Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

113 ' A nemzetgyűlés 52. ülése 19Í6. älig^ tudott venni; ugyanakkor pedig a spekuláció a százszorosát, százötvenszeresét vágta zsebre ,az ő verejtékes munkája., eredményének, (Kiss Ferenc (kg) : Munka nélkül!) munka nélkül. Adtunk tehát szőlőt, adtunk földet, de tessék nékem azt megmondani: szabad-e bekövetkeznie annak, hogy az a földosztás, amelyet a demokrácia mint áldást hozott ,a. népnek, nemtörődömségünk folytán átokká váljék a nép kezében? A magyar szőilőtermelés pénz nélkül a legsúlyosabb,helyzet előtt áll; hiszen hallunk,kijelen tétseket, hogy meg kell r

szorítani a pénzpiacot, pénzszűkét kell előidézni az egész gazdasági életben. Amióta a történelemi r

fennáll, mindig .a legrosszabb taktika volt a pénzszűke mesterséges előidézése. Természetesen rögtön azt kérdezi az ember, miképpen lelhetne hát ezt a kérdést megoldani'? Meg lelhet oldani; mert az a kérdés, hogy mi a nagyobb vesz élv: ha^a pénzpiacnak a közeledő szőlőidény alkalmával megfelelő pénzt bocsátunk rendelkezésére, vagy ha kisemberek százezreit a lelkiismeretlen spekuláció karjaiba dobjuk? ;

Erre kell lennie pénznek! A demokrácia elsősorban tartozik felelősséggel ezért. Nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy legyen pénz, mert ha adtunk földet a termelés céljaira, akkor annak, aki a földet kapta, aki szőlőhöz jutott, igénye is van ahhoz, hogy egy darab kenyeret is egyék belőle. Hogy milyen arányú a szüretre kerülő szőlőmennyiség, egy példát mutatok be. Gyöngyösöm és környékén körülbelül 200.000 mázsa szőlőtermés várható, Ennek mintegy 20—25 százaléka törpebirtokosok kezén van. Tehát mintegy 40—50.000 mázsára tehető szőlŐmennyiség az, amely piacra kerül. Amint már mondottam, ezeknek a kisembereknek hordójuk nincs, pénzük nincs, a> spekuláció, a tőke állig begombolkozva. A szőlő pedig nem vár, ráérik arra a kistermelőre, oda kell adnia annyiért, amennyiért kérik, tehát kénye-ke ilvére ki van szolgáltatva az árromboilásnak. Amikor a legszorgalmasabb és a legáídozatkészebb magyar tenmelőrétegről, többszázezer földmunkás törpebirtokos mindennapi kenyeréről és megsegítéséről van szó, nem szia bad megismiétlődnie annak a már több éven keresztül bekövetkezett szomorúságnak, hogy a tönkremenés széléré vigyük a szőlőbirtokosságnak ezt a kisebb részét. Ezekről a kisemberekről van szó,, a nagyobb szőlőbirtokos el tudja raktározni, annál nincs semmi baj, az ki tudja várni az időt; de ezek a legszegényebb szőlőbirtokosok, ezek a kisemberek ki vannak szolgáltatva az árrombolásnak. A bortermelők nem segélyt kérnek; ők az országnak mindig csak adtak. Tehát nemcsak az ő érdekükben, hanem az ország érdekében is tenni kell itt valamit és ezért kérdezem a földművelésügyi és a pénzügyminiszter urakat, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak tenni a szőlőgazdaság megmentése, illetőleg az értékesítési katasztrófa elhárítása érdekében? Mindjárt adok is ebben a tekintetben egykét szerény tanácsot. A szőlőtermeléssel kapcsolatban feil kell hívnom egy óriási fontosságú szociális kérdésre a földművelésügyi és a pénzügyminiszter urak figyelmét^de talán egy kis igyekezettel bekapcsolódhatnék ide a közellátási miniszter úr is. (Egy, hang a szabadságpárton: A Gazdasági Főtanács!) Azt ne bántsuk, dolgozik úgyis eleget. (Derültség,) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi augusztus hó 14-én, szerdán, 114 Gyermekhalandóságunk a statisztika szerint olyan magasra emelkedett, hogy szinte katasztrofális. A gyermekhalandóság főbb okai közé tartozik a tej- és cukorhiány. Itt figyelmeztetem az igen t. földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakat, hogy ne essenek ebben a tekintetben sem a multévi hibába és ne késsék el az alkalmat az ország cukorszükségletének ellátására. Tudjuk nagyon jól, hogy aszály sújtja ezt a szerencsétlen országot és cukorrépatermelésünk a minimális, alig lesz cukortermésünk. Az orvosi tudomány is megállapította már, hogy a legjobb, a legnagyobb vitamintartalmú, cukor a szőlőcukor. Most, amikor itt van a kezünkben a cukor olcsó áron, — hangsúlyozom, hogy a mostani fehér cukorral szemben száz fokonkint fele áron tudjuk előállítani a szőlőcuikrot — ki veszi lelkiismere-, téré ennek elmulasztását? Itt van a kezünkben a cukor, a népélelmezés leghatalmasabb eszköze és ugyanakkor évről-évre elhalasztjuk, évről-évre — hogy úgy mondjam — agyonszabotáljuk ezt a kérdést. (Taps a szabadságpárton.) Ki vállalja ezért a felelősséget? Az ország színe előtt kijelentem, hogy cukorellátásunk játszva megoldható, mégpedig anélkül, hogy bárkinek abból kára lenne. Itt a szőlő. A haszontalan szőlőfajtákat, a direkttermőket tessék felhasználni mustmézbesűrítésre: 70—72 fokig sűríteni tudjuk. Tessék megcsinálni. Megvenni a szőlőt napi áron. Ebből nincs kára a gazdának. Tessék besűríteni és a népélelmezés biztosítva van, az az összeg pedig, amelyet az ország befektet ebbe a tételbe, megtérül százszorosan, sokszorosan. Hasznot nem szabad ebből az államnak csinálnia, de a befektetés megtérül a dolgozók, a munkástömegek hálája alakjában. Senki sem veszítene ezen a dolgon. Az igen t. pénzügyminiszter úr és földmívelésügyi miniszter úr, sőt a közélelmezési miniszter úr is, aki régi gyermek ebben a tekintetben, — majd visszatérünk erre, de Vas Zoltán úr is csinálta tavaly93

— valószínűleg nagyon jól tudják, hogy az ország nagykapacitású mustsűrítőkkel rendelkezik. Olyan mustsűrítőkkel, hogy játszva előállíthatjuk a közélelmezésre, a népélelmezésre szolgáló cukrot. Tessék tehát haladéktalanul kézbevenni a mustsűrítőket, tessék haladéktalanul megtenni az intézkedéseket és végre nyúljunk már egy kis szeretetteljes gesztussal a nép felé. Próbáljuk a népélelmezést előmozdítani. Hangsúlyozom, hogy felébe kerül 100 fokonkint a cukor a szőlőmézmustból, mint amennyit a fehér cukorért fizetünk. (Az elnök csenget.) A spekuláció már fel van készülve erre a helyzetre és kihasználja a szüreti kényszert. Az a kérdés, van-e elég erőnk. Nyúljunk hozzá a kérdéshez, nehogy később szemrehányást tegyünk magunknak, mert ezt a kérdést a magyar szőlősgazdák, a magyar parasztság többé a kézből ki nem engedi. Tessék ezt a kérdést olymódon megoldani, hogy ne hallassék az országban olyan vád, hogy nincs cukor. Mert van cukor, csak hozzá kell nyúlni! Fele áron van cukor, csak nem a spekuláció és a kartelek részére. (Éljenzés és taps a kisgazdapárton és a szabadságpárton.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak és a pénzügyminiszter úrnak. Következik Reök Iván képviselő úr interim