Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-72
289 A nemzetgyűlés 72. ülése 19 M. évi ból született gyermekekkel való teljes egyenjogúsítása csak akkor következzék be, ha az atya kiléte iránt kétség nem lehet» vagyis az apa a gyermeket <a 10. § szerint teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerte el. Az atyaságnak a 17. § szerinti bírói megállapítása esetében a vélelmezett atyával és annak rokonságával a 19. § szerinti teljes család- és Öröklésjogi kapcsolat létesítését már nem tartom sem igazságosnak, sem méltányosnak, de fenntartiandónak vélem abban az esetben is a 26., § (2) bekezdésének rendelkezéseit, vagyis hogy a gyermek tartása az atya társadalmi állásához igazodjék. Akkor azonban, ha az atya személyét^ a bíróság sem tudja még viszonylagos biztonsággal sem vélelmezni, vagyis amikor ar 32. § szerint egyszerű tartásra kötelezés esete forog fenn, ez a tartás a 32. § (3) bekezdésével ellentétben csnpán az anya társadalmi állásához igazodjék. Ebben az esetben tartást csak akkor vélek megítélhetőnek, ha az anya anyagi viszonyai ezt indokolttá teszik. Az előbbiek szerint módosított szöveg a következőkép hangzik (olvassa): »19. §. A természetes atya által teljes hatályú nyilatkozattal elismert házasságonkívül született gyermek mind az anyának, mind az atyának, mind pedig ezek rokonainak egyaránt rokona, amenynyiben a jelen törvényből más nem következik. A rokonság alapján úgy a, gyermeket, mint a rokonait élők közt és halál esetére úgy illetik jogok és íigy terhelik kötelezettségek, mintha a gyermek házasságból született volna. Az atyaság bírói megállapítása esetében (17. §.), valamint abban az esetben, ha a bíróság a 32. § értelmében tartásra kötelezett személy, a gyermek csak anyjának, valamint anyja rokonainak rokona és ezen rokonság alapján mind a gyermeket, mind anyai ági rokonait élők közt és halál esetére úgy illetik jogok és íúgy terhelik kötelezettségek, mintha a gyermek házasságból .született volna.« A 32. § módosított szövege így hangzanék (olvassa): »32. § (3) bekezdés, A jelen § értelmében tartásra kötelezett személyt a gyermek eltartásával, valamint iái szüléssel és az anya terhességével járó költségek csak olyan mérvben terhelik, amennyire azt az anya társadalmi állása indokolttá teszi. Ha az anya olyan anyagi viszonyok közt él, hogy gyermekét társadalmi állásának megfelelően és saját életszínvonalának jelentős csökkentése nélkül eltartani képes, a tartásra kötelezett személy ezen kötelezettsége szünetel mindaddig, amíg az anya anyagi helyzete nem romlik olyan mértékben, amely a tartást szükségessé teszi.« Kérem a t. Házat, hogy a törvényjavaslatot a felolvasott módosításokkal fogadja el. T. Nemzetgyűlés! Alig remélhető, hogy belátható időn belül bekövetkeznék az az állapot, amikor házasságonkívüli gyermekek többé nem születnek. Bizonyos az is, hogy a legtökéletesebb törvény sem tudja majd megszüntetni a házasságonkívüli születés minden hátrányát. Nekünk, törvényhozóknak tehát kötelességünk, hogy az ebből az állapotból folyó szenvedéseket és megaláztatásokat enyhítsük. De ép annyira kötelességünk atz is, hogy előmozdítsuk minden olyan tényező tevékenységét, amely az erkölcsök javítását szolgálja és gátol juk mindazt, ami azt megakadlályozaa, illetőleg hátráltatja és ezáltal is azt a célt szolNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ IV. november hó 29-én, pénteken. 290 gáljuk, hogy minél kisebb legyen a házasságon kívüli születések száma. Semmi sem pótolhatja az egyházak erkölcsnemesítő tevékenységét» az igehirdetést tehát minden eszközzel elő kell segíteni; védeni és oltalmazni kell tehát egyházi iskoláinkat, különös gondot kell fordítanunk az ifjúság jellemnevelésére. Ebből a szempontból a cserkészetet semmi sem pótolhatja. De az elmondottakon kívül szükségesnek tartom iskoláinkban egy^ laikus erkölcstan oktatását is, amely a szó valódi értelmében demokratikus állampolgári erényekre, állampolgári jogokra és kötelességekre, az erkölcs örök isteni és a tételes vallások által is hirdetett törvényeire, valamint a társas érintkezés szabályaira oktatja az új magyar nemzedéket. De az erkölcsök megszilárdítását célzó ne-, velés mellett törekednünk kell arra is, hogy az erkölcsromboló hatásokat és tényezőket lehetőleg kikapcsoljuk vagy legalábbis gyengítsük. Aki ismeri az amerikai demokráciát, az tudja, hogy ott milyen hatalmas társadalmi szervezetek őrködnek azon, hogy a szellemi élet különböző területein erkölcsromboló hatások ne érvényesülhessenek. (Zaj.) r Fel kell vennünk a harcot társadalmunk szégyenletes rákfenéjével, a prostitúcióval, és ezen a téren is le kell számolnunk az elmúlt korszak egy gyalázatos képmutatásával, amely a rendőrileg nyilvántartott nők undorító seregével és nyilvános házakkal kívánta intézményesíteni az emberi aljasságot. A kérdés világhírű kutatói már régen felismerték, hogy ezt a problémát rendőri intézkedésekkel korlátok közé szorítani nem lehet Teljesen indokolatlan képmutatás tehát az, amely a prostitúciót bármilyen formájában is, hatóságilag megtűri. Régen megcáfolták már azt az álláspontot, amely egészségvédelmi szempontból tartja szükségesnek a rendőri nyilvántartás intézményét. Naivitási volna azt hünmi> hogy a pro^ stitúció egy-két jogszabállyal megszüntetető, de ellene küzdenük kell minden eszközzel és azt semmiféle formában hatósági jóváhagyásban részesíteni mean s'zaíbad. A prostitúció- elleni küzdelemnek igen fontos és eredményes fejezete lesz az, amikor a háztartási alkalmazottak és a, gyári munkásnők számára olyan munkafeltételeket biztosítunk, amelyek őket anyagilag és emberi méltóságukban is a nőtársadalom többi rétegével egyenlő színvonalra emelik. Pontos lépés volna ezen a téren az is, ha intézményesen gondoskodnánk arról, hogy a támasz nélkül álló és munkai nélkül maradt nők számára legalább a hajlékot, a betevő falatot biztosítsuk. T. Nemzetgyűlés! Ez a törvény javaslat az eliső komoly lépés az emberségesebb, tiszjtül(tiaibib erkölcsű, valóban demokratikus új magyar tánsialdlalom kiépítése fel& En hiszek alb* ban, hogy ezt a lépést újafbbak ^követik és ezek erkölcsi életünk olyméirtlélkű átalakulásait fogják 'eredményezni, hogy társadalmunk méltó helyet foglalhat el a világ nemes hagyományú, tisizjta erkölcsű deimokíratükus. íniemzeteimek isioirábian» A törvényjavaslatot az előterjesztett módosításokkal elfogadom. (Taps a kisgazdapárton') Elnök: Szólásra következik? Kiss Károly jegyző: Pászthory István! 19
