Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-70

199 À nemzetgyűlés 70. ülése 1946. feltétele éppen az. hogy a mezőgazdaság beszerezhesse hiányzó eszközeit, kicserélhesse elkopott eke vasát, megjavíthassa szétesett.'szekerét, más nélkülözhetetlen eszközöket vásárolhasson, hozzáférhetővé legyenek részére a különböző növényvédő, állatgyógyászati szerek. Ez azonban, mondom, m/ind osak a jövedelmezőség megfelelő emelésével biztosítható. Mi tehát ennek a 60 százalékot képviselő foglalkozási ágnak a kivánsága? Röviden abban foglalható össze, hogy elsősorban emeljék fel a búza, valamint a többi mezőgazdasági termények árait, viszont jelentősen csökkentsék a'a iparcikkek árait. Másodszor vegye vizsgálat alá, a kormányzat az arányok helyesbítésével az egész mezőgazdasági árrendszert es különösen az állattenyésztésre legyen tekintettel, amely mia is lassan -lassan mégis az egyik ár- és jövedelemipótló tényező lesz a gyenge mezőgazdasági alapárak mell/lett A kormányzat tehát tegye megfontolás tárgyává az agrárolllió szűkítésének a # lehető legnagyobb mértékben való keresztülvitelét. Hozzátartozik a csökkentéshez elsősorban a rendkívül magas, indokolatlanul magas vasúti tarifák, szállítási díjak kérdi?ise is, ame, lyeknek feltétlenül arányban kellene^ állniok a mezőgazdasági termékek csökkent áraival és nem lehet arra a kényelmes álláspontra _ helyezkedni, hogy ebben az országban senkinek «em szabad drágítani, egyedül csak az államnak. De a stabilizációnak egyik hátráltató tényezője az .úgynevezett... Elnök: Képviselő úr, lejárt a meghoszszabbított beszédideje. Lévay Zoltán (msz): Befejezem. A stabilizációnak egyik hátráltató tényezője a Valutákkal» devizákkal "kapcsolatosan alkalmazott nem észszerű beváltási összeg, amely, akarva-nemakarva, bizonyos vasfüggönyt állít a körülöttünk levő államok és a magyar közgazdaság közéi, mert hiszen nemcsak a csempészetet segíti elő, hanem az ittlevő valutát is lassan kiúsztatja a csatornákon keresztül. A hitelek aránytalan elosztását a mezőgazdaság és az ipar között» módosítani kell. A kölcsönöket például az amerikai kölcsönt, ezt a 15 millió dolláros kölcsönt, megfelelően kell felhasználni. Exportunkat, amire Anglia, az a gazdag ország azt mondotta, hogy az életet jelenti, minden eszközzel fokozni kell, mert különben az állam elsorvad. Ilyen körülmények között» ha az állam a keserű tapasztalatok alapján arra az útra lép, amelyet a reális közgazdaság helyes inaugurálása meigkiván, bizunk benne» hogy a^stabilizáció állandó jellegű lesz és azok a jelenségek, amelyek ma bizonyos aggodalmakra adnak okot, például az újabban megkezdett fi" zetésemelések, el fognak tűnni és a. 'kritikának meglesz, az eredménye» a. stabilizáció tényleg stabilizáció lesz,. Mindaddig azonban, amig ez be nem következik és a kormány az általános bizalom előfeltételeit nem tereinti meg, pártomnak, mint ellenzéki pártnak rem áll módjában a töryényjavasliatot elfogadnia. (Taps a szabadságpárton.) Elnök: Szólásra következik? Gyurkovits Károly jegyző: Erdei Mihály! Erdei Mihály (kp): T. Nemzetgyűlés! Amikor a kormány eddigi munkáját mérlegre teszszük, meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy az infláció megállításával, a stabilizáció megterem testével határozott sikert ért el. De amikor a kormány politikájának sikeréről beszédei október hó 25-én, pénteken-. 201) lünk» rá kell térnem arra, meg kell emlékeznem arról, hogy a további munkák folyamán a demokrácia szempontjából nagyfontosságti kérdések vannak előtérben, amelyek a magyar diolgozó tömegek életszínvonalának emelése szempontjából elsőrangúan fontosak. Először is meg kell emlékeznem, t. Nemzetgyűlés» a magyar demokrácia egyik legnagyobb vivmanyáról, a földreform kérdéséről. Amikor a földreformról beszélünk — ismételten határozottan le kell szögeznem — az a magyar demokrácia egyik legnagyobb vívmánya. de csak akkor válik valóban vívmánnyá» ha, sikeresen be is tudjuk 'fejezni. Huszonegy hónappal a földreform megkezdíéise után sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a földibirtokreform befejezése, bizony ólomlábakon jár és ha keressük as okokat, megtaláljuk, hogy mik akadályozzák a telekkönyvezési Mi, akik azon voltunk és azon vagyunk» hogy a földreformot gyorsan befejezzük, ezt azért követeljük, mert annak a 650.000 földhözjuttatott embernek a magántulajdonban való megerősítését akarjuk elérni. Sokszor halljuk azt a vádat, hogy mi, kommunisták nem vagyunk a magántulajdon alapján. Ismételten le kell szögeznem, ho,gy azzal a ténnyel» hogy a földhözjuttatottakat a földben meg akarjuk erősíteni, bebizonyítottuk és bebizonyítjuk, hogy a magántulajdon alap' ján állunk. Mert addig, amíg telekkönyvileg nem lesz ez a föld a földhözjuttatottak kezén, bizonytalanná válik a tulajdonjog, bizonytalanná válik a termelés és ezáltal az egész ország mezőgazdasági termelését is veszélyeztetjük. Akkor, amilkor a földhözjuttatásróil beszélünk, meg kell emlékeznünk arról is, hogy az ország termő területének egyharmadáról van szó és mezőgazdasági szempontból nem mindegy, hogy vájjon ezen a területen milyen termelés folyik. Tény az, hogy a termelő eszkö'zök hiánya miatt ezek a földhözjuttatottak nem tudnak úgy termelni, mint a régi birtokos. (Dénes István (msz): így van!) Sokszor hallunk beszélni arról is> hogy talán szakszerűségi _ szempontok is közre játszanak ebben. Eizt^ mi, földhözjuttatottak, magyar parasztok határozottan visszautasítjuk, <mert a magyar parasztság nincstelen része, amely egész életét földművelésiben töltötte el, ért úgy a földműveléshez» mint a régi birtokos/Arról beszélhetünk esetleg, hogy szakszerűségét iskolák útján vagy más-módón fejleszteni lehet. Akkor, amikor laMokról az akadályokról beszélünk, amelyek a földbirtokreform sikeres befejeizlését .hátráltatják, nem szabad! figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a földigénylő bizottságokat» a megyei tanácsokat ért támadások bizony sokszor alaptalanok. Mi nem tagadjuk, hogy voltak hibák és vannak hibák még ma is, de vájjon nem volt-e nagy hiba az, hogy ezer éven keresztül föld nélkül volt Magyarország mezőgazdasági munkássága iés Magyarország mezőgazdasági dolgozói ezer éven^ keresztiül mint szolgák, rabszolgák és. jobbágyok éltek ebben az országban? {Dénes István (msz): Igaza van!) Ha kisebb hibák csúszniak be, ezek felett el kell tekintenünk, a nagy^ célt kell meglátnunk. A földigénylő bizottságok elleni támadások pedig nem szolgálnak^ egyéb célt, mint az eddigi rend megbolygiatását. Értesüléseink vannak arról, hogy sok helyen a régi birtokosok beavatkozásával, ügy-