Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

7 A nemzetgyűlés 51. ülése 1916. lőit, hogy nemcsak/ a természettudomány területén alkalmazták ezt a módszert, .Jianem az emberi tudás egész területén. Ilyen elképzelésből és ilyen -módon született meg az á- yilág-i nézet is, \ amelyet természettudományos világnézetnek Szoktak nevezni: a materializmus. Ami-most már a fizikának és általában véve a tudományoknak azóta megtett útját jeleníti, azt kell mondanom, [hogy a fizika/ és vele együtt a tudományok azóta más úton haladnak., A fizika rájött arra, hogy a mechanikai .módszerek segítségével már például az-elektromos jelenségeket nem lehet megmagyarázni. ' A fejlődés iránya már á fizikában is egyre inkább eltolódott a mechanikai irányból és a fizika ma hajlik arra, hogy. a világegyetemet inkább egy nagy gondolathoz, mint egy nagy gépezethez hasonlítsa. ( Azok az új elméletek, amelyek megszülettek, Planck kvantumelmélete, az anyag mindenhatóságait, mindenen való' uralkodását megdöntő einsteini tétel az anyag és^ energia relativitásáról, az okság törvényét másképpen magyarázó Heisenberg-féle bizonytalansági reláció, mind-mind arra vallanak, hogy a fizika útja az utóbbi időben teljesen más Irányt' vett. A klasszikus fizika törvényerejű meg állapi-, íásai helyett a modern fizika statisztikai ^lapon meghatározott valószínűségi eredményeket produkál. A modern fizikában Schrődinger , szerint az anyagszerűség már tökéletes leitt.0 így a modern. ,fizika világképe teljesen . más, mint a mechanisztikus világkép, mintl a materialista fjifeika világképe. Nem szemleletes, nem kézzelfogható, hanem elvont, szinte szellemi, de egységre törekvő és a statika)'! állapot helyett, inkább dinamikus jellegű. Megdőlt most már Haeckel10 jóslata, amely szerint a jnechanika törvényei szerint megmagyarázható és érthető maga az élet is, de megdőlt sok minden más tétel a fizikán belül, és egy idealisztikus kor > születik a mi hitünkön belül. " Az emberiség levetetme magáról a materializmust és ma az egész világképre magyarázatot kereső recept helyett nagy szerénységgel küzd tovább, hogy új ós új megismerések birtokában jusson közelebb az igazsághoz-. ,Ezért változik különböző koroknak megfelelően az életszemlélete és a világnézete is. Biz• tosam sok állomása van még az emberi haladásnak és ez. az állomása, ahol most állunk,' nem végleges, de egy bizonyos hogy a modern tudomány, tehát a haladó itűdotmány "elindult arról a bizonyos pontról, amelyet annakidején a mechanisztikus fizika képén ,v felépülő materializmuisi ; jelenített. Es ha ezzel szemben azt nézzük, hogy mftn alapszik az az eszmerendszer, amely a demokráciának ama formája mögött- áll, amelyet a mi pártunk képvisel, akkor elsősorban azt kellene ^mondanunk, hogy a_mi vliilágnézetünk filozófiai alapj a a . kritikai realizmus, az.a kriiJHkai realizmus, amely szerint a matertial:«mussal ellentétben az ember külön létező, külön és semmi mással össze nem téveszltthető életforma ; vennék lényege a kritikai megismerésben adódó szellemi igazság*.A materializmus azt hirdette, hogy az egyes embernek szinte ni'ncs, különi lét joga, hiszen csak egy paránya a végtelen anyagi valóságnak, így felelőssége sincs nagymértékben. -Az idealizmus szerlitnt az embernek egyéni élet joga ninesv mert az idealizmus' szerint az ember célja az, hogy feloildódjék a végtelen évi augusztus hó Í3-án, kedden. 8 szellem életében. Az egyes embernek különi lét jogot csak a kr|itikai realizmus biztosit, i inert a materializmussal szemben az értelem, a szellem igazságát hirdeti, az idealizmussal szemben pedig a szellemnek az egyes emberrel' való realíizálódását vallja. •> Az egyénii és közösségi emberi életet nem kívülálló tényezőkből, hanem csak az emberi \ létből vezethetjük le; az emberi élet alapja a megismerés igazsága, ez pedig csak az ember létezésében adódhatik. Az ember nein termé-szetli) módon, hanem csak* emberi módon iélhet és, ' ez a mi nézetünk egyifc alaptétele. Ez tehát aaíi jelenti, hogy a mi életszemléletünk egyik centrumában az egyén áll, do tudjuk, hogy az individualizmuson' belül is szükség van az individiunmak egry kollektív jellegű r megkötésére. Ez a kollektív jellegű megkötés azonban véleményünk szerint sohasem méhed az.egyéniség lényének rovására. A teljesen' szabad egyéniségek szabad társulása lehet csak a, közösségi, kollektív munka formája« (Ügy van! Úgy van! — Taps a kisgazdapárton.) " \ " ''. Ez a társadalmi forma eddig a legtisztábban a szövetkezetek működésében jelentkezett. A szövetkezet az egyesek erőkifejtését fogja Össze, hogy létrehozza a közösségi hasznot. Hangsúlyozzuk: az egyesek erőkifejtéseit, nem a kollektívámban megoldoíí," egyéniségnéilküli, mechanizált emberét, hanem a szabad emberét. A közösségi szociális haszon' létrehozására a legjobb eszköznek a szöveükezetek mutatkoznak, így ezek a.lehetségesítői az emberi egyéniség /kialakulásának \is. A 'szövetkezetek "szabaidtársulás formájában közös tulajdonba vehetnek, vágy közös' elhatározás s-zerint használhatnaik az emberi értelem által teremtett termelési eszközöket is. A termelési eszkÖK mind az értelem \ alkotása, mert az értelmileg megmunkált anyag szinte önálló létet nyer és így mint új centrum, mozgásoknak-, hatásoknak kiindulópontja lehet. Ebbe az életszemléletbe fér bele az a hit is, amelyet a mi pártunk a magántulajdonnal kapcsolatban képvisel. - Amint'a. szellem nem általában létező idea, hem gazdátlanul a világegyetemben kóborló fantom, hanem az egyes ember. teljes . fejlődésében adódó hatalom, ugyanígy a magántulajdon is pontosan körül-, határólt része .a < valóságnak. Viszont ebből az i$ következik, hogy csak az tartozhatik hozzám magántulajdon formájában, amit : megmunkáltam,^ illetve aminek megmunkálásában közösségszerűen résztvettem. Ez a megállapítás arra is vonatkozik, hogy ha valaki' szellemi tevékenységében a magántulajdonába került anyagi valóságnak részbeni megmunfkálója és részbeni létrehozója- volt, akkor a maga hasznát a közös munka eredményekép^pen reá eső részből meg kell'kapnia. A haszonnak ilyeténkép'pen való értelmezését nevezzük az önfenntartást szolgáló emberi haszonnak, ahol az önfenntartás a cél, nem pedig a mások felett Való uralkodási -vágy.1

vagy a renldíkivüli módon meghosszabbitcrtt • ésN

túlikomplikált élvezetvágy. Ennek az eszmerendszernek alapja a szabadság. A szabadság lényegében véve értelmi viszonyulást jelent máshoz, az ismeretlen valósághoz és az élét őshatalmaihoz. A szabadság emberi lehetőség. Nem mindenkitől és mindentől való. szabadságot jelent, hanem az értelmi készségünkön belül adódó világnak harmonikus, elïendezését. Ez "az ember legna-