Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-72
287 vaslat a házasságon, kívül szüLetietit gyermek tartása és jogállása bekiíüttötó»aáa túllő a célon. A javaslat célja elsősorban az volna, hogy a . házasságon kiviül született gyermeket felsziabaidítsa a megalázó megbélyegezettségmek abból az áll apoltából, amelyben eddig sínylődött. Biztosítani'] kívánja továbbá a javaslati iá gyermieik felnevelésének anyagi feltételeit. Itt azonban merész ugrással a világ jog/remdszereibei:ii példátlan módim a 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyermek tartása az atya tár. sadialtmi állásához, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyaihoz igazodik. A 19. § szerint pedig a házasságon kívül született gyermek minid anyjának, mind atyjáiniak, mind pedig ezek rokonainak egyaránt rokona, úgy illetik jogo'k és úgy terhelik kötelességeik, mintha házasságból született volna. Ezeket a rendelkezéseket méltányosnak ós elfogadhatóknak (tartom akkor, ha a termesze-tea atya kiléte megnyugtató módon megállapítható, tehált: helyesilem akkor, ha a 9. § értelmében az atya a gyermeket nyilatkozattal magáénak isimerte el. Már nem tudom teljesen helyaseilinii ia 26. és 19. §-ok rendelkezéseinek alkalmazását a:z atyaságnak a 17- § érteiméiben történt bírói megállapítása esetéhen, 'die érthetetlepül ilogikáti annak jsis méltánytalannak tartoni-a 32. § (8) bekezdéséit,, amely úgy rendelkezik, hogy a szakasz (1) bekezdése szerint csupán tartásra kötelezett" személyt a gyermek eltartással, valamint a születéssel és az aínyia terhességével járó költségek ugyanazon szaSbályok szerint terhelik, mimt amelyeket a 26 1 —31. Vo'k a gyermek atyjára állapi tanaik meg. A mai bírói gyakorlat is azt teszi, hogy ilyen esetben kiválaszt az anyával a fogantatás idiején érlntkezetli férfiak közül egyet, rendszerint a legmódosab>bat és azt! kötelezi a gyeimnek tartására. Ez az eljárás igazságosnak talán 'neim inevezihető, de tekintettel arra^ hogy la gy érmeik közköltségem való ffélneveliésie a mai viszonyok között: nem biztosítható, az anya pedig legtöbb esetben képtelen a gyermek eltartásáról kielésrítő módom gondoskodni, « gyermek érdekében szükség megoldásként elfogadható, alnmál is- inkább, mert a módosabb férfit anyagilag aránylag kevésibé r érinti az anya társadalmi állásához mért tartásdíj fizetése. Az azonban, hogy az ilyen mondvacsinált apáfi;, akinek alkalmasint semmi köze sincs a gyermekhez, arra. kötelezzük, hogy egy vadidegen gyermekeit ugyanoly am. nevelésiben ré' szesítsen, mint a saját gyermekeit, sőt azáltal,, hogy eggyel több gyermekeit kénytelen eltartani, a saját édesgyermekeit rövidítse meg, mindemnek nevezhető, csak igazságosnak nem, de még csak korszerű S'zociáipo.l il tikárnak sem. A javaslatnak azokat, a rendelkezésiéit, amelyek hivatva vannak arra, hogy a házasságom kívül született gyermek számára • is olyan társadalmi helyzetet biztosítsanak, amely őt emberi méltóságánál fogva megilleti, minden emiberszeirető, demokratikus és a szó vatóldi ér'ieknebem keresztény gondolkodású ember csak örömmel üdvözölheti. Jobb híján és szükségmegoldás ként elfogadhatjuk azt is, hogy a vérségi elv helyett a vétkességi elvet'alkalmazzuk abból a célból, hogy a gyermek neveltetéséinek költségeit biztosítsuk, de semmi sem indokolja azt, hogy a mázasságon kívül született' gyermek számára olyan éle the tőséget biztosítsunk, amely ,esetleg jelentékenyen jobb, minit azoké ' november hő 29-én, pénteken. 288 a törvesiiyes házasságból született gyermekeké, akiknek szülei 'az anyjáéhoz hasonló életviszonyok közötlt' élnek és' akikkel a házasságom! kívül született gyermek környezetéiben érimtkezik.^ és ezt. a jobb életlehetőséget az osztói igazság egyenes arculcsapásával olyan egyénektől csikarjuk ki. akiknek a ^gyermekhez történetesen iédeskevés közük van. Vájjon milyen hatással lesz a közerkölcsükre az, ha a házasságon kívül született gyermek, aki legjolbib esetiben; szerelmi viszonynak, nemi ritkán azonban futó kalandnak a gyümölcse, jobban táplálkozik, ruházkodik, szebb játékot kap, jobb iskolába, kerül, mint az ugyanabban az utcában lakó törvényes házasságból született gyermekek. (Felkiáltások u sgociáldemokratapártról: Miért 1 Miért kap jobbat? — Gyurkovits Károly (szid): Miérltl Ezt tessék megmondani! — Oltványi Imre (kg): Miért kap.jobbat, mint a másaik?) Az előbb Ibeszéllteim arról, hogy ha az anya. az esetek túlnyomó többségében szerényebb anyagi viszonyok között él éte a bíróság természetszerűleg, a dolog természetiéből folyóan az anya ismerősei közül a legv agy ónosabbat szemelte ki a gyermek tartására, akkor természet eisen az a gyermek jobb eltarttásbam fog részesülni, mint azok a gyermekek, akik az ő környezetében él/nek. (Papp Lajos (kp): Elég nem világos, aiaat a képviselő úr mondott!) En nem tudom jobtoau megmagyarázni. Vagy meg akarjuk érteni, vagy nem. De tovább megyek. A legnemesebb célzatú, legigazságosabb törvéniy is elvéti célját, ha az elkeirü'lhetietleniiß'l több alkalmaili ad arra, hogy az einberii aljasság — a törvény. rendeltkezéseit vétkesen kihasználva — előnyöket biztosítson magának. Az angolszász országokban a iházasságigéret megszegőit a törvény kártérítésre kötelezi. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiban: Nálunk is!) A törvény szándéka kétségtelenül nemes és emberséges, a gyakorlatban azonban azt látják, hogy a törvény a női ragadozók egé«z seregét tenyésztette ki, akik o '.örvény kihasználásával igen szép jövedelmet biztosítanak maguknak. (Egy hang a sz\Ociáldemokralapárt soraiban: Ez visszafelé is elsülheti) Előttem szólott képvi&előttársaim igen helyesen beszéltek egyes férfiak aljasságáról, die íieni szaíbad megfeledkeznünk arról sem, hogy olyan nők is vannak szép számban, akik a maguk trdekeit túlzottan szem előtt tartjákIgen valószínűnek tartom, hogy ha ez a törvény ebben ,a formájában életbelép, az ilyen túlzottan anyagias hajlamú nők hamarosan rá fognak jönni arra, hogy nem kell már minden eszközzel arra törekedniök, hogy szekszuáliS' kapcsolataikból gyermek ne származzék, csak az a fontos, hogy férfiismerőseik között legyen mindig egy-két vagyonosabb, akire a születendő gyermek tartását törvényes segítséggel rá lehet ruházni. (Zaj.) Két-három ilyen gyermek gondtalan megélhetést biztosít már csak azért is, inert az esetek nagy részében az eltartásra kötelezett atyai hatalmat nem gyakorol és így csak a gyámhatóság fog — valószínűleg eléggé laza módon — felügyelni a gyermek tartásdíjának felhasználására. Az előbbi meggondolás alapján t indítványozom, hogy a házsalsságon kívül született gyermek "jogállása tekintetében a. 19. § szerinti rendelkezések./valamint a gyermek tartása tekintetében a' 26. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések, vagyis a gyermeknek a házasság* À nemzetgyűlés 72, ülése 1946.. évi
