Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
123 A nemzetgyűlés 52. ülése 1946. ben, mert a gyáripar még elég tőkeerős volt ahhoz, bogy önmaga is segítsen a bajon, de a, kézművesipar erre képtelen. Ott álltaik & munkavállalóik jövedelem nélkül s ha ez egymagában még nem lett volna elég (terhes számukra, még egy súlyosabb, még egy terhesebb tényt is közöltek velünk, nevezetesen azt, hogy eddigi munkahelyükön nem tudják őket tovább foglalkoztatni. Az, építőipar az egész vonalon leállt. Nine3 pénz, nines hitel és nem képesek tovább foglalkoztatni, a munkavállalókat sem. Az építőiparosok éltek a kétheti felmondás jogával és a múlt hétnek, meg ennek a hétnek ^szombatján igen-igen sok építőipari munkavállaló azzal ia hírrel ment, illetve megy haza, r hogy nem tud tovább keresője lenni a családnak, nem képes tovább a munkahelyén megmaradni. T. Nemzetgyűlés! Ez ia kérdés sokkal nagyobb jelentőségű, mint amennyire így első hallásra látszik. A munkanélküliség rémével és veszélyével eddig nem sokat kellett törődnünk, az infláció ezt a kérdést — legalább úgy látszott — nagyjából megoldotta, ma azonban itt jelentkezik, itt kopogtat az ajtókon és nekünk kellő pillanatban mindent meg kell tennünk, hogy a munkanélküliség szörnyű rémét elhárítsuk. Nincs türelme, nincs lehetősége egy kiéhezett családnak arra, hogy várjon, amíg majd megindítják a hiteleket, amíg majd ismét lehetőség lesz arra, hogy az a munkavállaló a munkahelyén dolgozhassék. Ezek az emberek nem rendelkeznek tartalékokkal és ha már a kézműiparosiságra közvetlenül nincsenek is tekintettel, kell hogy tekintettel legyenek arra a nagyszámú munkavállalóra, akik előtt e pillanatban az éhínség veszélye áll. Igen t. Nemzetgyűlés! Szükségesnek tartottam ezeket elmondani, hogy most, a stabilizáció kezdetén legalább egy egészen kis segítséget nyújtsunk kézműiparunknak. Nyújtsuk legalább azokat a hiteleket, amelyek minden nagyobb megerőltetés nélkül nyújthatók, amelyek beleilleszthetők az egész stabilizációs programmba és amelyek nem fogják megrendíteni a, pénzügyi kormányzás egynsúlyát. Elsősorban arra a hitelakcióra gondolok, azokra a fedezetnélküli kisipari hitelekre, amelyeket hosszú éveken keresztül folyósítót. tak a kézművesiparnak. Az arra szolgáló hitelszervek, útján a kézművesiparosok 500 forintig terjedhető egészen kicsiny hitelösszegeket kapnának, amelyek elegendőek arra, hogy az egy munkavállalójával dolgozó vagy tanoncot foglalkoztató iparos néhány hétig türelemmel tudjon lenni, ki tudja böjtölni a legsúlyosabb napokat és meg tudja várni azt, amíg rendelőinek lesz valami pénzük, hogy azokért az apró munkálatokórit fizetni tudjanak. Nagyobb jelentőségű volna az újjáépítési hitéig a közmunkákból eredő követelések leszámításával ' kapcsolatban. Ezen ia téren is sürgősen segítségére kell sietnünk a kézművesiparosságnak. Vannak követelések, amelyek még 1945 tavaszáig nyúlnak vissza, amelyeket a hatóságok e pillanatban még képtelenek megfizetni, de vannak követelések, amelyek egészen frisseredetűek, egy-két hónaposak és ezeknek sem képesek é> hatóságok e pillanatban eleget tenni, aminek köveltkezményeképpen a munkavállalók nem juthatnak hozzá évi augusztus Hó 14-én, szerdán. Í2á munkájuknak jogosan megérdemelt ellenértékéhez. Ezekben a kérdésekben sürgős .segítségre van szükség és én úgy érzem, az iparügyi miniszter úr átlátja ennek fontosságált és remélem, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértésben a legközelebbi jövőben ide fogja hozni a nemzetgyűlés elé, vagy ha ez nem szükséges,, a rendeleti felihatailimazás alapján rendeleti úton fog intézkedni arról, hogy a kézművesiparosság a leg szükséges ebb hitei-. keretekkel ellátható legyen. (Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az iparügyi és pénzügyminiszter uraknak. Következik Lévay Zoltán képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a.z interpellációt felolvasni. Futó József jegyző (alniïsSa): »Interpelláció a külföldi segélyakciók működésének támogatása és a segélyek igazságos elosztása tárgyában az összkormányhoz. Hajlandó-e az összkormány minden olyan intézkedést megtenni, amely a Magyar Vöröskereszt önkormányzatának és jó hírnevének helyreállítására alkalmas s mindazokat a korlátozásokat és akadályokat lebontani, amelyek a külföldi segélyek Magyarországra jutását megnehezítik, továbbá olyan elosztási rendszert létesíteni, amely a külföldön esetleg fennálló bizalmatlanságot megszünteti a magyar hatóságokkal, illetve az igazságos elosztással kapcsolatosan?« Elnöki: Lévay képviselő urat illeti aszó. Lévay Zoltán (msz): T. Nemzetgyűlés! Háború utáni elesettségünkben rendkívül jólesett a magyar társadalomnak, a magyar dolgozóknak, a magyar szegényeknek, hogy a jobb sorsban élő külföldi nemzetek a náluk is felébredő emberi szolidaritás alapján igyekeztek segítségünkre sietni, bennünket különböző oénzbeli» gazdasági és élelmiszertámogatásokkal ellátni. Érről a helyről is csak köszönet illeti azokat, akik ezeket a nagylelkű, önzetlen adományokat küldték és bennünket támogattak. Elsősorban az TTNRRÁ-t0G illeti az elismerés, (Zöld Sándor (kp) : Amely többe kerül nekünk, mint amennyit behoz!) mert hiszen sokirányú támogatást nyújt nekünk. Majd később rá fogok térni azokra a méltatlan kritikákra» amelyek szerint talán többe kerül annak, aki elfogyasztja. Ez azonban semmi esetre sem az UNRRA-nak és az UNRRA szervezőinek a hibája, legfeljebb éppen ama magyar hatósági és társadalmi szerveknek és intézkedéseknek a hibája, amelyek az ide díjmentesen jövő adományokat olyan módon drágítják meg, mire a fogyasztóhoz jön» hogy az útja Trieszttől Budapestig többe kerül, mint az út Amerikától Triesztig. A legtávolabbról sem szeretném, ha esetleg tapintatlan módon elvennénk a kedvét azoknak, akik bennünket segíteni akarnak, kritikákkal vagy bizonyos fokú tájékozatlan megjegyzésekkel. Az UNRRÁ-t illeti tehát az elismerés, mert hiszen a nyilvánosságra jutott adatok szerint 4 millió dollár az értéke annak a segélyezésnek, illetőleg annak a hitelkeretnek, . amelyet Magyarország számára megnyitottak s hogy ez milyen tekintélyes összeg volt, arra jellemző Sommer vezetőnek97 a nyiLatkozata,vaki hetekkel ezelőtt, amikor még pengőben beszéltünk, azt mondotta, hogy nagyobb az értéke, mint az egész magyar bankjegy.for-