Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
131 A nemzetgyűlés 52. ülése 19ÍS. kára lehet kényszeríteni és a (hatóságok, a hadigondozási bizottságok tetszésére vau bízva e rugalmas 'szabályok alkalmazása és megállapítása. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy egy ilyen nyakatokért, az élettől távolálló, zavaros rendelkezés végrehajtása mennyi visszaélésnek, mennyi üldözésnek, mennyi személyi kellemetlenkedésnek lehetőségét nyitja meg. A rendelet felhatalmazza a népjóléti minisztert a hadisegélyek és hadigondozási pénzellátások mértékének megállapítására, az erre irányuló rendelkezés azonban tudomásom szerint a mai napig még nem jelent meg. Ilyenformán a hadirokkantak ma Magyarországon semmiféle pénzellátásban nem részesülnek, ^SY jogilag és fizikailag is. bizonytalan helyzetben várhatják az esetleg hónapokig vagy talán évekig tartó újabb osztályozást, elbírálást, és a jószerencsét, hogy sok vegzatura után végre mikor részesülnek majd valami csekély pénzbeli segítségben. De nem lehet elhallgatni azt a körülményt sem, hogy a régi rendszer egy ízben már megkísérelte a jogfosztást és 1924 körül a rokkantdíjakat igazságtalanul, törvénytelenül elvonta, de tévedésére kénytelen volt ez a rendszer rájönni és ezeket a 'segélyeket, illetve támogatásokat két és fél évi szünetelés után ismét visszaadta a rokkantaknak., A hadirokkant-tár sadalom ugy véli, hogy a különböző harcterek után, ahová nem a saját jószántukból, hanem akaratuk ellenére, álliami kényszer folytán kerültek, vérrel megszerzett jogcímük van a vonatkozó törvényekben és t rendeletekben szerényen megszabott nyugdíjlakra s azokat ináról-holnapra beszüntetni és ilyen embertelen, esztelen módon korlátozni nemi szabad, nem lehet. A rokkantak táborában igen nagy felháborodást és elkeseredést okozott ez a retrográd irányú, cseppet sem demokratikus;, cseppet sem szociális intézkedés. Azt mondják, .hogy ilyen mélyen talán még sohasem nyúltak be a szerzett jogokba, ez ellen óvást emelnek, kérik a rendelet visszavonását, rosszabb esetben megfelelő módosítását. Bizonyos vagyok abban, hogy a kormány módot fog találni arra, hogy a hadigondozottak nyomorúságán végre segítsen és ezt a kérdést a nemzeti becsület kérdései közé sorolva, megoldják. Az ország pénzügyi szanálásán, a forint stabilizálását ne ennek az elesett ré; tegnek teljes tönkretételével vigye ,& kormány keresztül, hanem igyekezzék a hadigondozottak gyenge vállairól levenni a terheket, és az áldozatokat az erősebb és teherbíróbb váltakra áthelyezni. Biztos vagyok abban, hogy a hadigondozási célra beállítandó és fordítandó összegek nem olyan nagyok, hogy a költségvetést és az ország iteherbíróképességét az eddigi, legkevésbbé sem kielégítő, vagy akár egy méltányosabb és igazságosabb rendezés mellett is veszélyeztessék. Éppen ezért kérem a kormányt és elsősorban az arra illetékes népjóléti miniszter urat, hogy ezeknek a szerencsétlen embereiknek az. ügyét humánus módon, véglegesen, helyesen rendezze és tegyen megnyugtató nyilatkozatot az. 'laimugyis nehéz helyzetben lévő és a mindennapi élettel küszködő hadigondozott tömegek megnyugtatására, amely szerint a hadigondozás problémáját véglegesen, a demokratikus haladás és szociális fejlődés szellemében rövidesen meg fogja oldani. évi augusztus hó li-én, szerdán. 132 Elnök: A, nemzetgyűlés ,az interpellációt kiadja a népjóléti miniszter urnák. Léva y Zoltán képviselő úr. következő interpellációjára halasztásit kért. Méltóztatnak a halasztást megadni'? (Igen!) A nemzetgyűlés megadja a halasztást. Következik Csősz László' képviselő^ úr interpellációja. Kiérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció^ szövegét felolvasni. Hegy esi János jegyző (olvassa): »Kérem a 'vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, nyilatkozzék, (hajlandó-© a ma gyár közoktatás szinvonalat súlyosan fenyegető veszedelmeket elhárítani azáltal, hogy az általános iskola megvalósítását a felmerült akadályok áthidalhatatlansága miatt nem oldja meg mindaddig, amíg e rendkívüli nagyfontosságú kérdést a nemzetgyűlés elé nem bocsátja? Interpellációmra amny,ival inkább sürgős választ kérek, mert a magyar szülők aggodalommal tekintenek az új iskola megvalósíta-I sa elé, amit misem bizonyít jobban, mint az, hogy a minisztérium maga kéri a tanügyi hatóságoktól ez iskolatípus népszerűsítésát. A felmerült kérdéssel kapcsolatban kérem a miniszter úr válaszát, beosztottjai miért helyeznek megtorló eljárásokat kilátásba mindazokkal szemben akikről megállapítható, hogy az általános iskola megvalósításáért nem lelkesülnek olymértékben, mint azt a minisztérium egyes elfogult vezetői megkívánják1?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Csősz László (kg) : T. Nemzetgyűlés! A fasizmus alól történt felszabadulásunk óta közéletünkben igen sokszor találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek a dilettantizmus megjelölésével értékelhetők. Sok esetben kerülnek élre olyanok, akik bármit és bárhogyan cselekszenek, sohasem lesznek mások, mint jóvagy rosszszándékú dilettánsok. Az ilyen tehertételektől azonban aránylag könnyen megszabadulíhat ,a nemzet, mert ha az akarnokok uralmát megunja, egyszerűen félreállítja őket az útból és helyüket azoknak adja, akik szakérteleimmel megtöltve látják el hivatalukat. -Helyrehozhatatlan veszedelmet jelent azonban az, ha a dilettáns eljárás, a dilettáns kezdeményezés a nevelői munka területére is átcsap. A magyar* közoktatást is Hmérihetetien veszedelem fenyegeti most a tervezett iskolai reformokkal kapcsolatban. Amikor ezt a kérdést a nemzetgyűlés szine elé íhozotm, felvetem, vájjon volt-e joga a kultuszkormányzatnak rendeleti utón az egész nemzetet érdeklő nevelési rendszerünket új alapra helyezni, anélkül, hogy e nagyfontosságú kérdést a nemzetgyűlés előzetesen megvitatta volna. (Zaj a szociáldemúkratapárton.) T. Nemzetgyűlés! Köztudomású dolog, hogy a népiskola, valamint a polgári iskola és a giimináziumok négy alsó osztálya helyébe az általános iskola lépett. (Helyeslés a szociáldemokratapárt oldalán-) Az, általános iskola tehát , 6 éves kortól 14 éves korig foglalkoztatja a gyermekeket. Sok vélemény szerint azért van szükség az általános iskola megvalósítására, hogy a tanulók minden társadalmi megkülön. böztetés nélkül 8 esztendőn keresztül azonos tanulmányi, az iskolai életet tekintetbevéve, egyenlő társadalmi feltételek mellett jussainak el a tudás megszerzéséhez. (Helyeslés a szociáldemokratapárt oldalán.) Célja az, hogy az elemi és középiskola különbözősége által a
