Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-55

275 A nemzetgyűlés 55. ülése 1SÍ6. zott, Titóraés hős partizánjaira-hivatkozik — és tegyük^ hozzá: joggal — s ezen az alapon/a győztesek asztalánál ül. Csehszlovákia viszont kormánya niagatartására hivatkozik, amely az ország német megrohanásakor tudvalevőleg Londonba tette át székhelyét, viszont népe kö­rében nem akadt egy Tito marsall es a háfiború legvégéig nem akadtak hős partizánok sem, vagy legfeljebb nagyon csekély számban, sőfc néipének egy része, a csehszlovák államtesttől elszakaidlt Szlovákia hosszú évekén keresztül a fasizmus egyik leghűségesebb kiszolgálója volt- (Dénes István (pűt) : De volt egy Hachiájia!) 206 Románia viszont öirria hdvatikoizik, hogy kellő időben állt á;t a szövetségesekhez, sőt hadsereggel is elősegítette a szövetségesek győzelmét. Bizonyára Ausztria és* más nemze­tek is hivatkoznak valamire. Magyarország kormánya a legutóbbi idő­kig — sajnos —-i nem hivatkozott ilyenszerű tényekre, hanem talán túlőszintén, túlmarcan­goló módon és túlzott becsületességgel — ha azt ennek lehet nevezni —.beismerte, hogy bű­nös a háború kiterjesztésében és csak utalt azokra a körülményekre, amelyek a háborúba sodorták az országot és azokra a> rombolá­sokra, amelyeket a háború az országiban vég­zett és szomszédainktól eltérően, akik majd­nem mind a győzők asztalához ültek, illetve akartak ülni, helyzetének 'méltánylását és igazságos döntést kért. ' r ' Magyarországnak, mikor látnia kellett, hogy szomszédaink mind csak előnyöket akar­nak kicsikarjii a maguk számára és a szövet­ségesek által hirdetett igazságos békéért egyik sem volt hajlanídió meghozni a legesekér lyebb áldozatot sem, sőt Magyarország^ szá­mára igazságtalannak érzett előzetes elönté­sek is történtek Parisban, el kellett térnie ettől a bűnbánó, pusztán önmagát okoló és célszerűtlennek bizonyult magatartástól. ^A magyar kormány nyugati útja alkalmával a békekérdésekkel kapcsolatosan már konkrét erkölcsi igényekkel is fellépett. Nézzük meg hát, mi az az erkölcsi bázis, amelyre a magyar nép a maga igazságos és méltányos béke iránti kérelmét alapítja. Ma­gyarország népe és így v a magyar kormány a maga békeigényeit először is arra az áldozatos népi magatartásra alapítja, amelynek folyo­mányaként 1944 március 19-én bekövetkezett Magyarország német megszállása, ami á né­meteknek súlyos erkölcsi vereséget és ennél­fogva a szövetségeseknek erkölcsi diadalt jelentett, Magyarországnak pedig — amint az­után .az események később megmutatták — tönkretételét és ' kirablását okozta; Magyar­ország népe is hivatkozik "tehát arra, ;' hogy németellenes magatartásával és működésével, amellyel Mprovökálía a német , megszállást, tanújelét adta a szövetségesek ügyei iránti bizalmának, Elősegítette a szövetségesek győ­zelmét és ezért magatartásának, illetve érde­meinek .méltánylását* és — kormányainak bű­nös ténykedései ellenére — méltányos, igazsá­gos /békét' kért. ­Minthogy tehát Magyarországnak a néme­tek által történt megszállása époen egyik er­kölcsi békebázisunk, ennek részletéit és körül­ményeit is a világ elé kell tárni. Magyar­ország megszállása akkor történt, amikor Ma­gyarországnak még á határai, közeiében sein volt senki, sőt még a saját hadserege sem és így Magyarország azáltal, hogy "magáravonta szinte az-egész világgal 'hadbanálló akkori évi augusztus Hó <27'én, kedden. ' 276 szövetségestársának, Németországnak a ha­ragját és bosszúvágyát, valóban tiszteletre­méltó áldozatot hozott és ezzel pyilván meg­becsülésre -.méltó szolgálatot is tett a győze­lemre törő szövetségeseknek és így közvetve az egész világnak. (Közbeszólás a szabadság­párt oldaláréi: Ez így van!) Jogos, kérése tehát egy sok szenvedés által meggyötört és szinte a kétségbeesés szélére sodort nemzet­' nek M% egész művelt világhoz, hogy ne bün­, tessék, bűnös kormányaiért a magyar népet, a magyar dolgozók millióit, akik a szövetségei, sek ünnepélyesen meghirdetett életelvei szem előtt tartásával vállalták a német megszállás­sal íiáró súlyos rizikót és hozták meg a meg­szállás következményeképpen'' elszenvedett sú­lyos áldozatokat. Magyarország helyzetének és cselekedetei­nek elbírálásánál-talán ,nem Jesz figyelmen kívül hagyható szempont, az, hogy például Franciaország hivatalos kormánya a fegyver­szüneti szerződést megkötötte az ország szí­vébe villámháborúval benyomuló németekkel, td'e a súlyos hadivereség nem tudta megtépázni a nagy francia nemzet erkölcsi intaktságát, amelynek alapjá-ri Franciaország a világ nagyhatalmasságainak sorában a győzők asz­talánál foglal helvét. De Gaulle/tábornok és a francia gyarmatok nemfrancia népe, valamint a -francia néip hősi ellenállása megmentették Franciaországot attól,'hogy mint legyőzött és az ellenséggel ' fegyverszünetet kötött ,ország, sőt bizonyos -tekintetben Laval és társai által együttműködő ország, most talán a második sorral legyen kénytelen megelégedve lenni és • '" csak méisodsoTíban hatlliaisisa blékasziavát. 207 Jugoszlávia is — mint már az előbb emlí­tettem— nein hivatalos kormányainak, hanem illegális, népi erőinek és hősi áldozatainak kö­szönheti mai kedvező helyzetét, holott országa 7 egy részében, az akkor, közel a fél Jugoszlá­viát magában foglaló Horvátországban éppen úgy bevezették és kiszolgálták a fasizmust és_ ezáltal Németországot, mint a német megszál­lás után-j— és ilyen mértékben egész Európá­ban csakis a német megszállás után — Ma­gyarországon. Csehszlovákia kormánya maga­tartásának és ügyes politikájának köszönheti a mai helyzetét, bár — mint az köztudomású dolog — népéinek egy része szintén nem tudott ellenállni a német csábításnak és a fasizmus bevezetésével és' a németeknek hadsereggel való megsegítésével támogatta Németországot. Ezekből a példákból kétségtelen, hogy a jelenlegi világháborúban nem politikai ország­határok álltak tulajdonképpen 1 egymással szemben, ezek , az országhatárok szinte elmosódtak, eltűntek, és megmutatkoztak ' ma­guk , a - nemzetek politikai országhatárokra való tekintet nélkül, megmutatkoztak a nem­zetek jó és rossz tulajdonságaikkal, erényeik­kel és hibáikkal, érdemeikkel, bűneikkel, jó­vagy {balsorsukban, kedvező vagy kevésbbé kedvező helyzetekben, amiből viszont nyilván­való, hogy a világ történelmének mai fokán, a repülőgépek, a rádió és az atom korszaká­ban a világ egy ési .oszthatatlan és így nem .férhet kétség ahhoz, hogy nem egyenlő mér- ' tékkel, vagyis különböző mértékkel mérni a békeszerződések során az egész művelt embe­riség elleni «'úlyos hiba lemmé.« (Révész Mihály (szd): Idézőjel bezárva! Mondja meg! — Dé­nes István (pk): Sokkal komolyabb a kérdés, kérem! — Révész Mihály (szd): Tudom, ké­rem, de meg kell állapítani, hogy edldlig idé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom