítve nincs. Az ásványszén jogért fizetendő terrágiumot az 1861. évi országbírói értekezlet határozmányai laz ideiglenes törvénykezési szabályok VIL rész I. fejezet 1. §-ában biztosították a földtulajdonosoknak, akkor, amikor a kőszénnek a bányatörvény 3. §-a szerinti fenntartott, szabad ásvány minőségét^ ía földbirtokosok javára átminősítette, s a bányászás jogát a földbirtokos előzetes beleegyezésétől tette függővé. A kőszénért ,a kincstárnak fizetett bányavámot ezen időtől kezdve az, ásványszén felhasználásáért ellenszolgáltatásként a földbirtokosnak bér fejében kellett fizetni. Ez; tehát nem a földbirtokban mezőgazdiasági művelés szempontjából okozott hátrányért a földtulajdoinqsnak nyújtott kárpótlás, hanem imiagáért ia kitermelt ásványszénért, rendszerint a termeivény forgalmi értékének bizonyos hányadában fizetett bérösszeg volt. Földünkben — sajnos — csak az ország egy kis részében előforduló ásványtelepeink az állam minden egyes polgárának javára kell, hogy műveltessenek és nem engedhető meg ezeknek a nemzeti kincseknek csupán egyes kisebb csoportok érdekében való felhasználása, azoknak a csoportoknak a javára, amelyeknek tagjai abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy földjeik ilyen széntelepeket véletlenül tartalmaznak. Azzal, hogy a szén után fizer tendő terrágium megszűnt, a széntermelés költségei csökkentek, ami a forgalmi ár 2—8%-át teszi ki. Az érdekelt földbirtokosok kis csoportjával szemben ebben az előnyben az ország egész népe részesül. Ami pedig a szénbányavidék iskoláinak fűtését illeti, erről a szénbányák termelőképességének fokozása esetében, az illetékes tanügyi szerveknek módjukban lesz a rendelkezésre álló szénből gondoskodni. Az ásványszén jog után járt és a fent # hivatkozott törvénnyel megszüntetett terrágium visszaállítása tehát semmivel sem volna indokolható. Budapest, 1946 november 25. Bán s. k.« Elnök: Szabó József képviselő urat megilleti a viszooiválasz joglai Szabó József (kg): r T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi miniszter úr válaszában az egész kérdést tulajdonképpen úgy állítja be, mintha egyedül és kizárólag csak az volna a vita tárgya, hogy kárpót'oltatnak-e yagy egyáltalán kárpótolhatók-e a bányászás által bizonyos, nehéz és a művelés tekintetében hátrányos' körülmények közé került kisbirtokosok. A dolognak nem ez a lényege^ A demokrácia akkor, amikor a bányák államosítása folytán a földtulajdonosoktól, kisemberektől — én elsősorban ia kis földtulajdonosok nevében szó, laltaim fel — elvette azt a néhány métermázsáNEMZETGTŰIJ0SI NAPLÓ IV. november hó 29-én, pénteken. 306 myd szenet, ezzel tuladonképpen jogfosztást követett el ezeknek a kisembereknek a hátrányára. Nem tudom elképzelni, hogy akárkinek, aki itt benn ül & parlamentben — de egyáltalán minden demokratikus érzésű embernek — az lenne iái célja, hogy most, a demokrácia korában, tehát akkor, amikor a jogokat inkább ki (akarjuk terjeszteni, éppen moist szűkítse a jogokat bizonyos .társadalmi rétegek hátrányára. A magam részéről kérem az iparügyi miniszter urat hogy most, amikor ez a kérdés még minidig nincs eldöntve, januárban vagy legkésőbb februárban a kérdéssel ismét foglalkozni fog egy 'törvényjavaslat formájában a ttiemzetgyűlfós, (Dénes István (pk): Ezzel nem, ez el van intézve!) vegye figyelembe azt, amit én eliőterjeszlttettem, ainnál is inkább, mert nem valami nagymennyiségű szénről, az államnak nem valami nagyarányú megkárosításáról van szói, viszont ha ezeket a kisembereket az eddig is élvezett szén birtoklásában meghagyjuk, ezáltal demokratikus érzésükben még jobbam* megerősítjük. Ha tehát egyéb iszempontból nem is, ebből az egy szempuntból megfontolás Itárgyáva kell tenni a kérdést és éppen ezért kérem az iparügyi miniszter urat, hogy februárban vegye tárgyalás alá ezt a kérdésit. •"•• ! Abjban a reményben, hogy az iparügyi miniifezter úr ezt meg fogja tenni, a választ tudomásul vészein. Elnök: Kérdem a 't. Nemzetgyűlést, mélItóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak^ az interpellációra adott válaszait tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelmi- és- szö vétkezetügyi miniszter úr válasza Dénes István képviselő unnak a külfölldi államokkal ^ kötő tlt egyezményeknek és kereskedelmi szerződéseknek a nemzetgyűlés elé való' terjesztése tárgyában folyó évi október hó 23-án előterjesztett! interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Hegy esi János jegyző (olvassa): »Denes István nemzetgyűüési képviselő úr a nemzeltgyűlés folyó évi október 23-i ülésén előadott interpellációjában a miniszterelnök úrhoz az alábbi kérdéseket intézte: 1. Van-e tudomásai a miniszterelnök úrnak arról* hogy a külállamokkal kötött egyezményekkel és kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatiban a magyar nép köréiben lás üzleltí körökben a demokrácia rovására a legkülönfélébb panamahírek keringetnek? 2. Vaini-e tudomása a miniszterelnök urnák arról, hogy Szakasits Árpád minijsztereilnökheâyettes úr Szegeden 1946. év október 13-án al következő súlyosi, de helytálló megjegyzést (tette: »Ismét kivirágzik a csenapészüzlet, meginlt kicsempészik a dolgozók vérét, verejtékéit az országból?« 3. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy Vámos Sándorné szociáldemokratapárti törvényhatósági bizottsági tag hivatalos bejelentése szerint Budapesten 50.000 gyermek nem tudja taz íilskolát látogatni, mert nincsen cipője s ugyanakkor nagyszámú vagontételben szállítják ki a felsőbőrt és talpbőrt? 4. Hajlandó-e miniszterelnök úr sürgősen a nemzetgyűlés elé terjeszteni ratifikálás céljából a magyar alkotmány rendelkezései szerint a külföldi államokkal kötött, összes egyezménye^ 20
