Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-55

377 A nemzetgyűlés 55. ülése 1H6. évi augusztus hó 27-én, kedden. 278 zet!) Idézet volt. (Dénes István (pk): Megmondta, hogy idéz! — Révész "Mihály ,(szd): Megmondta, hogy 'idézőjel kezdve!) Ennél.a kérdésnél így hallomásból is meggyőződhetett „róla a t. Nemzetgyűlés, de ezt az igen értékes" és komoly anyagot ki kell égé-, szítenem most. már nem" idézőjelben, hanem; a magam részéről a következő ténymegállapítással, amely — azt hiszem.'—nem lesz közömbös háborús, felelősségünk és különösen az' egyes népek rokonszenvének \ megnyerése szempontjából. ^ Eldklíg nem hivatkozott erre#

senki, legalábbis az én tudtommal .nem hivatkozott rá, hogy 1919-ben cseh és ' román hadosztályok támadták a magyar vörös hadseregét és ezek lettek volna hivatva arra, k- amint ez köztudomású — hogy a nagy belső harcait vívó Szovjetunió ellen felvonuljanak. Ezeket a Szovjetunió ellen irányított seregeket a magyar tanácsköztársaság t

hadserege magáravonta és lekötötte. Románia és. Csehszlovákia ezután Trianonban Magyarország területén osztozkodtak, mert nyilván az előbb említett szolgálataikért is jutalmazták őket. Ilyen előzmények, után a cseh és román államférfiai^ feledékenységére vall: feltétlen támogatást várni ugyanettől a Szovjetuniótól, amely ellen ezelőtt huszonhét évvel éppen olyan lelkesadéssel vonultak fel és.harcoltak — még Szibériában a cseh légiók is K-, (Egy hang a szar Í)adság$ártón: Ez a tényállás!) mánt amilyen, lelkesedéssel küzdöttek -a magyar tanácsköztársaság- hadserege ellen. Szedetnék hiniii abban, hogy a- Szovjetunió kellően méltányolja és elismeri èzt a közös célért akkor folytatott küzdelme!, amelyben az akkori Magyarország elbukott ugyan, Icfe a bukást. - szentesítő trianoni szerződéit Oroszország nélkül, a többi párisi békékkel együtt, mondhatnám Oroszország ellen is készítették. Reméljük,, hogy a trianoni békediktátum már ez okból is erkölcsi alapját vesz- tette, amennyire alapjukat veszítették' a későbbi bécsi döntések is. Bízunk abban, hogy a trianoni igazságtalanságát huszonhét év elmultával, változott körülmények között sem akarják és fogják megismételni. (Dénes" István (pk): Ha nëm volnánk Magyarország!) Innen azután — megint idézetszerüen — folytatnom kell annak vizsgálatát, hogy Németország tulajdonképpen kikre támaszkodott a jelenlegi hátborúban,-mi volt ezeknek az államoknak a szerepe és célja. ~* Németország a jelenlegi háborúban,. Japánon kívül, elsősorban Olaszországra, továbbá Magyarországra támaszkodott, amely, mint tudjuk, egy gyalázatos, valótlan provokáció folytán indította el hadseregét Bárdqssy személyszerű árulása folytán az Oroszbiroda,lom ' ellem.208 , • Azl is tisztázta már az oknyomozó történelem', -hogy ezt a hadüzenetet a minisztertanácsnak utólag nyújtották be, az; országgyűlés elé pedig egyáltalában néni merték hozni. - Ezenkívül Németország ebbèn- a háborúban •' támaszkodott Romániára, Bulgáriára, Szlovákiára és Horvátországra. Mik yoltak ezeknek az államoknak háborús céljait Románia Besszarábiát, Bukovinát és más, Oroszország hoz tartozó területeket akart megszerezni és mindkét állam, Bulgária és Romániai megszerzett, átmenetileg ilyen területeket. Szlovákia pedig a csehektől való elszakadást, önálló, ságát, Horvátország ugyancsak önállóságát akarta elérni E két utóbbi állam nemzetközi jogi értelemben ugyan nem számít csatlósállamnak,' de a fasizmus bevezetésével és kiszolgálásával mindkét említett állam tagádha-, tatlanul nem kis mértéMben járult hozzá a háború kiterjesztéséhez, illetve meghosszabbításához, aminek megállapítása és lerögzátése Magyarország szempontjából igen fontos körülmény, mert legalábbis a Csehszlovákiának és Jugoszláviának fizetendő jóvátétel erkölcsjogi alapjánál . éis különösen összegszerűsége végső megállapításánál, véleményünk szerint, komoly meghatározó tényezőként jöhet figyelembe. Háborús céljai a Szovjetunióval szemben Magyarországnak nem voltak és nem is lehettek, sőt Magyarországnak, éppen ellenkezőleg, csak azokkal az á/llamokkal szemben voltak külpolitikai igényei, így Romániával, Szlovákiával, Ausztriával stb., amelyekkel később, mint" háborús érde.kpart'ner, kénytelen volt együtt szerepelni. -Hogy ezután ilyen körülmények között a Magyarország számára fennálló minden észszerűség, -hadicél nélkül mégis hogyan lehetett Magyarországot ebbe a szerencsétlen, áldatlan, gyilkos háborúba ibelevinni felelőtlen vezetőinek, erre megtaláljuk a magyarázatot, ha egy kis visszapillantást .vetünk az utolsó évtizetd'ek magyar történetére. 1918-ban, az osztrák-magyar monarchia felbomlása után, ittmaradt az elalélt ország nyakán a Habsburgok által Magyarország elgermanizálása céljából évszázadok folyama alatt szisztematikusan kiépített germári-sváb rendszer, amely a szerencsétlen trianoni békekötés után az úgynevezett önálló Magyarországon sem szűnt meg irányadó tényező lenni/ hanem ha lehet, még tovább fejlődött és Friedrichen, Gömbösön és végül, de nem utolsósorban a szintén germán-sváb származású Imrédy-Heinrichen keresztül a legfelsőbb állami hatalom helyeit' is megszerezte.209 <Pászthory István (amsz): így van!) Az évszázados rabság után, önálló életre, sajnos, nem kellően felkészült magyar nép, amelyet e mellett Trianönjoan kegyetlen fejbecsapás^is ért, tűrte, mert tűrnie kellett ezt a további szemérmetlen germán-sváb térfoglalást és így történt, illetve történhetett meg, hogy a második világháború kitörésekor a hadügyi, a pénzügyi és a külügyi tárca körében, amelyek már . Trianont megelőzőleg is úgynevezett közös ügyek voltakba döntő pozíciókban, mint már utólag számszerint is pentosan megállapítható, legalább 70—80%-ban ültek germán-sváb származásúak. De ugyanez volt a-helyzet a félrenevelés alapját képező kültuszkormáriyzatban is, amelynek miniszterei szinte évtizedek óta, az úgynevezett önálló Magyarországon is, sorozatosan germánfaja emberekből kerültek ki. De így volt ez a belügyi kormányzatban, a közegészségügyben,^ a fővárosnál és nem utolsósorban a kereskedelemiben és az iparban is. Úgyhogy ä második világháború kitörésének ideién Magyarország guzsbakötöttsége a germán faj által ' belülről, külső érőszak nélkül is, szinte totálisnak volt mondható. Ilyen körülmények között Magyarország népe, Magyarország társadalma. az orosz Szovjet ellen germán, érdekből ^puccsszerűen megüzent háborút megakadályozni nem tudhatta, nem tudta, de azt egy pillanatig sem helyeselte és-a magyar munkásság, a magyar parasztság, valamint a magyar értelmiségnek egyrésze és vezetőinek i legjobbjai 18* r \