Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

137 A nemzetgyűlés o2. ülése 1940, a malomnak az őrlési díjat már halaszthatat­lanul be kellett fizetni, elmentek a Futurához, a Futura pedig közölte, hogy a rendelkezések ailapján nem tudja másképpen megfizetni <w júliusban' 'beszolgáltatott gabonát, csak a július ban megállapított adópengő árakon.100 (Mozgás és zaj. — Babody János (kg): Nyolcszázezer adópengőért!?) Lehetetlen és hallatlan dolog, hogy a magyar paraszt, amikor a 25 kilós dézsmáját beszolgáltatja, egyetlen fillért sem kap érte azonnal, később pedig olyan fillére­ket^ akarnak érte adni, amelyek a z őrlési díj fejében még csak ezredrészben sem jöhetnek számításba. Kérem a közellátásügyi miniszter urat, hogy ezeket a kérdéseket, vegye fontolóra» mert nyilvánvaló, hogy ha ő is kimegy a magyar vidékre, neki is ugyanígy látnia kell a sok panaszt és éreznie kell azt, hogy a magyar parasztságnak ezek a panaszai jogosak és or­voslást követelnek. (Egy hang a kisgazdapár­ton: Jó volna a Futurát ráncíbaiszedni!) A Fu­tura bizományos Ludányban közölte, hogy ő nem tudja kifizetni a 40 forintos búzaárban a beszolgáltatott búza árát, mert neki a mező­gazdasági szövetkezeti központ csak ia júliusi búzaárakat fizeti ki, de még azokat sem fizette ki. Ez lehetetlen és tarthatatlan. Nézzen utána a közellátási miniszter úr, hogy ha iái magyar paraszttól dézsmaképpen elviszi a búzát, leg­alább a 40 forintot fizessék meg neki, ha nem is az átvétel időpontjában, de akkor, amikor az szükséges és lehetséges. (Babody János (kg): így bánnak velünk! Csődöt mondott a beszolgáltatás az egész országban!) Kedves képviselőtársaim! Rossz termés után vagyunk, olyan rossz termés _ után, ami­kor akárhány parasztnak «j kamarájában nincs annyi gabona, amennyivel1 a gazda és családja életét az elkövetkezendő gazdasági év végéig biztosítani tudja, (Egy iiang w kisgazdapárton: Hol a vetőmag?) A vetőmagról, a költségek­ről ebben a pillanatban nem is nierek beszélni, olyan sötét e tekintetben a magyar parasztnak a jövője, hogy az egészen kilátástalan. Vegye tudomásul mindenki, hogy aj magyar paraszt megtette a kötelességét, és ha mulasztást lá­tunk ; a Futuránál vagy a mezőgazdasági szö­vetkezeti központnál vagy bárkinél, vonjuk le a következtetést és a közellátásügyi miniszté­rium és a kormányzat tegye meg ezeket a lé­péseket, amelyek a p'arasztság védelmére fel­tétlenül szükségesek. Szeretném, ha a közellá­tásügyi miniszter úr itt lenne és személyesen adna azonnal választ, mert ezeket a kérdéseket nem hetekre és nern^ hónapokra lehet elnyúj­tani, mert ezek a kérdések mindennél sürgő­sebbek. Szeretném, ha a sürgősség szempont­jából mérlegelné a miniszter ur és ezekben, a kérdésekben minél' előbb olyan rendelkezést adna ki, amelynek értelmében a magyar pa­rasztnak a beszolgáltatási kötelezettséggel kap­vsolatos panaszai orvosolva lennének, (Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak. Drózdy Győző képviselő úr interpellációjá­nak törlését kérte. ^ Jármay Gyula képviselő úr interpelláció­jának elmondására halasztást kért. Méltóztat­nak hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, a nemzet­gyűlés hozzájárul a halasztáshoz. Következik Vásáry József képviselő úr interpellációja a kormányhoz az árak és fize­tések összhangbahosása tárgyában. évi augusztus hó 14-én, szerdán. .138 Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpellációt felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »A gazda­sági rend és a stabilizáció biztosítása érdeké­ben szükséges összhangot a mezőgazdiasági ipari, termékek ára között és a fizetések terén miért elkésve kívánja rendezni a kormány?« Elnök; Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Vásáry József (msz): Igen t. Nemzetgyű­lés! Haranladjára vagyok kénytelen a nemzet­gyűlés drága idejét igénybevenni ezekkel a kérdésekkel, azt gondolom azonban, hogy a lelkiélet után mégis az anyagiakkal is foglal­kozni kell és bizony-bizony itt.a kormányt és az illetékes tényezőiket nagyon súlyos mulasz­tás terheli. Én megmondom őszintén, amikor a Ház megalakult, s örömmel és lelkesedéssel jöttem ide, mert érezte és látta mindenki, hogy ez a szerencsétlen nemzet a legelesettebb az egész világon. Bárhogy gondolkozom, nem tudom megérteni, hogy miért kell mirajtunk az Üristen csapásainak megisimétlődiniöki, mert nemi találok egy nemzetet sem, amely ilyen elesett állapotban volna, amelyre oly kegyet­lenül támadnának, mint erre a nemzetre. Lát­juk, hegy olyan hihetetlen követelésekkel álla­nak elő, hogy ha neim volna erős hite ennek a nemzetnek, össze kellene omlamáa. Ilyen körülmények között joggal és oklkal várhatná az ember, hogy akik bejöttek ide ebbe a törvényhozásiba, lelkesedéssel tesznek eleget hivatásuknak. í)e talán nem lehet rossznéven venni a képviselőktől, ha látjuk azt... (Bihari Nagy Lajos (kg): Ott sincse­nek!) Azokra is vonatkozik, tessék nyugodt lenni! Én nem védek senkit, én mindenkiiről beszélek, magamról is! De, igen t. Nemzetgyű­lés, itt sajnos, a. kormány járt elől rossz pél­pávai: azt kell látnom, semmibe sem veszik a nemzet szuverenitását. (Zaj a kommuinista­párt soraiban.) Tessék megengedni, nem sze­retek olyat mondani amiben komolyan és tár­gyilagosan meg tudnak cáfolni. lAjz interpel­pelliációkra nemcsak passzióból jöhetnek ide és válaszolhatnak a miniszterek- Tessék meg­nézni a házszabályok 61. §-át, amely impera­tive előírja, hogy a miniszter köteles harminc napon belül írásban vagy szóban válaszolni, vagy kijelenteni azt, hogy kitér a válasz­adás elől. Nekem is több interpellációim van benn és még arra sem méltatják az embert, — nem engem, hanem a nemzetet, ímert aki megsérti a parlamentet, megsérti a magyar nemzetet — hogy választ adjanak. Ennék sem tesz eleget a kormány! Kénytelen vagyok ezt megemlíteni és kérni a koimiányt, hogy azt a házszaJbályft, laimelyet a nemzetgyűlés elfoga­dott, ők tartsák be . és járjanak elől jó pél­dával. Hogy az árak és bérek kérdését ide ho­zóim, azt hiszem, joggal és okkal teszem. A kormánynak és mindenkinek, aki egy közület­ben vezetőszerepet tölt be. ügyelni kell a maga tekintélyére. Mert hiszen a tekintélyt munkánk árán érdemeljük ki, mert az, hogy az njság dioslőiit bennünket és dieskoronát fűz homlokunk köré, mind elmúlik, a tényleges helyzet mutatna meg, mi a, tekintélyi. Igen t. Nemzetgyűlés! Nem gondolom, hogy azért csináltak volna rossz árszabályo­zást, mert éppen mi kértük ennek a kérdésnek a rendezését. Alighogy a stabilizáció meg­indult, a hatalom máris kénytelen beismerni, hogy az árakat nem jól rendezték. Mindig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom