Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-55
287 A nemzetgyűlés 55. ülése 1946. hivatalosan előterjesztett, vagy valamely politikai ok, akadály, kényszerhelyzet folytán •előterjeszthető céloknál.. És hivatkozni íehet majd erre a történelmi tényre is, .— mint ahogyan büszkén hivatkoztunk reá nem egysíziar — hogy 'annakidején . EJzász-Lotharinfiának Németországhoz való csatolásakor a külföldön egyedül a magyar, törvényhozásban akadt képviselő, aki tiltakozott ez ellen az átiesatoiláis! ellen.217 (Hegymegi Kiss Pál (mszj: Ügy van!) A magyar tíemzet .azt kéri, hogy először is erkölcsi határozat vagy elhatározás formájában mondják ki, hogy a trianoni szerződést reánk1 nézve kötelezőnek nem ismerik -el, kérjük, tekintsék azt semmisnek, tekintsék úgy a mostani béketárgyalásokon, mintha., soha létre seon jött volna, (Helyeslés & szabadságpárt soraiban.) tekintsék "úgy, mint ahogyan a bécsi döntéseket tekintették, mert hiszen nem voltak meg/azok az erkölcsi feltételek, amelyek annak a »szerződés« nevet és jelleget megadták volna. (Pászthory István (msz) : Diktátumok voltak!) Ezt a békét a legemberibb jogok sárbatiprasával kényszerítették & magyar nemzetre, ez a béke .az imperializmus és a bosszú- torz békeműve volt. Arra nézve, hogy ezt nemcsak mi mondjuk, nemcsak a nemzeti elfogultság ^ vezet bennünket, amikor ilyen szigorú kifejezéseket merünk használni, legyen szabad innen, a törvényhozás házából egy-két idézetet ' hangoztatnom a világ felé, külföldi tárgyilagos, sőt mondhatnám volt ellenséges államférfiak szájából. ' Lansing, aft Egyesült Államaik, államtitkára, aki.a békekonferencia résztvevője volt, 1920, január 2-án a következőket _ mondotta: »A • trianoni békeszerződés eselszövények és zsákmányolási vágy eredménye, értelmetlen és veazieidelimas.« Simutis táboinnok, .isiki mint Dél-Afrika miniszterelnöke, jelenleg is résztvesz a béjkeértekezleten, és bízunk abban. ' hogy hallatni fogja igazságszerető , szavát a \ tárgyalásokon, a Le Tempsnban 1920 augusztus 3-án a következő nyilatkozatot tette (olvassa): »Felkerestem 1919 április 7-én Miasarykiot y \ Prágában, iogy rávegyem, 'mondjon le a Csallóközről, .és Masaryk akkor erre hajlandónak mutatkozott a pozsonyi hídfő elnyerése i i ellenében.« Tehát érezték a csehek már 1919-• ben. és elsősorban érezte a bölcs és mérsékelt, sajnos, azóta a túlvilágra költözött MasarykL -, , elnök, hogy igazságtalanul vettélk; el egy értékes, nem a cseh népterülethez tartozó részét Magyarországnak akkor, amikor Csallóközt \ • bekebelezték. . ', ^ Nem'tudom, ézekután a magyar kormány i miért nem akarja, vagy. miért nem meri nyii • tan felvetni a kérdést, hogy igenis, Csallóköz és Mátyusföldie szinte százszázalékosan magyar területeik, és ezekhez a magyar terüle- tekhez minden erkölcsi ési jogi igénye meg viam Magyarországnak. (Ügy van! ügy van! — Taps a kisgazdapárt és szabadságpárt soraiban.— Pászthory István (msz:) Tiszta magyar . vidék! — Kováts. László (msz): Néma gyereknek anyja sem érti a szavát!) ' De Benes "fe. aki jelenleg is képviseli Csehszlovákiát és irányítja ezt a régi utakon 'haladó csehszlovák politikát, 1921 március 14-én Teleki akkori magyar miniszterelnökkel és Gratz külügyminiszterrel tárgyalt Bruckban és hajlandónak nyilatkozott a revízióról évi augusztus hó 27-én. kedden. ; 288 -i tárgyalni, a,megegyezés azonban különböző más akadályok miatt mégsem sikerült. , De a munkáspárti MacDonald is a Labourparty 1921 szeptember 7-én tartott liverpooli gyűlésén ezt mondta (olvassa); »Ha ' ismét'< kormányra kerülök, mindent elkövetek, hogy revideáltassam ezt a békét, amely kihatásaiban rosszabb a háborúnál.« Egy angol miniszterelnök^ tette tehát udvarképessé a »revízió« *' szót és én kérve kérem a magyar nemzetgyú- . lés tagjait, hogyha már a külföldön igyekeznek olyan bélpoklos jelleget adni e kifejezésnek, legalább mi, magyarok igyelcezzünk magunk között és a világ előtt is megmagyarázni £nnek a szónak helyes és nemes . értelmét, megmagyarázni, hogy a revízió kérése és követelése nem. azonos semmiféle irredenta vagy soviniszta jelszó hangoztatásával, hanem a revízió csakis éppen a szövetséges ha-. talmak által is elismert s az Atlanti Chartában és másutt is lefektetett elvek gyakorlati alkalmazását kívánja- (Ügy van! Ügy van!' a szabadságpárt oldalán.) Ez a revízió. Ha igazságos békét kapunk, ^ akkor nincs szükség revízióra, de ha megint igazságtalan békét erőszakolnak ránk, akkor -a magyar nép, a magyar társadalom, a magyar nemzet igenis megint revizionista lesz és revizionistának kééi lennie. {Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Az ^életösztön fogja ezt diktálni, mert nem nép, , nem nemzet az, amely az igazságtalanságot, a pusztulást tűri anéjkul, hogy legalább a megengedett, jogos, békés fegyeverekkel küzdene va békediktátum ellen- (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán-) De talán a legszebben foglalta össze. az erre vonatkozó elméletet Eden külügyminiszter a Nemietek Szövetsége előtt 1946-ban mondott beszédében, amikor is ezt mon'dta (oivasm): V »Minden állam, érdek© az, hogy a beké igazsá- '; gos^ volta általános érzés legyen. Az emberi érzés nem statikus, hanem változó és nagy té- -védés volna, ha ,at világ ügyeit rideg formákba próbálnánk szorítani: -, Ezért kívánatos volna oly nyilt és őszinte eszmecsere, amely erkölcsi nyomást gyakorolna a trianoni békeszerződés hibáinak orvoslásaira.«218 S végül, ami a legaktuálisabb, az Atlanti Chartából 'kell idéznünk, amelynek második • pontja azt 'mondta (olvassa): »Nem akarunk olyan területinegállarpítasti amely nem egyezik meg .az érdekelt népek .szabadon kifejezett kívánságával.« Ilyen körülmények között tehát kérjük — másodszor, . — hogy a^ jóvátétel nagyságát az ország teherbíróképességélhez mérten állapítsák meg. Folyó évi június 16-án. a": londoni rádióiban közleményt olvasott fel a nálunk látoga* . letölti tett angol képvisellők vezetője,2 ** anielyben ugyanezt a meggyőződését hangoztatta, de Örömmel kell megállapítanom, és üdvözölnöm j azt a tényt, hogy ez a kívánság .már hiyatalo- ° * san^is szót kapott a, magyar békeküldöttség expozéjának előterjesztése során is. Gyöngyösi külügyminiszter úr ugyanis ebben a vonatkozásban ía következőket mondta (olvassa): »A . béketervezet gazdasági záradékairól szólva megállapíthatjuk, hogy azok terhesebbek a fegyverszüneti szerződésnek önmagukban- is súlyos feltételeinél, a stabilizációs költségvetési 40- százalékát ©mésztik. fel a. jóvátételeink, de ilyen körülmények között is csak azért elesendő ez az összeg, mert a Szovjetunió jóindulata lehetővé tette a progresszív törlesztést
