Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-70

203 A nemzetgyűlés 70. ülése 1946. évi október hó 25-én, pénteken. 204 Az ujságdk írtaik róla .és a gyűlésekéin siókat beszéltek az iparcikkek magas árának leszállításáról. Mi hisszük azt, hogy a kormányzat ezt nemcsak hirdeti, hanem valóra is fogja váltani. Amikor ugyanis .követeljük az iparcikkek magas árának leszállítását, meg kell mondanunk, hogy a falvak népe nemcsak ellátatlanná vált a beszolgáltatás és a rossz termés következtében, hanem rongyos és ruhátlan is. T. Nemzetgyűlés! Sokat hallunk beszélni arról, hogy ebben az országban félelemnélküli életet keli! teremteni. (Ügy van! Ügy van! Taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) Itt van tulajdonképpen a dolgok lényege. De vájjon beszélhetünk-e félelemnélküli életről akkor, amikor a 'dolgozó milliók rettegve és félelemmel gondolnak a holnapra, félelemmel gondolnak a télre, mert ki vannak szolgáltatva az idő moistohasfágának, ki vannak szolgáltatva a nyomorúságnak. Éppen ezért-, ha féilelemnélküli életről beszélünk és azt meg akarjuk teremteni, akkor teremtsük ímeg annak lehetőségét, hogy a magyar doligiozók ne félelemmel és rettegéssel tekintsenek a jövő felé. (Taps a kommunistapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés..' A rossz termés következtében ugyanis egyes vármegyékben ia jparaszitság nagy része az év második felébenellátatlan lesz. E mellett az. ellátatlanság mellett ott vannak a magas ipari árak .és így a pariasztok nem tudnak ruhához jutni. A múlt hét folyamán Csongrád vármegyében meglátogattunk egypár iskolát és szomlorú állapotokat találtunk. Apró proletárgyermekek cgyingbem anró kis nadrágban, mezítláb, hajaidionfőtt voltak az iskolában. Amikor az emlber ezt látja, önkéntelenül felvetődik lelkében a kérdés, hogyan engedhető meg a magyar demokráciában, hogy otktóbérben, vagy novemberben úgyszólván meztelen gyermekek járjanak iskolába, amikor még ma is húzzák a magas nyugdíjat olyan egyének, akik hűségesen kiszolgálták az elmúlt rendszert. Hogy lehetséges az, hogy nem történik gondoskodás arról, hogy azokat a pénzeket, amelyeket egyes magáncégek «megsegítésére, vagy illetéktelenül magas nyugdíjak folyósítására használnak fel, odajuttatnák a leginkább rászoruló nyomorgó néptömegeknek? De ugyanakkor, amikor a magas nyugdíjakról, magas fizetésekről beszélünk, meg kel! emlékeznünk az 57 filléres órabérekről is. A tiszánitúli vármegyékben nagyobb közmunkák •indultak meg és. ezek keretén belül 57 filières órabéreket aikarmak fizetni. Mi nem azt mondjuk, hogy .a munkabéreket emeljék, de az 57 filléres órabérek neirn^ egyeztethetők: .össze a 3000 forintos havi fizetésekkel. Hogyan lehet a magánvállalatoknál egy-e-sy igazgatónak, vagy cégvezetőinek magasabb fizetése, mint a anlagyar miniszterelnöknek? Ezeket a lehetetlen állapotokat meg kell szüntetni. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt, oldalán ) Mi nemcsak, a politikai d'emokrác iának vagyunk a hívei» hanem a gazdasági demokráciának is. Ebben igyekszünk minden körülmények között megteremteni a békés termelés előfeltételeit, megteremteni és megerősíteni a líiömegek bizalmát a demokrálöiáblan. A dolgozó tömeg azonban bizalmatlanná válik, ha az, egyik oldalon 57 filléres órabéreket és mezítelen islkolás gyermekeket, a másik oldialon 3000 forintos havi fizetéseket lát. De inégcgyszer vissza kell térnem arra, mi arra törekszünk és azt akarjuk, hogy megerősítsük a magántulajdonba vetett hitet, hogy megerősítsük a kisembereket abban a hitükben, hogy senki sem fogja bántani! őket miagántulajidoinukban. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Sokszor felvetődik a kérdés, különösen a nnailmiok községesítésénél, hogy a mfagántulajdon szentségéihez nyúlunk. De kérdem, vájjon a magántulaj don megvédése-e az is, amikor a kisember keservesen megkeresett kenyérgabonáját a. malomiban jól megvámolják, meglopják még a törvényes vámon és béren felül is? (Nagyiván János (msz): A rendszerben van a hiba!) A magántulajdon megszilárdítása azt jelenti, hogy elejét vegyük annak, hogy a kisemberek magántulajdonát el lehessen lopni. (Dénes István (pk): Nagyon helyes! Le a dézsmával! El kell törölni a dézsmát. — Zaj. — Az elnök csenget.) r T. Nemzetgyűlés! TovábbmienőfLeg azonban még egy-két fájó kérdésre is rá kell térnem. Eá kell térnem nevezetesen arra, miként garázdálkodnak a bankok,és miként igyekeznek kihasználni a kisembert. Sziniíe angolna módjára siklanak ki a kezünkből a bankok üzelmei. (Nagyiván János (msz): Kik vannak a bankok élén? Azért ment tönkre a nép jpénze!) Uizsorakamatot ^szednek illegálisan, de ezen túlmenően értesülésünk van arról, hogy a bankok valorizálni akarják az 1944. előtti adós^ ságokat és ezzel a magyar parasztságra óriási nagy csapást akarnak mérni. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy a paraszti kisbirtokok bizony nagyobbrészt el voltak adósodva az elmúlt 25 esztendős Horthy-rendszer alatt és mi következne be akkor, ha valóra válthatnák azt a törekvésüket, hogy az 1944 előtti adósságokat valorizálják? Újra rátenyerelnének a paraszti birtokokra, újra kihúznák a földet a magyar parasizt lába alól. T. Nemzetgyűlés! A továbbiakban meg kell emlékeznem egy más kérdésrő' is, amely viszont bennünket mezőgazdasági dolgozókat közelről érint, ez pedig a munkaközvetítés kérdése.., Már többször beszéltünk jobbról és balról a munkaközvetítésről. Hallottunk támadásokat, amelyek a munkaközvetítő irodák ellen irányultak. Eri most itt az egyik munkaközvetítő iroda jelentését szeretném ismertetni. Ez a munkaközvetítő^ iroda Csongrád megyében, Szentesen van. Ötven gazda ellen tettek • feljelentést, nem azéK, mert nem jelentették be .munkásaikat, hanem azért, mert nem fizették meg aizokat a béreket, amelyekben megegyeztek. Itt hívom fel a földmívelésügyi miniszter figyelmét arra, hogy amikor a béregyeztető bizottságokat egy rendelettel megszüntették és a járásbíróság hatáskörébe utalták át a mezőgazdasági munkásokat, akkor tulajdonképpen kiszolgáltatlak őket a munka adók kapzsiságának.. Mi nem akarunk általánosítani, die olyan kérdéisek '•mellett!, amelyek a mezőgazdasági munkások szempontjából nagyon fontosak, még sem mehetünk el sző nélkül. Jelentéseink vannak t. Nemzetgyűlés arról, h így egyes munkaadók, ha esetleg megharagszanak arra ív munkásra, nem fizetik ki a munkabért, mert ha a járásbíróság elé vinaik az ügyet, kéthárom hónapig is elhúzódik az ügy. Üj rendelet kibocsátását szeretnénk, amely elrendeli, hogy amikor az a munkás otthagyja munkaadóját, vagy felmondanak neki. vagy fi fel

4 moud, azonnal fizessek ki neki a bért is. De más egyéb kérdésekben is panaszt tett a munkaközvetítő iroda. Megtörtént például, hogy egy Ruzsi Molnár Lajos nevű munka-