Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-67
13 A nemzetgyűlés 67. ülése 1946. évi október hó 22-én, kedden. l-l az elmúlt 25 esztendős reakciós időkben, ezekből a protekc'i ókból én természetesen nem is kérek. Azt is írja, a miniszter úr, hogy ő nem kezdeményez. Amikor megjelent az első gőzhajó, gúnyolták, csúfolták Széchenyit azért, mert kezdeményez, szinte el sem tudták képzelni, hogy azzal a kerékkel járó gőzhajóval majd a víziben is lehet haladni és mégis mert kezdeményezni és győzött Hányszor mondották, lehetetlen az, hogy az egyik országból a másik országiba tudjon az einher telefonálni és mégis valóra vált. Valóra vált a rádió és más leenni kali találmányok, de csak azok révén, akik mertek kezdeményezni. Nemzeti bún az, hogy nagyon sok értéke® és fontos dologiban nem mertünk kezdeményezni. Az eszperantó mellett ott áll a magyar dolgozó társadalom pártállásra való tekintet nélkül és ott áll az egész világ társadalma, ezért az eszperantó ebhen az országiban _ is győzni fog és ebiben a tekintetben is méltó társa lesz a magyar nemzet a többi nemzeteknek. En a 'miniszter úr iránt mindenkor a legnagyobb bizalommal vagyok,_ ezt .a, választ azonban snem fogadhatom el. (Éljenzés^ és taps.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a vallás- és a közoktatásügyii miniszter úrnak az interpellációjára adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen! — Nem! — Justus Pál (szd): Ez nem válasz!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felálllanl. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a Ház többsége a vállasad tudom ásni vette. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Komlós Géza képviselő úrnak a, nevelői pótlék visszaállítása tárgyában folyó évi augusztus hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a vallásés közoktatásügyii miniszter úr válaszát felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Komlós Géza nemzetgyűlési képviselő úrnak a Nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó 28-án tartott ülésén a nevelői pótlék visszaállításáról elmondott interpellációjára a kormány nevéhen a következőkben válaszolok: A kormány mindenekelőtt kifejezésre kívánja juttatni azt az álláspontját, hogy a nevelői pótlék ideiglenes szüneteltetése nem értelmezhető úgy, mintha* a magyar nevelők munkájának értékelésében ä kormány felfogása megváltozott volna. Erre csak akkor lehetne következtetni], ha a nevelői pótlékot más pótléktól függetlenül szüntették volna meg. Ezzel szemben a 8900/1946. M. E. számú rendelet a2 üzemi jutalékok kivételével megszüntette a közalkalmazottat bármilyen címen megillető pótlékot vagy mellék járandóságot. Ismeretes a t. Nemzetgyűlés előtt, • hogy ennek az intézkedésnek gazdasági okai vannak. A stabilizáció érdekében kell a nevelőknek éppen úgy, mint a közszolgálat több más, érdemes rétegének, a különleges munkateljesítmény jutalmáról átmenetileg lemondaniok. Az említett kormányrendelet nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az átmeneti szünetelés után a nevelők számára, újból -ótlékot állapítsanak meg. Bejelenthetem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az erre vonatkozó tervezet a pénzügyminisztériumban tárgyalás alatt van s az intézkedés kiadása a gazdasá,gi helyzet alakulásától függ. Mint vallás* és közoktatásügyi miniszter, köszönetemet fejezem ki Konnlós Géza képviselő úrnak azért, hogy a magyar nevelők ellátásának ügyét interpellációjával támogatta. Szavaival a nemzet nyilvánossága, előtt támogatta azt a törekvésemet, amely a magyar nevelők különleges munkájának értékelésére és jutalmazására irányul. Kérem válaszom tudomásul vételét. Keresztury Dezső s. k.« Elnök: Komlós Géza képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Komlós Géza (kg): T. Nemzetgyűlés! Mivel a miniszter úr válaszában megállapítja, hogy itt csak ideiglenes szüneteltetésről lehet szó, s ugyanakkor azt is leszögezi, mind ő, miind a kormány, hogy a nevelői pótlék juttatását a maga idejében szükségesnek : tartotta és ebben az értélkelésben különbség és változás most sem állott be, tudomásul véve, hogy a gazdasági helyzet javulása következtében _ erre megint számíthat a nevelői gárda, a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést^ méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációjára adott válaszát tudomásul venni! (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Jármay Gyula képviselő úrnak a kiskapacitású étolajsajtoló üzemek tárgyában folyó évi augusztus hó 28-án előterjesztett interneMációjára. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az ipar-, ügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa); »Jármay Gyula nemzetgyűlési képviselő úr a Nemzetgyűlés 1946 augusztus 28-án tartott 56. ülésében az olajütők üzeimbentartása tárgyaiban interpellációi terjesztett elő, melyet a Nemzetgyűlés hozzám adott ki válaszadás céljáhól. A választ a következőkben adom meg: 'Az olajosraagvak beszolgáltatásának hatékonyabb ellenőrzése céljából szükséges, hogy az országban lévő olajütők közül az elkövetkezendő termelési idényben csak azok 'maradjanak üzemben, amelyek a 1 ehető leggazdaságosabb kihasználásii fokkal dolgoznak. A múlt idényben fokozatosan mintegy 850 olajütő kapott kijelölést, ezenkívül az országiban majd<nem ugyanennyi működött engedély nélkül. Sok kisüzem kapacitása és kisajtolási százaléka igen alacsony, ellenőrzésük olyan nehéz és költséges, hogy további üzembentartásuk veszélyes az ország olajmag feldolgozására és lényegesen csökkentené az ipari célra és közfogyasztásra rendelkezésre álló étolaj mennyiségét. Sok kisüzem követett el további visszaélést a fogyasztók rovására és gombamódra elszaporodott mindenféle tákolmány ', (szőlőprés, köveshántoló) működő üzemek száma. Az eddigi rendszer további fenntartása helyett, egy gazdaságosabb, de szociális szempontból is megnyugtató megoldást valósított meg az iparügyi minisztérium és augusztus 30-án megjelent rendeletében — a föld^niívelésügyi és közellátásügyi miniszterrel egyetértőleg — az alábbi elvek szerint jelölte ki a működésre jogosult olajütőket. Az idézett rendelet szerint kerületi ipar felügy elő a rendelkezésre álló adatok alapján javaslatot tesz a tekintetben, hogy az üzem, műszaki szempontból kijelölhető-e, A kerületi gazdasági és közellátási felügyelő a gondozásukra bizott érdekek szempontjából is véleményezi a kijelölési kérelmeket és az ipar felügy élővel egyetértésben megállapítja, hogy a konkrét üzem műszaki, közellátás^,
