Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
J15 A nemzetgyűlés 52. ülése ÏH6. évi augusztus hó U-én, szerdán. 116 pellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa;): »Interpella eió a vallás- és közoktatásügyi, valamint népjóléti miniszterekhez az orvosok B-listázása tárgyában. Van-e tudomása a kultusz- és népjóléti miniszter, uraknak arról, hogy az orvosok B-listázása nagy mértékben hátráltatja az amúgyis visszamaradt magyar közegészségügyi munkát? Hajlandó-e a kultusz- és népjóléti miniszter úr hozzájárulni ahhoz, hogy a hivatásuk tudatában lévő haladó gondolkodású orvosok háborítatlanul szentelhessék munkájukat és képességeiket a magyar egészségügy fejlesztésére és szolgálatára?« Elnök: Az interpelláló képviselő ura* illeti a szó. Reök Iván (kg): T. Nemzetgyűlés! Minden miniszteri rendelet egy határozott cél elérésére törekszik» azonban ezt a célt csak megfelelő módszerek alkalmazásával és egy bizonyos lelkületnek, egy bizonyos szellemiségnek a vállalásával lehet megvalósítani és szorg-almazni. Nem vitás, hogy a módszerek kizárólag csak a demokráciának1 és a humanizmusnak módszerei lehetnek» a szellemiség pedig a magyar köztársaságnak, a magyar alkotmánynak és ennek a koalíciós szellemnek a megnyilvánulása kell hogy legyen, amely a kormánynak is ilyen széleskörű felhatalmazást adott. A B-listával kapcsolatos rendeletnek a célja az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Nyilvánvaló.^ hogy itt egy gazdasági természetű rendelkezésről van szó. Ameddig a magyar közegészségügynek a racionalizálásáról, az ügyvitel leegyszerűsítéséről, az ügyvitel ökonomikussá tételéről van szó, addig mindannyian helyeseljük ennek a rendeletnek a célkitűzéseit és a rendelet végrehajtását is. A magyar közegészségügy azonban nem csupán csak adminisztrációból áll; a magyar közegészségügy szerves része a gyógyító orvosi munka és a tudományos kutatás. A háború pusztítása rendkívüli módon visszavetette a magyar közegészségügyet: _ nemcsak a kórházak és a klinikák pusztultak el, hanem a háborús károsodások következtében sokkal több ember is szorul gyógyításra, a tudományos kutatásnak is sokkal nagyobbak a feladatai, úgyhogy most a közegészségügyet nem korlátozni kellene, hanem éppen ellenkezőleg, módot és lehetőséget kellene adni arra, hogy a megszaporodott, megsokszorosodott feladatoknak sokkal nagyobb számú orvos tehessen eleget. De tudatában kell lennünk annak is, hogy a magyar közegészségügy nemcsak a háborús károsodásak következtében sorvadt el és esett vissza, hanem a háborút megelőző években is messze elmaradt a kívánalmak mögött. Az ipari munkásság bizonyos biztosítást élvezett a társadalombiztosító intézetek révén, ellenben a mezőgazdasági munkásság mostohagyermek volt ebből a szempontból, (Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) gyógyító tevékenységben nem részesült, orvossággal, gyógyszerrel, kórházzal ellátva nem' volt. Nagyon sok magyar ember volt, aki születése pillanata és halála között nem élvezte a gyógyításnak, a szociális biztosításnak azokat az áldásait, amelyek minden embert meg kell, hogy illessenek. Ennek következtében a magyar közegészségügyet sokkal erőteljesebb mértékben kellene fejleszteni és távol kellene tartani tőle minden olyan módszert, minden olyan korlátot, amely fejlődését hátráltatja vagy késlelteti. Éppen ezért hibát követitek el a szakminiszterek akkor, amikör az 5000. számú rendelet megalkotásánál nem vették ki ennek a rendeletnek hatálya alól az orvosokat, mint ahogyan a 7. pontban a tanítókat kivettek. Végeredményben közegészségügyet orvosi munka nélkül, orvostudományi kutatást' és fejlődést az orvosok munkája nélkül elérni nem lehet, ennek következtében ezt a rendeletet már eleve nem lett volna szabad, az orvosokra vonatkoztatni. Tessék csak elgondolni, hogy ha valaki a MÁV racionalizálását úgy képzelné el, hogy leszállítaná a mozdonyvezetőket a mozdonyokról, vagy pedig valaki a bányák racionalizálását úgy akarná megvalósítani, hogy a csákányt ütné ki a bányász kezéből, mi történnék? A magyar közegészségügy munkása, dolgozója az orvos, ennek következtében- az orvosoknak módot és lehetőséget kell arra adni, hogy a hivatásuk szerint vállalt feladatot és munkát elvégezhessék. (Ugy van! a his gazdapárt soraiban.) De amikor helytelenítem azt, hogy orvosokat egyáltalán B-listáztak és orvosokat félreállítottak ebből a nemzet szempontjából nélkülözhetetlen fontosságú munkából, akkor még jobban kpll helytelenítenem azokat a módszereket, amelyeknek alkalmazásával ez a B-lista rendelet keresztülvitetett. A legtöbb orvos, akit B-listáztak, kapott egy rövid íratott, amelyben az volt, hogy az 5000. számú rendelet értelmében a b) pont alapján munkájából elbocsátják; a b) pontban pedig az áli, hogy aki a munka elvégzésélhez szükségei« rátermettséggel nem rendelkezik, az B-listára helyezendő. (Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Ki állapítottta ezt meg?) Kérdem a mélyen ii Nemzetgyűlést, hogy egy szakmunkát igénylő tevékenység elvégzését ki bírálhatja el más, mint megfelelő szaktudással rendelkező ember? Lehetséges-e az, hogy egy autóvezetőnek vagy egy bányásznak a munkáját megbírálja olyan valaki, aki nem ért a motorhoz, vagy még soha életében nem ment le bányába? Hogyan bírálhatja hát meg egy sebész munkáját például olyan valaki, aki nem lépte át egy műtőterem küszöbét? Határozott tudomásom van arról, hogy vannak B-lista bizottságok, amelyekben egyetlenegy orvos sincsen. Teljességgel lehetetlen az, hogy az orvosi munkát, szaktudást, rátermettséget, lelkiismeretességet _ olyan emberek bírálják el, akiknek a legelemibb ismeretük sincs meg ezen a téren; lehetetlen az, hogy laikusok üssék rá a használhatatlanságnak,t a lustaságnak, a lelkiismeretlenségnek a bélyegét olyanokra, akik évtizedeket arra fordítottak, hogy a szenvedő emberek rendelkezésére álljanak, akik minden idejükkel és idegszálukkal ennek a hivatásnak éltek. (Juhász István (szd): Ésegy kicsit nyiladoztak! Nemcsak orvosok voltak, hanem nyilasok is!) Bengeteg szűrőn mentek már keresztül az orvosok, t. képviselőltársam, annyiszor igazoltatták, annyiszor vizsgálták már őket, hogy igazán mód és alkalom nyílt arra, hogy a politikailag megbízhatatlan elemeket eltávolítsák, .mint ahogy el is távolították. Mélyen t. képviselőtársamnak azonban nem méltóztatott idefigyelni. Én most nem a politikai megbízhatóságról vagy megbízhatatlanságról beszélek, hanem a rendelet b)
