Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

117 A nemzetgyűlés 52. ülése 19Í6. pontjáról, amely a hozzáneinértés esetében szükséges intézkedéseikről szól; azokról az or­vosokról, akik a hivatalukkal járó feliadatok kifogástalan elvégzéséhez szükséges (ráter­mettség vagy szorgalom hiánya miatt szolga* latukat a megkívánt mértékben nem látják el. Megismétlem, hogy egy hivatásszerű munka elbírálásához szakmabeli tudásra, ismeretekre van szükség. Aki bátorságot vesz magának arra, hogy hozzáértés nélkül megbírálja &gy ember munkáját, tudását, az lelkiismeretlen­séget követ el és felelőtlen. (Lévay Zoltán (msz) : A rendelet b) pontjában nem politiká­ról van szó, hanem a hozzánemértésről. A po­litikáról az a) pont szól.) De ha már szó került erről, az a) pontot is felemlítem, mert az a) pont alapján is B-listáztak orvosokat- A rendelet a) ponjá­ban az áll, hogy elbocsátandó az, akinek hi­vatali működése az ország demokratikus szel­lemű újjáalakítását tevőlegesen nem szol­gálja. Itt orvosi és közegészségügyi szempont­ból megint szóvá Ikell tennem, hogy a rende­let azokra vonatkozik, akik hivatali működé sí végeztek. Belátom és elfogadom, hogy a köz­igazgatás demokratizálása a^ magyaT köztár­saság egyik legsürgősebb és legkomolyabb feladata. Ebben mindannyian egyetértünk. A műtőasztal, a betegágy mellett azonban poli­tikára nincsen, szükség. Az a beteg, aki a műtőasztalra vagy a betegágyba kerül, nem­csak ruháját veti le, hanem pártjelvényét is, az szenvedő ember, akit az orvos a korszerű orvostudomány minden eszközével köteles gyógyítani; az orvostudomány pedig nemzet­közi szempontból mindenütt egyforma, niu­csenek különböző politikai vagy pártszem­pontból megkülönböztethető orvosi ténykedé­sek. (Lévay Zoltán (msz): Csak jó orvos van és rossz orvos!) Helytelenítem kell tehát, hogy politikai szempontokat alkalmaznak ott, ahol szaktudásra, rátermettségre, emberi érté­kekre, emberi képességekre van szükség. A rendelet szelleméből politikai szempontokra következtetni különben seni lehet. A rendelet kimondottan az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célozza, ez tehát egy szanálási gazdasági rendelet; nincs szükségünk arra, hogy terveinket és szándékainkat más rende­letekbe csempésszük be és más meghatározá­sokat adjunk szavainknak- * t ^ Ha meg akarjuk tisztítani a magyar köz­életet, akár az orvosi tudományt is a politi­kailag megbízhatatlan emberektől, akkor ne szanálási rendeletet adjanak ki, hanem olyan rendeletet, amely expressis verbis ezt a célt tűzi ki maga elé. A demokráciának sokkal őszintébbnek, sokkal bátrabbnak és sokkal be­csületesebbnek kell lennie annál, mint hogy becsempéssze a maga jogos és igazságos kö­veteléseit más zászlók és más jelszavaik alatt. A nemzetgyűlés figyelmét még csak arra szeretném felhívni, hogy egy ember életének, exiszteneiájának eldöntésénél lehetetlen az, hogy a háta mögött Ítélkezzenek. Kétezer év­vel ezelőtt, amikor Pál apostolt bíróság elé akarták állítani és megvádolták, akkor a helytartó azt mondotta: nem szokásuk a ró­maiaknak, hogy valamely embert halálra ad­janak, mielőtt a vádlott szembe nem állítta­tik vádlóival és alkalmat nem nyer a vád felől való védekezésre.94 A B-lista kapcsán emberekre ráütötték a pecsétet, hogy politikailag mea-bízhatiatlanok. vagy szakszerűségi szempontból nem megfe­di augusztus hó li-én, szerdán. . 118 Ielőek és ezen az alapon elbocsátották őket. Elnök: Kérem a képviselő urat,. szívesked­jék befejezni. Reök Iván (kg): Befejezem felszólaláso­mat- Arra kérem a szakminiszter urakat és^ a nemzetgyűlést, hogy a magyar közegészség­ügyet vegyük kissé komolyabban, mert ebben az országban a legnagyobb érték a magyar ember élete és egészsége. A hidakat, a háza­kat fel lehet építeni, de csak emberi munká­, val, s ennek az emberi munkának védelmezője a magyar orvos. Engedjük meg, hogy a ma­gyar orvos kutassa a tudományt, hogy gyó­gyítson és szolgálhassa a közegészségügyet. (Taps a kisgazda- és a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a_ vallás- és közoktatásügyi, valamint a népjóléti miniszter uraknak. Következik Buzás Márton képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék azt felolvasni. Hegy esi János jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a közellátásügyi miniszter úrhoz a malomdézsma tárgyában. Milyen cél érdekében hozta a kormány azt az antiszociális rendelkezést, hogy függetlenül vagyon, kataszteri jövedelem, kereset és va­gyonalaptól, súlyosan adóztaítja meg a csalá­dot, amely a legszegényebb néposztályt érinti főképpen? Hajlandó-e a miniszter úr a szó­banlévő rendeletet visszavonni, vagy legalább oda módosítani, hogy négy személyig fize­tendő a dézsma, de négy személyen felül el­törlik és csak a vámot íeo-yenek kötelesek fi­zetni az őröltetők?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó! Buzás Márton (pk): T- Nemzetgyűlés! A jelszavak korát éljük (Juhász István (szd): És maga még képviselő. Talán a nyilasokról beszélne!05 — Zaj, — Az elnök csenget.) Annyit hallunk a demokráciáról és szocializmusról, de itt van ez a rendelet, amely szociális vo­natkozásban minden múlt reakciós rendszert megcsúfolóan a legszegényebb népréteget sújtja- (Juhász István (szd): Mikor mond le mandátumáról? — Zaj.) ' Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. Buzás Márton (pk): Majd megmondom, hogy mi voltam és állok rendelkezésére an­nak, aki kivánosi rá> (Juhász István (szd) : Nyi­las volt, vagy nem?) Nem lehet engem ezzel kizökkenteni. (Juhász István (szd): Miért zár­ták ki a pártból? Miért nem mondott le?) A közellátási miniszter úr 19.700/1946. számú rendelete 15. §-ának (3) bekezdése így szól (olvassa): »Vámőrlési engedélyt a községi elöljáróság csak annak állíthat ki, aki »Dézs­ma« felírású vételi jegy bemutatásával iga­zolja, hogy megfelelő mennyiségű dézsmát valamelyik gyűjtő kereskedőnek hatósági áron átadott. A vámőrlési engedélyt az át­adott dézsma négyszeresére kell kiállítani bú­zára, rozsra vagy kétszeresre legfeljebb 200 kilogrammig szeméiyenkint. A vámőrlésre jo­gosult részére azonban szeméi yenkint 150 kg-nál több búzát, rozsot vagy-kétszerest csak akkor le­het engedélyezni, ha gabonabeszolgáltatási kö­telezettségét már teljes egészében teljesítette. (Zaj és mozgás a szabadságpárt oldalán.) Amikor felvetődött a malmok őrlési vám­jának kérdése, a malmosok itt jártak küldött­ség-ben a földmívelésügyi miniszter úrnál és akkor arról volt szó, hogy hagyják meg nekik Wt természetben való választást, ők meg-S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom