Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-67

15 A nemzetgyűlés 67. ülése Î946. éw október hó 22-én, kedden. 16 gazdasági és földrajzi szempontból működésre javasolható-e? A kijelölés másik szempontja volt, hogy lehetőleg 8—10 km-es körön belül olyan telje­sítőképességű olajütő jelöltessék ki, amely eb­ben a körzetben feldolgozásra kerülő olajos­mag mennyiség kiszolgálására elegendő. Hangsúlyozzuk:' a fenti szemponio.kon táj­menően az iparügyi minisztérium iparpoliti­kai osztálya mindent elkövetett, hogy figye­lemmel a megcsökkent sertésállományra, az ország zsiradékkal való ellátását a lehetőség legmagasabb határáig biztosítsa. Éppen ezért — ahol az üzem földrajzi fekvése — a közle­kedési viszonyok, a gazdák érdeke, a fogyasz­tók szempontja megkívánta, eltekintett a mű­szaki feltételek szigorú érvényesítésétől és méltányossági kijelölést végzett, ya&-y pedig cseretelep működésére adott engedélyt. Ugyancsak eltekintett az iparügyi mi­nisztérium a ki nem jelölt üzemek bénitásától és csupán az elsőfokú iparhatóság által a köz­ellátási felügyelővel foganatosítandó hatósági zár alá vételt valósította meg. A fenti elvek alapján az iparpolitikai osztály végrehajtotta a kijelölést számokban kifejezve a következő­képpen. A benyújtott kb. 1000 kérelem közül 500 ki­jelölést eszközölt. És pedig 314-et vámütésre engedélyezett, 192-t cseretelepre enged élvezet í és a Nö­vénygyárak Egyesülete által javaslatba hozott; .27 kereskedelmi ütésre jogosultak számát 29-re emelte fel a cseretelepek olajelláldsának za­vartalan biztosítása érdekében. Az interpelláló Jármay képviselő úr érve­lésével kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy a közigazgatási bírósághoz való feüeob­viteí nem valósítható meg, sem birtokon belüli, sem birtokon kívüli formában, mert ha erre módot adnánk, úgy az egész rendelet illuzó­riussá válna, tekintve, hogy minden késedelem komoly veszélyt jelént közgazdasági életünkre. A nyilvánvaló méltánytalanságok és tévedé­sek kiküszöbölését az iparügyi minisztérium úgy oldotta meg, hogy a leállított üzem tulaj­donosának lehetőséget biztosított a revíziós kérelem benyújtására és esetenkénti orvoslá­sára. Ennek következtében előreláthatólag kb. 400 vámütő és 250 cseretelep, valamint 30 ke­reskedelmi ütő fogja ellátni az ország olaj­szükségletének előállítását. Ezek kapacitása teljes mértékben elegendő az olajszükséglet biztosítására. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy mindent elkövettünk azért, hogy a kijelölés megfelel­jen a demokrácia szociális követelményeinek, gondoskodás történjen a lakosság olajszükség­letéről, a kisegzisztenciák igazságos védelmé­ről. Kérem válaszom tudomásulvételét. Buda­pest, 1946. évi szeptember hó 23-án. Bán s. k.« Elnök: Jármay Gyula képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. A nem­zetgyűlés a Választ tudomásul veszi. Következik a közlekedésügyi miniszter úr úrnak a postabélyegek exportjának tárgyában' augusztus hó 7-én előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a köz­lekedésügyi miniszter úr válaszát felolvasni., Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Szolnoki István dr. képviselő úrnak augusztus hó 7-én a posta­bélyegek bélyegkereskedőknek való eladása* és exportja tárgyában előterjesztett interpellá­ciójára válaszomat az alábbiakban adom meg: A bélyegkereskedők még a közelmúltban is -úgyszólván korlátozás nélkül hozzájuthat­tak a magyar bélyegekhez. Az így birtokukba jutott bélyegek egy része a Magyar Nemzeti Bank kikerülésével, tehát külföldi fizetési esz­közök beszolgáltatása nélkül, külföldre került. Ennek megakadályozása céljából és hogy az , amúgy is nagy nehézségek között előállított bélyegeket a postaforgalom céljára lehessen biztosítani, a bélyegeknek kereskedelmi cé­lokra, de ezenkívül laptételekben való árusí­tását is be kellett szüntetni. A bélyegkereskedőknek most is megvan a lehetőségük arra, hogy kisebb tételekben vá­sárolhassanak bélyeget, a birtokukban levő bélyegek exportja pedig semmiféle akadályba nem ütközik. A posta bélyegirodájának külföldi osztá­lya Bernben működik. Célja a magyar bélye­geknek jobb értékesítése és a posta újjáépí­téséhez szükséges külföldi fizetési eszközök egy részének megszerzése. Kétségtelen, hogy a bélyegiroda külföldi osztályának működése, valamint a bélyegek laptételekben való áru­sításának megtiltása az exporttal foglalkozó bélyegkereskedők működési lehetőségét bizo­nyos, igen mérsékelt mértékben korlátozza. Ezzel szemben azonban nemzeti előnyt jelent az a körülmény, hogy amíg a múltban a posta a bélyegeknek külföldön való értékesítése te­rén, kizárólag a bélyegkereskedők által szol­gáltatott adatokra volt utalva, addig most, a bélj^egiroda külföldi osztálya réven módjában van a világpiacról közvetlen értesüléseket sze­rezni s a külföldi osztálynak lehetősége van a bélyegek árszabályozására is kihatni, amivel a bélyegkereskedők eddigi monopolitisztikus helyzete gyengül. A bélyegiroda külföldi osztályának fel­állítása nem jelent egykéz-rendszert, hiszen a bélyegkereskedők közül azok, akik exporttal foglalkoztak a.múltban, sőt még új kereske­dők is, minden megszorítás nélkül exportál­nak. Téves az az értesülése a képviselő úrnak, hogy a bélyegiroda külföldi osztálya nem ter­mel valutát. Az osztály néhány hónapja áll fenn, a kezdeti nehézségekkel meg kellett küz­denie, de állandóan küzdeni kell az érdekelt belyegkereskedőknek azzal az igyekezetével szemben w, hogy mindenáron lehetetlenné igyekeznek tenni az osztály működését azzal, hogy alacsony árakon kínálják a magyar bé­lyegeket eddigi monopolisztikus helyzetük to­vábbi biztosítása érdekében, amiért még áldo­zatoktól sem riadnak vissza. A külföldi osz­tály jóformán csak mostanában építi ki szé­lesebb körben kapcsolatait és mégis a felso­rolt nehézségek ellenére augusztus 31-én 1342 dollár, 5000 svéd korona, 17.180 svájci frank állott rendelkezésre, illetőleg a Magyar Nem­zeti Bank számlájára való átutalás alatt, ezen­felül készpénzben 2793 svájci frank és 20 dollár volt a külföldi osztály pénztárában. A posta a múltban is exportált bélyegeket. Téves azonban képviselő úrnak az az •értesü­lése, hogy e tevékenység folytatását a Magyar Nemzeti Bank intette volna le. A múltban az exportálás merkantil szellemben történi, az akkori politikai irányzat mellett a posta a bé­lyegexport lebonyolítását minden kul^ö té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom