Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
133 A nemzetgyűlés 52. ülése 1946. 10—14 éves korú gyermekek között ne épüljön társadalmi válaszfal. Félreértések elkerülése végett — mintán interpellációm kritikai jellegű — előre meg kell mondanom, hogy (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: A multat kell kritizálni!) az egységes középfokú iskoláztatás híve vagyok. Múlhatatlanul fontosnak tartom, hogy a középfokú oktatás egységesen valósuljon meg. Meg kell azonban azt is mondanom!, hogy Magyarországon ezidőszerint teljes mértékű tanszabadság lévén, a módosabb szülők a jövőben is a városi >és ,a tanárok által vezetett általános iskolában taníttatják majd gyermekeiket. A magasabb iskoláztatás ia szülő szempontjából bizalom kérdése. Azokra, bízzák gyermekeik neveltetését, iakiknek nevelői eljárásában legjobban megbíznak. Most azokban az általános iskolákban, amelyek polgári iskolákból vagy gimnáziumból alakultak ált, 25 százalékkal több jelentkező van, mint bármikor máskor, amikor Magyarországon legnagyobb volt a tanulási óhaj, a tanulási vágy. Ebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a gyermekeiket taníttatni vágyó szülők nem fogadják szimpátiával az általános iskola felső tagozatát, mert nem tartják egyenlő értékűnek a régi középfokú iskolával. (Síziélig Imre (szd): Azzá kell tenni!) Meg kell vallanom, a szülőknek is igazuk van. A laza és hézagos rendelettel útjára indított általános iskola soha nem látott imiérvű zavarokat keltett közoktatásunk egész területén és mérhetetlen szín vonalsüllyedés csiráit hordja magában. Ott kell kezdenem, hogy a népiskola saját módszereivel öncélú iskola voillt, amely kerek, befejezett egységet adott. Nem volt előkészítője semmiféle ^ más tüskolatipusnak, ^tanterve felölelte . az általános műveltség minden szükséges alapfogaillmát és — mint mondtam — befejezett egységet adott. Amikor egy növendék a népiskola négy osztályát elvégezte, a szülők által végzendő természetes szelekcióra bízatott, hogy gyermekét a népiskola további évfolyamaiba, vagy pedig közép- vagy középfokú iskolába fogja-e járatni. (Szélig Imre (szd): Attól függött, mennyi pénze volt!) Ez nem anyagi kérdés volt Magyarországon, (EMéntmomdásdJü a> szociáldemok^titapárt oldalán.) haneim egyszerű óhaj aszerint, hogy a szülő hol kívánta gyermekét taníttatni. (Felkiáltások a szocialdemokratapártban: Ugyan! Ugyan!) Meg. kell mondanom, hogy minden tehetséges növendék számárai a legmagasabb kiképzésig, egészen az egy etemig nyitva állt az út. (Zajos ellentmondások a szociáldemokratapárt oldalán. — Egy hang ugyanott: Nem igaz! — Lév»ay Zoltán (msz): Öe rossz tanulók voltak! Serédi hercegprímás szegény gyerek volt, kilenc testvére volt! —• Zaj a szociáld&mokratyar és a \k\ommunistapárf oldalán. — Felkiáltások] a szociáldemokraiapárt oldalán: Dajkamese!) Az általános iskola neon adja meg a szelekció lehetőségét. Elvégzése mindenkire nézve egyaránt kötelező, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általános iskolában tanító tanerő a legszerényebb képességű növendékhez méri a maga kívánalmait, aminek folytán természetszerűen fog bekövetkezni -az, hogy a lehetséges, a kiváló gyerekek el fognak luslulni és nem akarnak jó munkát végezni. (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Adjanak lehetőséget a tanulásra!) Az _ ezzel ellenkező eset az, atmikor a nevelő igenis kívánalmakalt támaszt évi augusztus hó 14-én, szerdán. 134 ' és a tehetségesebb gyermekekhez méri a magú kívánalmait. Ez esetben, sajnos, a szerényebb képességű gyermekek nem fognak tudni lépést tartani a tehetségesekkel. (Váisiáry József (msz): A gyorstalpaló tanárok nem fognak jól tanítani!) Mindezek olyan súlyos és veszedelmes következményekkel járhatnak, amelyeknek ka-, tasztrof ális hatása egyelőre még kiszámítha- ' tatlan. Mindezek figyelembevétele mellett sokkal helyesebb lett volna ingyenes oktatás mellett (Juhász István (szd): Tartósan nem szabad olvasni!)?9 az 1927:XII. te. végrehajtása, amely kötelezően előírja, hogy minden 500-nál nagyobb lélekszámú község köteles polgári iskolát felállítani. Ezt az iskolatípust Tehetett volna korszerűsíteni és bármilyen névre átkeresztelni. De emellett .meg kellett volna hagyni a népiskola felső négy évfolyamát éspedig nem tízhónapois tanítási évvel, haneim héthónapos tanítási évvel, mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi túlsúllyal a vidék , viszonyaihoz mérten, a vidék kívánalmainlak megfelelően. Csak ez az egyetlen megoldás biztosíthatja a szükségszerű és nélkülözhetetlen képesség # . szerinti kiválasztódást és szolgálja a nemzet.igazi érdekeit is. T. Nemzeitgyűlés ! Ha az általános iskolával kapcsolatban megjelent rendelkezéseket nézem, még a fent vázoltaknál is megdöbbeír több kép tárul elénk. Az új iskolatipussal kapcsolatban nem történt intézkedés az egységes nevelőképzés vagy legalább is nevelőátképzés terén- (Juhász István (szd) : De a tanár urak is át lesznek képezve!) Maga a kultuszminiszter úr állapítja meg a Köznevelés 14. és^ 15. számában, hogy a (barnító iskolai végzettsége, aki az általános iskolában is taníthat, lényegesen alacsonyabb, mint a tanároké;i Hogyan képzelhető el tehát háromfélé képesítésű tanerővel »az általános iskola nevelőtestületét megalkotni? ' „ Ezekkel a nevelőkkel szemben különböző anyagi és szellemi kívánalmak vannak. A Köznevelésben megjelent útmutatás szerint ki kell emelni azokat a legkiválóbb tanítókat, akik bekerülhetnek iaz általános iskola^ felső tagozatába. Ha ezeket: kiemeljük, az általános iskola alsó' tagozatából, akkor ott csak selejtes tanítók maradhatnak, és tudnak-e ezek olyan munkát végezni, hogy az, általuk nevelt növendékek helytálljanak az általános iskola felső tagozatában? A kultuszminiszitetr rendelkezése szerint a kiváló tanítókat szakinevelői munkakörre jkell beosztani. Szakosítani szakképzettség nélkül nem más pedagógiai szemfényvesztésnél. Ennek az új típusnak új fegyelmi szabályzat is kellene-, amely meghatározza, hogy a szerény képességű növendék meg nem felelés esetén hányszor ismételhet. Az ismétlések viszont azt a veszélyt hordják miaguklban, hogy a növendékek jelentős része — mert az általános iskola befejező évfolyamait nem látogathatja — nem részesül magyar nemzeti történelmi, fizikai, vegytani, stilisztikai, verstani, irodalomtörténeti, társadalompolitikai és politikai földrajzi oktatásiban. Rendkívül hézagos képzettséggel fog tehát rendelkezni iákkor, amikor tizennegyedik életévét betölti. Nincs meghatározva» hogy a z általános iskolából^ meg nem felelő magatartás esetén kizárható-e a nöivendék. Hiányzik itt a rendtartás és hiányzanak a szolgálati könyvek. Sok népiskoláiból épült általános iskolában 9*
