Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-70

203 A nemzetgyűlés 70. ülése 1946. évi október hó 25-én, pénteken. 204 Az ujságdk írtaik róla .és a gyűlésekéin sió­kat beszéltek az iparcikkek magas árának le­szállításáról. Mi hisszük azt, hogy a kormány­zat ezt nemcsak hirdeti, hanem valóra is fogja váltani. Amikor ugyanis .követeljük az ipar­cikkek magas árának leszállítását, meg kell mondanunk, hogy a falvak népe nemcsak el­látatlanná vált a beszolgáltatás és a rossz termés következtében, hanem rongyos és ruhát­lan is. T. Nemzetgyűlés! Sokat hallunk beszélni arról, hogy ebben az országban félelemnélküli életet keli! teremteni. (Ügy van! Ügy van! Taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) Itt van tulajdonképpen a dolgok lényege. De vájjon beszélhetünk-e félelemnélküli életről ak­kor, amikor a 'dolgozó milliók rettegve és féle­lemmel gondolnak a holnapra, félelemmel gon­dolnak a télre, mert ki vannak szolgáltatva az idő moistohasfágának, ki vannak szolgáltatva a nyomorúságnak. Éppen ezért-, ha féilelemnél­küli életről beszélünk és azt meg akarjuk te­remteni, akkor teremtsük ímeg annak lehetősé­gét, hogy a magyar doligiozók ne félelemmel és rettegéssel tekintsenek a jövő felé. (Taps a kommunistapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés..' A rossz termés következ­tében ugyanis egyes vármegyékben ia jparaszit­ság nagy része az év második felében­ellátat­lan lesz. E mellett az. ellátatlanság mellett ott vannak a magas ipari árak .és így a pariasztok nem tudnak ruhához jutni. A múlt hét folyamán Csongrád vármegyé­ben meglátogattunk egypár iskolát és szomlorú állapotokat találtunk. Apró proletárgyerme­kek cgyingbem anró kis nadrágban, mezítláb, hajaidionfőtt voltak az iskolában. Amikor az emlber ezt látja, önkéntelenül felvetődik lelké­ben a kérdés, hogyan engedhető meg a magyar demokráciában, hogy otktóbérben, vagy novem­berben úgyszólván meztelen gyermekek járja­nak iskolába, amikor még ma is húzzák a ma­gas nyugdíjat olyan egyének, akik hűségesen kiszolgálták az elmúlt rendszert. Hogy lehet­séges az, hogy nem történik gondoskodás arról, hogy azokat a pénzeket, amelyeket egyes ma­gáncégek «megsegítésére, vagy illetéktelenül magas nyugdíjak folyósítására használnak fel, odajuttatnák a leginkább rászoruló nyo­morgó néptömegeknek? De ugyanakkor, amikor a magas nyug­díjakról, magas fizetésekről beszélünk, meg kel! emlékeznünk az 57 filléres órabérekről is. A tiszánitúli vármegyékben nagyobb közmunkák •indultak meg és. ezek keretén belül 57 filières órabéreket aikarmak fizetni. Mi nem azt mond­juk, hogy .a munkabéreket emeljék, de az 57 fil­léres órabérek neirn^ egyeztethetők: .össze a 3000 forintos havi fizetésekkel. Hogyan lehet a magánvállalatoknál egy-e-sy igazgatónak, vagy cégvezetőinek magasabb fizetése, mint a anla­gyar miniszterelnöknek? Ezeket a lehetetlen állapotokat meg kell szüntetni. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt, oldalán ) Mi nemcsak, a politikai d'emokrác iának vagyunk a hívei» hanem a gazdasági demokrá­ciának is. Ebben igyekszünk minden körülmé­nyek között megteremteni a békés termelés előfeltételeit, megteremteni és megerősíteni a líiömegek bizalmát a demokrálöiáblan. A dol­gozó tömeg azonban bizalmatlanná válik, ha az, egyik oldalon 57 filléres órabéreket és mezí­telen islkolás gyermekeket, a másik oldialon 3000 forintos havi fizetéseket lát. De inégcgyszer vissza kell térnem arra, mi arra törekszünk és azt akarjuk, hogy megerő­sítsük a magántulajdonba vetett hitet, hogy megerősítsük a kisembereket abban a hitük­ben, hogy senki sem fogja bántani! őket miagán­tulajidoinukban. (Helyeslés a kisgazdapárt ol­dalán.) Sokszor felvetődik a kérdés, különösen a nnailmiok községesítésénél, hogy a mfagántulaj­don szentségéihez nyúlunk. De kérdem, vájjon a magántulaj don megvédése-e az is, amikor a kisember keservesen megkeresett kenyérgabo­náját a. malomiban jól megvámolják, meglop­ják még a törvényes vámon és béren felül is? (Nagyiván János (msz): A rendszerben van a hiba!) A magántulajdon megszilárdítása azt jelenti, hogy elejét vegyük annak, hogy a kis­emberek magántulajdonát el lehessen lopni. (Dénes István (pk): Nagyon helyes! Le a dézs­mával! El kell törölni a dézsmát. — Zaj. — Az elnök csenget.) r T. Nemzetgyűlés! TovábbmienőfLeg azonban még egy-két fájó kérdésre is rá kell térnem. Eá kell térnem nevezetesen arra, miként garáz­dálkodnak a bankok,és miként igyekeznek ki­használni a kisembert. Sziniíe angolna módjára siklanak ki a kezünkből a bankok üzelmei. (Nagyiván János (msz): Kik vannak a bankok élén? Azért ment tönkre a nép jpénze!) Uizsorakamatot ^szednek illegálisan, de ezen túlmenően értesülésünk van arról, hogy a bankok valorizálni akarják az 1944. előtti adós^ ságokat és ezzel a magyar parasztságra óriási nagy csapást akarnak mérni. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy a paraszti kisbirtokok bizony nagyobbrészt el voltak adósodva az elmúlt 25 esztendős Horthy-rendszer alatt és mi követ­kezne be akkor, ha valóra válthatnák azt a törekvésüket, hogy az 1944 előtti adósságokat valorizálják? Újra rátenyerelnének a paraszti birtokokra, újra kihúznák a földet a magyar parasizt lába alól. T. Nemzetgyűlés! A továbbiakban meg kell emlékeznem egy más kérdésrő' is, amely viszont bennünket mezőgazdasági dolgozókat közelről érint, ez pedig a munkaközvetítés kérdése.., Már többször beszéltünk jobbról és balról a munkaközvetítésről. Hallottunk tá­madásokat, amelyek a munkaközvetítő irodák ellen irányultak. Eri most itt az egyik munka­közvetítő iroda jelentését szeretném ismertetni. Ez a munkaközvetítő^ iroda Csongrád megyé­ben, Szentesen van. Ötven gazda ellen tettek • feljelentést, nem azéK, mert nem jelentették be .munkásaikat, hanem azért, mert nem fizet­ték meg aizokat a béreket, amelyekben meg­egyeztek. Itt hívom fel a földmívelésügyi mi­niszter figyelmét arra, hogy amikor a bér­egyeztető bizottságokat egy rendelettel meg­szüntették és a járásbíróság hatáskörébe utal­ták át a mezőgazdasági munkásokat, akkor tulajdonképpen kiszolgáltatlak őket a munka ­adók kapzsiságának.. Mi nem akarunk általánosítani, die olyan kérdéisek '•mellett!, amelyek a mezőgazdasági munkások szempontjából nagyon fontosak, még sem mehetünk el sző nélkül. Jelentéseink vannak t. Nemzetgyűlés arról, h így egyes munkaadók, ha esetleg megharagszanak arra ív munkásra, nem fizetik ki a munkabért, mert ha a járásbíróság elé vinaik az ügyet, két­három hónapig is elhúzódik az ügy. Üj rende­let kibocsátását szeretnénk, amely elrendeli, hogy amikor az a munkás otthagyja munka­adóját, vagy felmondanak neki. vagy fi fel 4 moud, azonnal fizessek ki neki a bért is. De más egyéb kérdésekben is panaszt tett a munkaközvetítő iroda. Megtörtént például, hogy egy Ruzsi Molnár Lajos nevű munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom