Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-70

223 A nemzetgyűlés 70. ülése 19Í6. Igen t. Nemzetgyűlés! A továbbiakban, ha egyszer ezt az egymilliárdos, vagy talán 1200 milliós határt, amelyet megengedhetőnek tartanék a fizetőeszköz-forgalom szempontjából, elértük, akkor a további hitelezés természete-; sen már csak a fizetőeszközmennyiség visszafolyása arányában történhetik. A fizetőeszközmennyiség egyrésze ismeretesen visszafolyik a takarékbetétekre, a folyószámlabetétekre, továbbá visszafolyik az állam adóbevételeiben. Amennyi visszafolyik, azt természetesen rögtön tovább ki kell adni részint állami kiadások alakjában, részint pedig hitelnyújtások formájában. Mindez azonban csak, adott szűk keretek között történhetik. Amig ez a forgótőkeszükséglet fel nem töltődik — márpedig ehhez hosszú esztendők kellenek —, addig állandóan elégedetlenség és nyugtalanság lesz érezhető a legkülönfélébb termelő rétegek köréből. Ennek az elégedetlenségnek végső oka tulajdonképpen a háborús pusztulás, amelyet egyszerre restaurálni, egyszerre kipótolni nem lehet. Természetesen ez a nyugtalanság és türelmetlenség nemcsak a produkció, hanem a fogyasztás vonalán is jelentkezik. Azok a felszólalások, amelyek a legkülönfélébb szükségességekre hívták fel a figyelmemet, ilyen szempontból teljesen érthetőek. De akármennyire érthetőek is, az a népszerűtlen szerep, amely nekem jutott, azt követeli, hogy igyekezzem rangsorolni ezeket a szükségleteket és igyekezzem lehetőleg mindenhova legalább valami keveset juttatni, hogy teljesen elhanyagolva senkise érezze magát. Ilyen volt például a hadigondozottak kérdése, amelyet Dénes István képviselő úr hozott fel. Szeretném azonban leszögezni, hogy az a szám, amelyet em.lített, annál sokkal magasabb összeget sikerült a népjóléti miniszter úr rendelkezésére boi csátani ennek a célnak a szolgálatára. A többi szám is, amelyeket Dénes igen tisztelt képviselő úr volt szíves idézni, a júliusi költség-i vetés számai, amelyek azóta némileg megvál4 toztak. A végleges számokat lesz szerencsém majd — remélhetőleg három-négy héten belül — itt ismertetni. A felhozott konkrétummal kapcsolatban csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni. Dénes képviselő úr azt mondotta, hogy adórendszerünk rossz, egyrészt azért, mert főleg a fogyasztási és a közvetett adókon alapul, rossz másrészt azért is, mert a behajtási költ1 ségek rendkívül magasak. Hogy az utóbbival kezdjem, ő azt állította, hogy az adóbevételek 35—40 százalékát emészti fel az apparátus költsége. Ez enyhén szólva túlzás, mert most már kétmilliárdon jóval felüli bevétellel kell számolnunk, viszont az egész pénzügyi adminisztráció költsége kb 130 millió forintot tesz ki, tehát az egész pénzügyi apparátus költsége körülbelül 6 százaléka a bevételeknek. Az a körülmény, hogy a közvetett adókkal operálunk, más megvilágításba kerül az újabb társadalom- és pénzügytan megállapításai szerint, A fogyasztási adókkal való gazdálkodás igen különféle lehet. Olyan társadalmi rendszerben, ahol rá munkabérek

1 és fizetéseik szabadon alakulnak, ott természetesen ez az adózási rendszer a legmesszebbmenő mértékben antiszociális- Addig azonban, amíg ugyan az a kormány, amely ezeket az adókat megállapítja, irányítást tud adni ta. munkabéreknek ^és ameddig ezelkí a munkabérek a munkaadóknak és ia munkavállalóknak egyezkedése alapján, de ilyen, megegyezés után'az évi október hó 25-én, pénteken. 224 egész országra • kötelezően alkalmaztatnak, addig mód van arra, hogy ezt a fogyasztási adóterhet is a munkaibérekben figyelembe vegyülk. r Magától értetődik azonban, hogy iá munkabéreknek az áraikhoz való viszonya ma még nem tesz lehetővé békebeli fogyasztást. Ennek indokolásául ismét arra kell utalnom, hogy ma még ÍHIZ ország termelése ezt nem engedheti meg. Felhívták a figyelmemet arra, hogy ia további UNRRA és más nemzetközi segítség szempontjából figyelemmel kell kísérnünk a ' külföldi eseményeiket. En csak azt jelenthetem, hogy ez állandóan megtörténik és semmi olyan nemzetközi támogatás, amelyre alkalom nyílik, nem fog elmaradni azért, mert a magyar kormány azt idejében nem kéri. Ezt annál nyugodtabban mondhatom, mert az UNRRA legutóbbi konferenciáján nekem volt f szerencsém Magyarországot megfigyelőként képviselni. ' Erdei Mihály képviselő úr vetette fel azt a kérdést, hogy a bankok) valorizálni kívánják az 1944 előtti (adósságokat, A bankoknak ilyenféle akaratáról vagy kívánságáról nekem tudomásom nincs, de szeretném nyomalt ék osian leszögezni: ebben a kérdésben sem és ebben az országban sem ©gyáltalábian nem az történik, amit a bankclkj akarnak, hanem az, amit a demokratikus magyar kormány akar-, (Helyeslés és taps a kisgazdapárt, u pamsztpárt, à, szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Természetes, hogy olyan rendkívül komplikált és mindenféle megfontolást igénylő kérdés ez, amelyet így néhány szóval elintézni sem a képviselő úr, sem én ntem tudoOíi, csak : arra emlékeztetek, hogy az első világháború 1 utáni stabilizációt — ha jól tudom — négy esztendő múlva követte a vialorizálási törvény. Annak hangsúlyozásával, hogy a magyar kormány a most kért felhatalmazást kizárólag addig az ideig kívánja igénybevenni, ^ míg a költségvetés végső technikai kialakítása, jkinyomatása és a nemzetgyűlés elé terjesztése, továbbá letárgyalása tart és hoigy éppen úgy, mint augusztus 1, óta már eddig is, a kormány ezután is egy igen szigorúan vett intern költségvetés keretében gazdálkodik _ mindaddig, amíg ez az indemnités fennáll; tisztelettel kérem ta' javaslat elfogadását. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt, u parasztpárt, a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldmlán.) Elnök: Következik a határo-zathozaiial. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1946:XVII. tc-kdl az. államháztartás^ vitelére adott felhatalmazás meghosszabbításáról^ szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! — Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Nem! Nem fogadjuk el!) Akik elfogadják a javaslatot, méltóztassanak felállni! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a nemzetgyűlés nagy többsége a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapiául elfogadta. , Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa^ a törvényjavaslat címét, továbUá 1—2. §-ait. A címet és a szakaszokat a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. T. Nemzetgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslom, hogy a nemzetgyűlés üléseit bizonytalan időre napolja el.